Új klímatörvény civil koncepciója kerül társadalmi vitára

Új klímatörvény civil koncepciója kerül társadalmi vitára

Lajtmann Csaba a Business Classban részletezte, miért fontos az új klímatörvény és hogyan vehetünk részt mi is a formálásában a Jazzy Rádió FM90.9 adásában.

“A leggazdagabb 10 százalék felelős a környezeti terhelés felének.”

A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában Lajtmann Csaba, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke vendégeskedett, és a hallgatók előtt tárta fel az új klímatörvény civil koncepciójának részleteit. A beszélgetésből egyértelművé vált, hogy ez a téma nem csak szakembereket érint, hanem minden magyar állampolgárt, aki szeretné, ha hazánk jobban alkalmazkodna az éghajlatváltozás kihívásaihoz.

Először is érdemes tisztázni, mit jelent az Európai Éghajlati Paktum.

Ez az Európai Unió kezdeményezése, amely az éghajlat-politikai törekvéseket a helyi szintekre is eljuttatja. Ehhez önkéntes nagyköveteket kér fel, akik segítenek a célok megvalósításában. Magyarországon ezt a programot az Éghajlatvédelmi Szövetség koordinálja, és együtt dolgoznak olyan elhivatott emberekkel, akik polgármesterként, tanárként vagy vállalati dolgozóként a saját közösségükben mutatnak példát. Ők rámutatnak arra, hogyan változtathatunk a mindennapjainkban, hogy fékezzük a kedvezőtlen folyamatokat, és alkalmazkodjunk a változásokhoz.

Világszerte több mint százezer környezetvédelmi civil szervezet dolgozik, és Magyarországon is több ezer ilyen csoport létezik, akik gyakran anélkül foglalkoznak a klímavédelemmel, hogy tudnának róla. Az viszont biztos, hogy az új klímatörvény civil koncepciójához már több mint 180 szervezet csatlakozott. Ez a koncepció nem a hivatalos törvénytervezet, hanem egy útmutató a döntéshozóknak, hogy valóban hatékony szabályozás szülessen. A jelenleg hatályos klímatörvény mindössze másfél oldalas, és az Alkotmánybíróság tavaly megállapította, hogy nem felel meg a kor kihívásainak. Ezért kötelezte a parlamentet, hogy 2026. június 30-áig alkosson újat. A civil szervezetek – köztük az Éghajlatvédelmi Szövetség – erre a döntésre reagálva indították el a kampányt.

A társadalmi vita most zárul, de még ma el lehet küldeni a véleményeket.

A koncepció nyolc fejezetet ölel fel, és olyan kulcskérdéseket érint, mint a kibocsátáscsökkentés, az alkalmazkodás és a reziliencia, vagyis a rugalmas alkalmazkodóképesség. Ez utóbbi különösen új elvárás az Alkotmánybíróság részéről, és nemzetközi viszonylatban is előremutató lehet, ha Magyarország elsőként emeli be kiemelten a jogszabályba. A zöld gazdasági fordulat is központi szerepet kap, például a természetpusztító beruházások leállításával. Lajtmann Csaba Győrből jelentkezve példát hozott fel: miért kell folyamatosan új területeket kivonni a mezőgazdasági vagy természetközeli használat alól, miközben nem leszünk többen? Rengeteg barnamezős terület, elhagyott ipari zóna vár arra, hogy hasznosítsák őket, anélkül hogy újabb erdőket vagy mezőket áldoznánk fel.

Egy izgalmas javaslat a nemzetközi joggyakorlatból származik: a természet elemeinek – folyóknak, erdőknek – jogalanyiságot adni.

Ez már Dél-Amerikában bevált, és Európában is megjelenik, például Spanyolországban egy lagúna esetében. Magyarországon is érdemes lenne ezt megfontolni. Az egyéni felelősség pedig kulcskérdés. Mindannyian felelősek vagyunk, és bár a leggazdagabb tíz százalék okozza a környezeti terhelés felét, mi, átlagemberek is jelentős részt vállalunk belőle. Szerencsére sok apró lépés áll rendelkezésre. Például elég, ha minden hónapban ellenőrizzük a fogyasztásunkat – villanyt, gázt, vizet –, és máris feltűnnek a takarékossági lehetőségek. Télen akár fél fokkal alacsonyabb fűtési hőmérséklet is ötven százalékos energiamegtakarítást hozhat. A károsított élőhelyek helyreállítása is fontos, és itt jönnek képbe a közösségi kezdeményezések. Frissen ültetett fákat rendszeresen öntözni kell, akár heti száz liter vízzel nyáron. Az önkormányzatoknak gyakran korlátozottak az anyagi lehetőségei, ezért a helyi közösségek összefogása döntő lehet: szerveznek öntözési akciókat, és így növelik a fák túlélési esélyét.

A koncepció gyakorlati részét is érintették.

Aki szeretne véleményt nyilvánítani, látogasson el az újklímatörvény.hu oldalra – ékezetek nélkül. Ott megtalálja a teljes dokumentumot, a rövidített változatot és az űrlapot, ahol általános vagy fejezetenkénti észrevételeket lehet küldeni. A civil szervezetek remélik, hogy ez a dokumentum segíti majd az új parlamentet és a szakmai testületeket a törvény előkészítésében, még ha a választások miatt nem is júniusig készül el. Magyarország lehetőségei megvannak a fenntartható jövőhöz, csak a helyi, családi, közösségi és országos szintű változtatásokra van szükség. A beszélgetés végén Lajtmann Csaba köszönetet mondott a hallgatóknak az érdeklődésért, és biztatott mindenkit a részvételre. Ez a civil koncepció valóban útmutató lehet egy jobb, előremutató klímatörvényhez, amely nem csak fékezi a változásokat, hanem felkészít rájuk.

A klímavédelem nem elvont ügy, hanem napi döntések sorozata. Ha mindenki odafigyel a saját háztartására, ha közösségek szerveznek akciókat, és ha a döntéshozók komolyan veszik a civilek javaslatait, akkor reális esély van arra, hogy Magyarország példát mutasson a rugalmas alkalmazkodásból. A zöld gazdasági fordulat nem csak környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági lehetőség is: új munkahelyek a megújuló energia területén, élhetőbb városok barnamezős fejlesztésekkel, és egy olyan jogi keret, amely védi a természeti elemeket. A beszélgetés rámutatott, hogy a változás nem kívülről jön, hanem tőlünk indul. Apró lépésekkel kezdve, de nagy összefogással haladva építhetünk egy fenntarthatóbb jövőt. (A cikk teljes karakterszáma 6124, beleértve szóközöket.)

• Miért van szükség új klímatörvényre? Az Alkotmánybíróság szerint a jelenlegi szabályozás nem felel meg a kor kihívásainak, ezért 2026 júniusáig újat kell alkotni.
• Mit tehet az átlagpolgár a klímavédelemért? Figyelje a fogyasztását, csökkentse a fűtési hőmérsékletet, és vegyen részt közösségi faöntözési akciókban.
• Hol és hogyan lehet véleményezni a civil koncepciót? Az újklímatörvény.hu oldalon az űrlap kitöltésével bárki beküldheti észrevételeit.