Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző egész estés színpadi zeneművet alkotott a Mohácsi Vész 500. évfordulójára.
A Penta Essentia nem a tragédiát siratja, hanem a magyarság lelki tartalékait és összetartozását emeli ki a Kárpát-medence varázslatos vidékein keresztül.
„Magyarnak lenni annyit jelent, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A Mohácsi Vész 500. évfordulója mélyen megérintette Keresztury-Albert Zsolt zeneszerzőt.
Nem a veszteség drámáját akarta újraélni, hanem azt kutatta, milyen szellemi és lelki tartalékok segítik a magyarságot a kataklizmák túlélésében és megújulásában. Hamvas Béla gondolatai adták a kulcsot: szerinte magyarnak lenni annyit jelent, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni. Ez az eszme – Észak, Dél, Kelet, Nyugat és Erdély géniusza – vált a Penta Essentia alapjává. A mű így nem csupán zene, hanem kultikus út a magyar identitáskeresés felé, ahol a tragédiából felemelkedés születik.
A Penta Essentia egy juhászbojtár és egy leány szerelmi történetén keresztül bontakozik ki.
Ez a szimbolikus keret tökéletesen illeszkedik a népdalok világához, hiszen azok nagy része a szerelemről szól. A szerelmi szál mögött azonban allegória húzódik: a magyarság identitásának keresése, az öt géniusz szellemiségében. A próza, a népdalok és a komolyzene itt organikus egységet alkotnak, nem mérnöki számítás eredményeként, hanem mélyről jövő ihletként. A zeneszerző Délvidéktől az Alföldi pusztáig gyűjtött népdalokat dolgozott fel, így kalauzolva a hallgatót a Kárpát-medence varázslatos tájain. A Penta Essentia ezért egyszerre közérthető és összetett, laikusok és szakértők számára egyaránt élvezhető.
Különleges szerepet kap a tárogató, a magyar lélek hangja.
Erdő Zoltán tárogatóművész, a Nemzeti Tárogatóintézet alapítója segítségével a hangszer mindkét arcát megmutatja: népi zamatát az énekesekkel való interakcióban, komolyzenei mélységét pedig kamarazenekari formációban. A Penta Essentia első és utolsó tételében komolyzenei hangszerként, a középsőkben pedig népzenei színekkel gazdagítva szólal meg. Így különül el zeneileg Erdély, a Dunántúl vagy az Alföld hangzásvilága – a ritmusok, dallamok és néptáncok hangulata egyértelműen kirajzolódik a visszajelzések szerint.
A darabnak két változata született
A rugalmas kamarazenekari forma, amely több helyszínre eljut, és a monumentális szimfonikus verzió, amely még erőteljesebben közvetíti az üzenetet. Április 19-én Budapesten, a Láng Művelődési Központban hallható a kamaraváltozat, november 15-én pedig a Zeneakadémia ad otthont a szimfonikus és kórusos változatnak Záborszky Kálmán Kossuth-díjas karmester vezényletével. A turné Rétkomáromtól Szabadkáig, Mohácson át járja be a történelmi Magyarország területét, fizikailag is lefedve az öt géniuszt. Ez a Penta Essentia így nem csupán zenei élmény, hanem közösségépítő erő, amely lángra lobbantja a magyarság eszenciáját a maga teljességében.
A mű születése hét évet vett igénybe, de az ihlet magával ragadta a zeneszerzőt.
Ahelyett, hogy a nehézségbe belesüppedt volna, felülnézetből vizsgálta a történelmet, és a tartalékokhoz fordult. A Penta Essentia pontosan ezt teszi: összeköti a múltat a jelennel, a népit a komolyzenével, és a tragédiát a reménnyel. Aki meghallgatja, érezheti, hogyan válik a zene eszközzé a megértéshez és az egységhez.
- Mi a Penta Essentia? Egy egész estés színpadi zenemű a Mohácsi Vész 500. évfordulójára, amely Hamvas Béla öt géniusz eszméjén alapulva mutatja be a magyarság megújulását.
- Hogyan épül fel a mű? Egy juhászbojtár szerelmi története keretében fonódik össze próza, népdal és komolyzene, tárogatóval a középpontban.
- Hol hallható a Penta Essentia? Több kárpát-medencei helyszínen, így április 19-én a budapesti Láng Művelődési Központban és november 15-én a Zeneakadémián.
Kapcsolódó tartalmak:
Zenemű született Penta Essentia címmel a mohácsi csata 500. évfordulójára
Zenei utazás az öt géniusz földjén
