A Business Class műsorában Kamasz Melinda és László Csaba április elsején izgalmasan boncolgatta, hogyan érinti hazánkat az amerikai–iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli eszkaláció.
A globális olajellátás zavarai már most éreztetik hatásukat Ázsiától Európáig, nálunk pedig az ársapkás üzemanyag, a dízelimport leállása és a növekvő recesszió-kockázat áll a középpontban.
„Szerintem simán ebből lehet egy recesszió Európában, és akkor az biztos, hogy mi a legrosszabbak között vagyunk.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
Nem csak értjük, hanem el is magyarázzuk a hétköznapi gazdasági összefüggéseket – ez a Business Class szlogenje a Jazzy Rádió FM90.9-en. Április elsején Kamasz Melinda és László Csaba éppen erről beszélt: a fiam elment backpackkel Ázsiába a barátaival, és képzeljétek, találtak egy olcsó, közvetlen bécsi–szingapúri járatot egy szingapúri fapados légitársasággal. Tizenkét óra repülés, de kaja sehol, ott kellett venniük a gépen, ha éhesek voltak. Ez a kis történet jól mutatja, mennyire olcsón utaznak ma a fiatalok, de rögtön rá is világított a nagyobb problémára: Vietnámban már komoly gond van a kerozinnal, mert a Hormuzi-szoros lezárása miatt nem érkezik elég olaj.
A Húszik a hét elején rakétákat és drónokat lőttek Izrael felé, jelezve, hogy ott vannak, és ha egy rakétát el tudnak juttatni Izraelig, akkor egy motorcsónakkal és néhány RPG-vel simán ki tudnak lőni egy óriási tankert a Vörös-tenger bejáratánál vagy a szorosban. Ha ezek a kulcsfontosságú útvonalak leállnak, a fél világ gazdasága leáll, mert az olaj és a gáz nagy része ezen keresztül jut el Ázsiába és Európába. Már most hírek érkeznek Ausztráliából és a Fülöp-szigetekről üzemanyaghiányról, Indiában pedig Trump feloldotta az orosz olajra vonatkozó szankciókat, hogy egyáltalán legyen mit tankolni. Az árak mindenhol elszálltak, és ez nem csak átmeneti jelenség.
Európában egyre több ország vezet be fogyasztás-visszafogó intézkedéseket.
Pont ma, április elsején tartottak online energiaminiszteri találkozót az EU-ban, ahol arról tárgyaltak, hogyan lehetne visszafogni a fogyasztást. Az energiaügyi biztos egyenesen azt mondta: dolgozzák ki a terveket. Emlékeztek még 2005-re, amikor Kovács Lászlót energiügyi főbiztosnak jelölték? Akkor még lesajnálóan nyilatkoztak róla, hogy ez egy gyenge portfólió, senkit sem érdekel az energia. Ma viszont az energia a központi kérdés – először az orosz–ukrán háború, most pedig az iráni konfliktus miatt.
Nálunk Magyarországon 2022-ben már láttuk, mi történik, amikor összeomlik az üzemanyag-kereskedelem. Akkor az ársapka miatt rövid időre kiürült a kutak egy része, de amint elengedték az árat, helyreállt a kereslet-kínálat. Most a választások előtt senki sem nyúl az ársapkához, de a határ mentén már látszik a probléma: a szomszédos országokban egyre drágább a benzin, ezért sokan magyar rendszámú autókkal, régi Mercedesekkel járnak tankolni oda-vissza. Záhonyban a vámosok régen is mutatták, hogyan építenek plusztankokat ezekbe az autókba. Vidékén már most előfordul, hogy a traktorok és a személyautók egyszerre rohamozzák a kutakat, így korlátozások lépnek életbe. Előbb-utóbb vagy korlátozást vezetnek be, vagy el kell engedni az árat.
A dízel különösen érzékeny pont.
