A legfrissebb nemzetközi kutatás szerint a polgármesteri bérek emelése hatékonyan csökkentheti a közbeszerzési korrupció kockázatát. Fazekas Mihály professzor tanulmánya tizenegy európai ország adatait elemezte, és egyértelmű összefüggést talált a jobb fizetés és a tisztább tenderek között. Ez a megállapítás különösen fontos most, amikor a polgármesteri illetmények csökkentése is felmerült a közéletben.
“A magasabb polgármesteri bérek már 10-15 százalékos emeléssel is számottevően csökkentik a közbeszerzési korrupciós kockázatot, miközben a hosszú távú költségvetési megtakarítások többszörösen meghaladják a béremelés költségeit.”
A kutatás egyértelműen alátámasztja, hogy a polgármesteri bérek megfelelő szinten tartása segíti a közbeszerzések átláthatóságát és csökkenti a visszaélések esélyét.
A hazai közéletben hetek óta zajlik a vita arról, hogyan lehetne spórolni a közszféra fizetésein. Ebben a helyzetben különösen aktuális az a részletes elemzés, amelyet Fazekas Mihály, a Central European University professzora és a Government Transparency Institute alapítója készített. A munka tizenegy uniós tagállam önkormányzatainak adataira épült 2006 és 2020 között. Közel két és fél millió közbeszerzési szerződést dolgoztak fel mikroszinten. Az eredmények világosan mutatják, hogy a polgármesteri bérek és a tenderek tisztasága között szoros kapcsolat van.
A kutatók hat különböző korrupciós kockázati mutatót elemeztek a közbeszerzésekben.
Ezek közé tartozik például az egyetlen ajánlattevővel lebonyolított eljárások aránya, a nem meghirdetett vagy nem nyílt tenderek gyakorisága, valamint a nagyon rövid határidővel kiírt pályázatok száma. Ezek a jelek gyakran utalnak arra, hogy a verseny korlátozott és az esélyegyenlőség sérülhet. A magasabb polgármesteri bérek mellett ezeknek a kockázatos eljárásoknak az előfordulása jelentősen csökkent. Egy tizenöt százalékos béremelés hozzávetőleg egy teljes kockázati mutatóval kevesebbet eredményezett településenként. Ez a kapcsolat statisztikailag erősnek bizonyult az egész adatbázisban.
Az összefüggés erőssége országonként és régiónként eltérő képet mutatott.
A hatás sokkal markánsabb volt azokban az országokban és régiókban, ahol általában magasabb a korrupció szintje. Magyarországon például erősebbnek bizonyult az összefüggés, mint Franciaországban vagy Ausztriában. Ott, ahol az intézmények és a média jól működnek, eleve kevesebb a probléma, így a bérek hatása kisebb. Viszont ahol az ellenőrzés gyengébb, ott a polgármesterek jobb fizetése nagyobb védelmet ad a visszaélésekkel szemben. Ez logikus, hiszen a döntéshozók motiváltsága és függetlensége kulcsfontosságú.
Romániában egy természetes kísérlet igazolta az ok-okozati kapcsolatot.
2018-ban az országban részben megszüntették, részben új lakosságszám alapú bérezési küszöböket vezettek be. Ahol eltörölték a korábbi határokat, ott a bérek és a kockázat közötti kapcsolat teljesen eltűnt két éven belül. Ahol viszont új küszöböket állítottak fel, ott azonnal megjelent a pozitív hatás. A magasabb bérű településeken kevesebb lett a kockázatos tender. Ez az eset különösen erős bizonyíték, mert a változás gyorsan és egyértelműen követhető volt az adatokban.
A gazdasági számítások szerint a béremelés hosszú távon hatalmas megtakarítást eredményezhet.
