A magyar nyugdíjrendszer rövid távon stabil, de a demográfiai folyamatok miatt hosszú távon radikális átalakításokra szorul. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója a Jazzy Rádió Business Class műsorában magyarázta el, miért költünk jelenleg az EU-átlagnál jóval kevesebbet az öregségi nyugdíjasokra, és milyen lépések szükségesek a fenntarthatóságért.
„A nyugdíjrendszer soha nem tud összedőlni nyilvánvalóan. Mindig attól függ, hogy mennyi pénzt pumpál bele az állam.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A magyar nyugdíjrendszer radikális változásokkal tartható fenn hosszú távon.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a nyugdíjrendszer nem dőlhet össze, mert a költségvetés mindig ki tudja fizetni a hiányt.
A kérdés csak az, hogy ez az ÁFA-ban, a SZJA-ban vagy más adókban mennyibe kerül majd az adófizetőknek. A nyugdíjrendszer soha nem omlik össze, de egyre drágább lesz a demográfia miatt. A jelenlegi folyamatok alapján 20-30-40 éves távlatban látható, hogy a nyugdíj Magyarországra sokkal többe kerül majd, mint tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt. A társadalombiztosítás önfinanszírozó rendszerének megőrzése érdekében azonban radikális átalakításokra van szükség.
A magyar nyugdíjrendszer jelenleg az Európai Unió átlagánál jóval kevesebbet költ az öregségi nyugdíjasokra.
Az uniós átlag 10,9 százalékos GDP-arányos kiadással szemben nálunk idén mindössze 7,32 százalék. Ez a makroszempontból megnyugtató hír minden leendő nyugdíjasnak, mert felfelé van mozgástér a juttatások növelésére. A nyugati országokban hosszabb a várható élettartam, ezért fizetnek többet a nyugdíjasokra. Nálunk a nyugdíjasok aránya nem feltétlenül magasabb, de a nyugatiak átlagosan négy évvel tovább élnek. Ez a különbség jelentősen befolyásolja a kiadásokat.
A demográfiai bomba 2037-ben robbanhat a magyar nyugdíjrendszerben.
A Ratkó-unokák nagy létszámú évjáratai ekkor kezdenek tömegesen nyugdíjba vonulni. A jelenlegi kétmillió öregségi nyugdíjasból rövid idő alatt 2,47 millió lesz. Ráadásul a fiatalabb generációk kisebbek, és sokan külföldön dolgoznak, így nem fizetnek járulékot itthon. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága emiatt komoly kihívás lesz. A várható élettartam emelkedése pedig további terhelést jelent.
A Tisza Párt javaslatai rövid távon jelentős segítséget nyújthatnak a legszegényebb nyugdíjasoknak.
A minimális nyugdíjat 120 ezer forintra emelnék, ami 240-250 ezer nyugdíjasnak jelentene érdemi javulást. A jelenlegi 28 500 forintos összeg már két évtizede változatlan és arcpirítóan alacsony. Emellett 250 ezer forint alatti nyugdíj esetén 200 ezer, 250-500 ezer forint között pedig 100 ezer forintos SZÉP-kártyát osztanának ki. Ezek a lépések együtt 500 milliárd forintba kerülnek, ami a GDP mindössze fél százalékát teszi ki.
A hosszú távú fenntarthatóság érdekében társadalmi vitát kell indítani a nyugdíjrendszer reformjáról.
Az OECD-vel készített reformcsomag az asztalfiókban maradt, pedig rengeteg méltánytalanságot és fenntarthatósági problémát lehetne vele orvosolni. A nyugdíjrendszerben számos olyan elem van, amely méltánytalanságot okoz. Ezeket célzott intézkedésekkel lehetne kezelni. A nyugdíjkorhatárt nem kell emelni, sőt a férfiaknál inkább csökkenteni javasolt 64 évre.
A nők 40 kedvezménye hosszú távon nehezen fenntartható a jelenlegi formájában.
A jogosító időt legalább 41-43 évre érdemes emelni, de visszamenőleg semmit sem szabad csökkenteni. Helyette rugalmas, korkedvezményes nyugdíjrendszert kell bevezetni, ahol aki korábban megy nyugdíjba, az arányosan kevesebbet kap. Ez a máluszrendszer Európa-szerte bevált, és gendersemlegesen is alkalmazható. Sok társadalmi rétegnek segítene a munkavállalás terheinek enyhítésében.
A járulékplafon és a nyugdíjplafon bevezetése szabályozná a magasabb nyugdíjakat.
Jelenleg szinte egyedülálló módon nincs járulékplafon Magyarországon. Aki nagyon sokat keres, az teljes jövedelme után fizet járulékot, így a nyugdíjváromány akár több millió forint is lehet. A járulékplafon bevezetésével ez a tendencia fékezhető. A nagyon gazdag államokban mindenhol létezik ilyen korlát, Svédországban és Spanyolországban is. A nyugdíjplafon pedig végső védelmi mechanizmusként működne.
Az indexálás korszerűsítése garantálná a nyugdíjasok reáljövedelmét.
A svájci modell nem elég korszerű, mert csak 50-50 százalékban köti az inflációhoz és a keresetekhez. Az új rendszerek 100 százalékos infláció-követést adnak, és ráadásul a reálkereset-növekedés egy részét is hozzáadják. Így a nyugdíjasok nem szegényednek el folyamatosan. Ez a megoldás már a környező országokban is bevált gyakorlat.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága közös felelősségünk, amelyben a gazdaság növekedése kulcsszerepet játszik.
Ha emelkedik a GDP, akkor mindenre több pénz jut, köztük a nyugdíjasok sajkáira is. A társadalmi vita elindítása most a legfontosabb feladat. A nyugdíjrendszer méltányosabbá és fenntarthatóbbá tétele nem halogatható tovább. A javaslatok már asztalon vannak, csak a politikai akarat hiányzik.
- Miért költünk kevesebbet a nyugdíjasokra, mint az EU-átlag? Magyarországon a nyugdíjasokra fordított kiadás jelenleg 7,32 százalékos GDP-arányos, szemben az uniós 10,9 százalékkal. A különbség fő oka a rövidebb várható élettartam és a kedvezőbb nyugati nyugdíjszabályok.
- Milyen rövid távú segítséget kaphatnak a szegény nyugdíjasok? A minimális nyugdíjat 120 ezer forintra emelnék, és SZÉP-kártyát osztanának ki a 500 ezer forint alatti nyugdíjasoknak. Ez együtt 500 milliárd forintba kerül, ami azonnal megvalósítható.
- Milyen hosszú távú reformokra van szükség a nyugdíjrendszerben? Járulék- és nyugdíjplafon, rugalmas korkedvezményes rendszer, nők 40 módosítása és modern indexálás. Ezek együtt oldhatják meg a demográfiai kihívásokat.
Hasonló tartalmak:
Reálbérnövekedés lendíti a fogyasztást
Magyar blue chipek erős első negyedévi teljesítménye
Fenntartható, de méltánytalan a magyar nyugdíjrendszer
Farkas András elmondta, mennyi új nyugdíjas belépése boríthatja a rendszert