Normál időszakban Magyarország a fogyasztása harminc százalékát importálja. Az ársapka miatt most egyetlen dízelimportőr sem jön hozzánk, így a stratégiai készleteket használjuk, és reméljük, hogy az Adriáról érkező olaj elég lesz Pozsonyban és Százhalombattán feldolgozni. László Csaba szerint a tartalékok felszabadítása már zajlik, de a választások után minden megváltozhat. Emlékeztek a Covid alatti üzemanyaghiányra? Akkor is sorban álltunk a kutaknál. Most hasonló, sőt még élesebb helyzet alakulhat ki egész Európában a következő hetekben.
De ez még nem minden. A Hormuzi-szoros lezárása a műtrágyagyártást is megbénítja, mert gáz nélkül nem lehet műtrágyát előállítani. Emiatt a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerárak is emelkednek. Az olcsó energia hiánya az alumíniumipart is sújtja, így a világgazdaság egyszerre kap egy hatalmas ütést. A német kormány, az ECB és a Magyar Nemzeti Bank is sorra módosítja előrejelzéseit. A jegybank 1,7 százalékra vitte le az idei növekedési várakozást, de ők még azzal számoltak, hogy a konfliktus pár hét alatt lezárul. Csaba szerint ez nem rövid ügy: a Hormuzi-szorost hosszabb távon kell megoldani, és ha ott állomásoznia kell sok haderőnek, az még tovább drágítja az olajat.
Donald Trump azt mondta: mi, amit akartunk, megtettük, most oldja meg mindenki a sajátját.
Így az európaiak, kínaiak, indiaiak, ausztrálok és mások fognak tárgyalni Iránnal, hogy megnyissák a szorost. Irán pedig vámot szedhet, mint egy régi városkapunál – hajónként akár egymillió dollárt is. Ez az összeg beépül az árakba, így drágább lesz az olaj és a gáz is. Pénzzel olcsóbb megoldani a helyzetet, mint katonákat küldeni – mondja Csaba.
A magyar gazdaság szempontjából ez különösen veszélyes. Az elemzők már 1,5 százalék körül járnak a növekedési előrejelzésekkel. Ha a válság hónapokig elhúzódik, az olajáremelkedés miatt a folyó fizetési mérleg hiánya drasztikusan romlik, beruházás-növekedés nem lesz, a lakossági fogyasztás visszaesik a magas energia- és élelmiszerárak miatt. László Csaba őszintén kockáztatja: simán lehet, hogy recesszióba csúszunk, akár mínusz egy-két százalékos GDP-zuhanással. Európa egyik legkiszolgáltatottabb országa vagyunk, és ha a német gazdaság sem indul be, akkor nálunk lesz a legrosszabb. A negyedik rossz évünk lenne sorban – jegyezte meg Melinda, mire Csaba csak annyit mondott: az nem lenne jó.
A költségvetésben tervezett négy százalékos növekedés már rég nincs napirenden.
De ki nyer ezen a krízisen?
Leginkább az amerikai LNG-termelők, mert ők korlátlanul tudnak exportálni, és drágán adják. Az oroszok is profitálhatnak, ha sikerül fenntartaniuk az exportot, bár az ukránok éppen a finomítóikat és kikötőiket támadják.
Összességében a mai beszélgetés világosan megmutatta: a Hormuzi-szoros nem csak egy távoli szoros, hanem a mindennapi életünk árait és a magyar gazdaság jövőjét is meghatározza. Érdemes figyelni a fejleményeket, mert a következő hetekben döntések születnek, amelyek mindannyiunkat érintenek.
- Miért olyan veszélyes a Hormuzi-szoros lezárása? A világ olaj- és gázszállítmányainak nagy része ezen a szoroson keresztül halad, így a Húszik támadásai vagy Irán ellenőrzése azonnal globális üzemanyaghiányt és áremelkedést okoz.
- Hogyan érinti ez Magyarországot az ársapka miatt? A védett benzinár miatt leállt a dízelimport, vidéken már korlátozzák a tankolást, a határ mentén pedig magyar rendszámú autók járnak szomszédos országokba tankolni.
- Milyen gazdasági következményekkel számolhatunk hosszabb távon? Magasabb infláció, visszaeső fogyasztás és beruházás, valamint recesszió kockázata akár mínusz 1-2 százalékos GDP-csökkenéssel Európában és nálunk is.