A kutatók egyszerű szimulációt végeztek a vizsgált országok adataira. Ha átlagosan tizennyolc százalékkal nőnek a polgármesteri bérek, akkor tíz év alatt nyolcvanegy milliárd eurót lehet spórolni. Ez a közbeszerzések nagy aránya miatt lehetséges, mivel a magyar költségvetés közel egyharmada erre a területre megy el valamilyen formában. Jobb verseny esetén alacsonyabbak az árak, miközben ugyanazt a minőséget kapják az önkormányzatok és az állampolgárok. A rövid távú spórolás tehát könnyen visszaüthet.
Magyarországon a polgármesteri illetmények az átlagbérhez kötöttek és településméret szerint változnak.
Kisebb falvakban havi bruttó egymillió forint körül mozog az összeg, míg megyei jogú városoknál kétmillió, kerületeknél hárommillió forint a jellemző. A főpolgármesteri illetmény négy millió forint körül alakul. Ezek az összegek elsőre magasnak tűnhetnek egy kis nyugdíjas szemszögéből, de a felelősség óriási. Egy polgármester százmilliós vagy akár milliárdos tendereket befolyásolhat, és a döntések minősége közvetlenül érinti a település jövőjét. A munka nehézségéhez és a döntések súlyához képest a fizetés nem feltétlenül kiemelkedő.
A kutatás alapján nem érdemes spórolni a polgármesteri bérek rovására.
Rövid távon néhány millió forintot meg lehet takarítani településenként, de hosszú távon a közbeszerzési árak emelkedése és a kockázatok növekedése miatt többszörös veszteség keletkezhet. A polgármesterek motiváltsága és a hivatali munka minősége közvetlenül függ attól, mennyire értékelik a feladatot anyagilag is. Ha a bérek túl alacsonyak, nehezebb képzett embereket találni, és nagyobb a kísértés a nem megfelelő megoldásokra. A tanulmány egyértelműen azt sugallja, hogy ezen a területen a spórolás nem jó üzlet.
A közbeszerzések aránya a teljes költségvetésben kiemelkedően magas.
Ezért egy kis hatékonyságjavulás is jelentős összegeket jelenthet az államháztartásnak. A kutatás nem konkrét korrupciós eseteket vizsgált, hanem objektív kockázati mutatókat, amelyek azonban bizonyítottan összefüggnek a tényleges visszaélésekkel. Az adminisztratív adatokon alapuló mikroszintű megközelítés erőssége, hogy nem percepciókra vagy kis mintás felvételekre támaszkodik. Így az országokon belüli különbségek, például Észak- és Dél-Olaszország között is kimutathatóvá váltak. A tanulság egyértelmű a jelenlegi vitákhoz.
Milyen eredményre jutott a kutatás a polgármesteri bérek és a korrupció kapcsolatáról? A tanulmány szerint a magasabb bérek már szerény emeléssel is jelentősen csökkentik a közbeszerzési kockázati mutatók számát, különösen azokban az országokban, ahol a korrupció alapvetően magasabb szintű.
Milyen bizonyíték támasztja alá leginkább az összefüggést? Romániában 2018-ban a bérezési küszöbök megváltoztatása után a hatás gyorsan megjelent vagy eltűnt, ami erős ok-okozati kapcsolatot igazol a bérek és a tenderek tisztasága között.
Mennyi megtakarítást hozhat hosszú távon a béremelés? A szimuláció szerint tizennyolc százalékos átlagos emelés esetén a vizsgált országokban nyolcvanegy milliárd euró spórolás érhető el tíz év alatt a jobb verseny és alacsonyabb közbeszerzési árak révén.
A precíziós onkológia új megközelítést hoz a daganatos betegségek kezelésébe, mert a molekuláris jellemzők alapján választja ki a legjobb terápiát minden egyes beteg számára. Dr. Peták István évtizedek óta dolgozik ezen a területen, és az általa alapított cégek, az Oncompass és a Genomate, nemzetközi elismerést szereztek. A mesterséges intelligencia pedig tovább gyorsítja ezt a folyamatot, így a betegek hamarabb juthatnak hozzá a megfelelő kezeléshez. "A precíziós onkológia és a mesterséges […]
