A 2026 márciusi adatok szerint a magyar autópiac 32 százalékos növekedést mutatott, miközben az európai eladások is 12,5 százalékkal emelkedtek, ám Rózsa Tamás szerint ez egyszeri jelenség, amelyet elsősorban a re-export és az állami támogatások hajtanak. A szakértő szerint az elektromos autók térnyerése nem a piaci keresletből, hanem az uniós szabályozásokból fakad, és a jövőben is ez határozza meg a trendeket.
„Az autógyártók éppen az elmúlt fél évben-évben nagyon jelentős 10 milliárd eurókat írtak le az elektromos autók lassabb elterjedése miatt, de ez nem jelenti azt, hogy a folyamat megállt.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A márciusban felpörgött magyar autópiac izgalmas adatokat hozott a szakértők számára.
Rózsa Tamás, a Top Tier Consultants ügyvezető igazgatója a Jazzy Business Class stúdiójában elemezte a legfrissebb számokat, és egyértelművé tette: a növekedés nem egy új, tartós trend kezdete. Magyarországon 32 százalékkal, Európában pedig 12,5 százalékkal nőttek az újautó-eladások márciusban, miközben a plug-in hibridek 32, az elektromos autók pedig 30 százalék körül bővültek. A magyar autópiac különösen erős teljesítményt nyújtott, ám a szakértő szerint ez részben a re-exportnak köszönhető.
A Hormuz-szoros és a globális hatások alig érintették az európai piacot.
Sokan várták, hogy a szorosban zajló események átrendezik a vásárlói szokásokat az elektromos autózás felé, de Rózsa Tamás szerint a hatás másodlagos: az olajárakon és az infláción keresztül érezhető inkább. Az autók ára ugyanis már rég elérte azt a szintet, ahol a benzin ára kevésbé befolyásolja a döntéseket.
Az elektromos autók előretörését elsősorban az uniós szabályozások hajtják.
Nem a piaci kereslet, hanem a 2030-ra és 2035-re vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási elvárások és büntetések határozzák meg a gyártók lépéseit. Ázsiában is látható: Kínában a támogatások megváltoztatása miatt visszaesett az értékesítés, Japánban pedig minimális a penetráció. Délkelet-Ázsiában a vezetési szokások és a GDP-szint befolyásolják a trendet.
Donald Trump 25 százalékos vámja gyomros, de nem döntő az európai autógyártóknak.
Az Európai Unióból az USA-ba irányuló export mindössze 5 százalék körül mozog, így a fenyegetés 1-2 százalékos kockázatot jelent a teljes gyártásnak. Az ipar egyre inkább alkalmazkodik: helyben gyártanak a helyi piacokra, például a kecskeméti Mercedes-gyárban is Mexikóból érkezik a GLB-modell.
A magyar növekedés jelentős része re-exportból származik.
A magas áfa miatt kedvezőbb az ár Magyarországon, így sok autót behoznak, majd 1-2-3 hónapon belül más uniós országba exportálnak. Becslések szerint a márciusi 32 százalékos ugrás körülbelül 30 százalékát ez magyarázza – Spanyolországból vagy más gyártóországokból érkeznek a járművek, majd visszamennek. Ez a kereskedők bevett gyakorlata, bár az autógyárak nem örülnek neki.
Magyarország a régióban jól teljesít az elektromos autók terén.
Minden tizedik eladott autó elektromos, ami jobb arány, mint Lengyelországban, de elmarad a nyugat-európai szinttől. A Magyar Mérnöki Kamara szerint a támogatási rendszert érdemes átalakítani, nem csak a vásárlást, hanem az infrastruktúrát is ösztönözni. Az akkumulátorgyáraknak köszönhetően akár alakítói lehetünk a közép-kelet-európai elektromobilitásnak.
Az infrastruktúra még lemaradásban van, de az otthoni töltés dominál.
Magyarországon az elektromos autók 80-85 százalékát otthon töltik. Aki nem rendelkezik saját töltővel, annak kényelmetlenebb a használat, de egy jól megtervezett hosszú úton mindössze egy órával hosszabb az idő. A szakértő szerint 5-10 éven belül az elektromos autók hatótávja eléri a hagyományos modelleket, és a folyamat szabályozási és technológiai okokból már megállíthatatlan.
A kínai gyártók, élükön a BYD-vel, tovább erősödnek Európában.
A BYD szárnyal, de a teljes kínai részesedés középtávon 10-15 százalék körül stabilizálódhat. Magyarországon és Spanyolországban, ahol már helyi gyártás indul, kedvezőbb a megítélés, mint Franciaországban vagy Németországban, ahol a helyi márkák dominálnak.
A magyar autópiac tehát izgalmas időszakot él, de a jövő az uniós szabályozások, a kínai verseny és a fenntarthatóság körül forog. Rózsa Tamás szerint 3-4 hónap múlva érdemes újra áttekinteni a számokat.
- 1. Miért nőtt 32 százalékkal a magyar autópiac márciusban? A növekedés jelentős része re-exportból származik az áfa-különbség miatt, de az elektromos autók támogatása is hozzájárult a kiemelkedő eredményhez.
- 2. Mi hajtja az elektromos autók térnyerését Európában? Nem a piaci kereslet vagy a benzinár, hanem az uniós szén-dioxid-kibocsátási szabályok és büntetések, amelyek 2030-ra és 2035-re kötelező célokat tűznek ki.
- 3. Mekkora hatása lehet Trump 25 százalékos vámjának az európai autógyártókra? Minimális, mivel az USA-ba irányuló export csak az európai gyártás 5 százaléka, és az ipar egyre inkább helyben termel a vámok elkerülésére
Hasonló tartalmak:
Új KRESZ kerékpáros szabályok vitája
Pozitív GDP növekedés az első negyedévben
Berobbant márciusban az autópiac, Magyarország is remekelt
Brutális mennyiségű villanyautót adtak el Magyarországon márciusban
