Friss kutatások szerint a trópusi erdők, amelyek eddig hatalmas szén-dioxid-elnyelők voltak, mostanra már több szenet bocsátanak ki, mint amennyit megkötnek.
“A trópusi erdők szénelnyelési kapacitása elérte a határát.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
Trópusi erdők már több szenet bocsátanak ki, mint amennyit megkötnek.
A globális szénkörforgalomban kulcsszerepet játszik a szárazföldi bioszféra.
A Business Class adásában Újvári Gábor, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója magyarázta el, miért olyan fontos figyelnünk a trópusi erdők állapotára. Az emberiség évente nagyjából tizenegy milliárd tonna szenet bocsát ki fosszilis források elégetésével és földhasználat-változással, ebből a szárazföldi bioszféra körülbelül harminc százalékát veszi fel. Ez a folyamat döntően meghatározza, mennyi szén-dioxid marad a légkörben, és ez befolyásolja a jelenkori klímaváltozást a visszacsatolási mechanizmusokkal együtt. A trópusi erdők eddig megbízható szénelnyelők voltak, ám mostanra átbillent a karbon egyensúlyuk, különösen az Amazonas-medencében és Afrikában.
A klímaváltozás és az erdőirtás együttesen okozza a fordulópontot.
A trópusi erdők szénelnyelési kapacitása elérte a határát, mert egyre szárazabb a környezetük, csökken a csapadék, és emiatt az elsődleges produkció is visszaesik. Ezen felül az ember óriási területeket vág ki évről évre, például az Amazonas-medencében évente egy Magyarországnyi erdő tűnik el. Ezek a változások együttesen azt eredményezik, hogy a trópusi erdők már nem csak kevesebb szén-dioxidot kötnek meg, hanem egyes területeken nettó kibocsátókká válnak. A folyamat visszafordítható bizonyos mértékig, ha kellő odafigyeléssel, ösztönzőkkel, erdővédelemmel és revitalizációval kezeljük, de sürgős intézkedések kellenek.
A szén-dioxid-műtrágyázás hatása csak átmeneti a növényeknél.
A megnövekedett szén-dioxid-szint átmenetileg növeli a növényzet biomassza-termelését, különösen a C3-as növényeknél, amelyek a trópusi erdőkben meghatározóak. A boreális növényzet pedig kiterjed és zöldül, ami ideiglenesen javítja a szénelnyelést. Ám ez a hatás rövid életű, mert a talajban lévő foszfor és nitrogén elérhetősége, valamint a csapadék mennyisége korlátozza. Egy bizonyos szén-dioxid-szint felett már negatív hatások érvényesülnek, így hosszú távon a trópusi erdők és az egész szárazföldi bioszféra szénelnyelési kapacitása csökkenni fog. Erre az emberiségnek nagyon oda kell figyelnie, mert ez határozza meg, mennyi szén-dioxid és metán marad a légkörben.
Az ENSO jelenség tovább rontja a helyzetet a trópusi erdőkben.
Az El Niño Déli Oszcilláció nagymértékben befolyásolja a trópusi területek csapadékmennyiségét, a La Niña-fázisokban pedig különösen kevés eső hullik, ami aszályos periódusokat okoz. Ezek az időszakok negatív hatással vannak a trópusi vegetációra és a szénelnyelésre. Emellett az erdőirtás nem csak a szénmegkötést érinti, hanem a csapadékeloszlást is megváltoztatja, ami megnehezíti a területek megújulását. A trópusi erdőkben azonban, ha hagyjuk őket természetesen regenerálódni, és nem folytatunk mezőgazdasági termelést a kivágott parcellákon, az elújulás igen intenzív lehet, sokkal gyorsabb, mint azt korábban gondoltuk.
Globális következmények és a teendők a trópusi erdők védelmében.
A szárazföldi bioszféra és az óceánok együttesen a kibocsátott szén nagyjából felét veszik fel, a másik fele viszont a légkörben marad, és növeli a szén-dioxid-koncentrációt, ami intenzívebbé teszi az üvegházhatást. Visszacsatolási mechanizmusok, mint a vízgőz, a felhőképződés vagy a jégtakaró olvadása tovább melegítik a légkört. Ezért nagyon fontos megállítani a hatalmas szénkibocsátást, amit az emberiség generál. A trópusi erdők védelme, az erdőirtás csökkentése és a revitalizáció kulcskérdés egy élhetőbb jövőért, mert ezek a területek döntően befolyásolják a globális klímaegyensúlyt. A trópusi erdők helyzete figyelmeztetés arra, hogy azonnali lépésekre van szükség a karbon egyensúly helyreállításához.
- Miért billent át a trópusi erdők karbon egyensúlya? A klímaváltozás okozta szárazság, az erdőirtás és az ENSO-jelenség együttesen csökkentette a szénelnyelési kapacitást, így a trópusi erdők már nettó kibocsátókká váltak.
- Visszafordítható-e ez a folyamat lokális intézkedésekkel? Igen, megfelelő erdővédelemmel, ösztönzőkkel és természetes regenerációval bizonyos mértékig visszafordítható, de sürgős globális összefogás kell hozzá.
- Mit tehet az emberiség a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért? Csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagok használatát, védeni kell a megmaradt erdőket és támogatni kell a revitalizációs programokat a trópusi erdőkben.
Hasonló tartalmak:
Biodiverzitás pénzügyek: ökológiai válságból pénzügyi kockázat
Lesújtó szenzáció: egyes trópusi erdők növelik a szén-dioxid koncentrációt!
Döbbenetes, mit produkálnak az ausztrál trópusi esőerdők
