Országkórus az Örkény István Színházban

Az Örkény István Színházban rendhagyó bemutató készül a Merlinben.

Neudold Júlia, a színház művészetközvetítő csoportjának vezetője a Business Class műsorban osztotta meg a részleteket az Országkórus projektjéről, amely egyszerre installáció, színházi előadás és társadalmi kutatás a gyerekvállalás kérdéséről.

„Szóval azt hiszem, ez az ereje, amitől összejött egy ilyen összetartó társaság.”

A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában Neudold Júlia, az Örkény István Színház művészetközvetítő csoportjának vezetője izgalmas beszélgetést folytatott a rádió hallgatóival. A téma egy kísérleti és rendhagyó előadás, ami hamarosan debütál a színház új helyszínén, a Merlinben. Ez az Országkórus projekt egyszerre installáció, előadás és kutatás, és a gyerekvállalás, valamint a gyerek nem vállalása körül forog.

Tavaly, amikor az Örkényben az új évadot tervezték,…

a csapat azon gondolkodott, hogy a választási évben érdemes lenne egy olyan darabot létrehozni, ami az ország állapotával foglalkozik. Hamar rájöttek, hogy az állampolgári színház lehet a megoldás. Ez azt jelenti, hogy az előadásban nem csak profi színészek, hanem valódi emberek is szerepelnek, akik a saját életükből hoznak történeteket. Így a valóság kapja meg a főszerepet a színpadon.

Akkor jött a kérdés, hogyan hívják be ezeket az embereket anélkül, hogy panaszkórus legyen belőle. A kórus szó adta az ötletet, és megszületett az Országkórus elnevezés. Olyan témát kerestek, ami személyes és társadalmi szempontból is érinti az embereket. A gyerekvállalás tökéletes választásnak bizonyult, mert mindenki kapcsolatban áll vele valamilyen formában.

A projekt azonban nem állt meg itt. Az állampolgári rész mellé klasszikus színházi elemet is építettek.

A Dollárpapa Gyermekei Társulat kapott meghívást, és Ördög Tamás rendezésében elkészült a fikciós színdarab A remény címmel. Így két előadás fut párhuzamosan ugyanarról a témáról. Az állampolgári részt Neudold Júlia rendezi, aki a civilekkel dolgozik együtt.

A gondolat tovább fejlődött, és két kórus alakult ki: egy ifjúsági és egy szenior kórus. Ez az intergenerációs találkozás adja a projekt különleges ízét. Több mint hetven ember jelentkezett, és a szervezők szerint remek társaság jött össze. A civileket civil szólistáknak hívják, ők a saját történeteiket mesélik el a színpadon. Vannak köztük olyanok, akiknek nincs gyermekük, mások örökbe fogadtak, lombikprogramban vettek részt, szivárványcsaládban élnek, vagy éppen gyerekekkel foglalkoznak szakmailag.

A T-házban tartott első találkozón kiderült, mennyire különböző háttérrel érkeztek az emberek.

Sokan hoztak magukkal előítéleteket vagy stigmát, de a nyílt beszélgetések során ezek feloldódtak. A résztvevők otthonosan érzik magukat a színpadon, mert a rendezők nem erőltetnek semmit. Inkább kérdeznek, figyelnek, és segítenek, hogy a történetek természetesen szólaljanak meg. A civilek beleszólhatnak abba is, hogyan nézzen ki a színpad.

A Merlin helyszíne tökéletesen illik a koncepcióhoz. A Városháza parkban található épület egyáltalán nem hasonlít hagyományos színházra, inkább kiállítótérre emlékeztet. Ezért az egész eseményt úgy alakították ki, mint egy furcsa kiállítást, ahol színházi előadások is zajlanak. Az alsó szinten egy installáció kapott helyet, főleg a szenior kórus tagjainak családi történeteiből építve. Régi családi mintázatok, generációk közötti szálak jelennek meg itt, és ezek építik fel a felső szinteket.

A fikciós darabban kilenc színész játszik.

Csákányi Eszter, Znamenák István, Vajda Milán, Hajduk Károly, Kövesi Zsombor, Takács Nóra és mások alkotják a csapatot. A remény egyszerre szórakoztató és szívbemarkoló. Sok nevetés van benne, de a magyar valóság félelmei és szorongásai is felismerhetők. A próbák alapján a két rész – a valóság és a fikció – szépen kapcsolódik egymáshoz.

Az előadást tizenkét alkalommal játsszák ebben az évadban, és remélhetőleg folytatják később is. A sok szereplő miatt a szervezés nem volt egyszerű, de a lelkes társaság miatt megoldható volt. Neudold Júlia szerint ez a projekt ereje éppen abban rejlik, hogy különböző emberek találkoznak, és mégis összetartanak. A gyerekvállalás kérdése így nem csak egy téma, hanem közös élmény lesz.

Aki ellátogat a Merlinbe, egy olyan élményben részesül, ahol a színház kilép a hagyományos keretek közül. Az Országkórus mutatja, hogyan lehet a kultúrát közösségi tapasztalattá formálni. A projekt rávilágít arra, hogy a döntések, amiket a családról hozunk, az egész társadalmat érintik. Budapest egyik legizgalmasabb kulturális helyszínén, a Városháza parkban most egy olyan esemény készül, ami egyszerre kutatás, művészet és találkozás. Érdemes figyelni a további fejleményeket, mert ez a fajta színházi kísérlet ritkán adatik meg.

1. Mi az Országkórus projekt? Ez egy hibrid forma az Örkény István Színházban, ahol installáció, színházi előadás és társadalmi kutatás keveredik. A középpontban a gyerekvállalás és nem vállalás kérdése áll, igazi emberek részvételével.
2. Hogyan készülnek az előadások? Két kórus – ifjúsági és szenior – dolgozik együtt a civilekkel, mellettük pedig a fikciós A remény című darabot mutatják be profi színészekkel. A Merlinben az alsó szinten családi történetekből épített installáció egészíti ki az egészet.
3. Miért érdemes eljönni a Merlinbe? Mert itt a valóság és a fikció találkozik intergenerációs módon, tizenkét előadáson keresztül. A projekt közösséget épít, és új szemszögből mutatja meg a magyar társadalom egyik legfontosabb kérdését.