Nyugdíjkorhatár-emelés: trend vagy szükségszerűség?

A világ öregedő társadalmakban keresi a megoldást a nyugdíjrendszerek fenntartására

Magyarországon épp ellenkezőleg, csökkentésről álmodoznak a szakértők.

Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgettünk a Business Class műsorban a nemzetközi változásokról és hazai lehetőségekről.

“Tehát mi rövidebb ideig élünk, mint az Uniós Átlag, és ezt valahogy érdemes lenne tükröztetni, legalább ideig lenne sem a nyugdíjkorhatárban.”

A nyugdíjkorhatár emelése világszerte egyre inkább elkerülhetetlennek tűnik, ahogy az öregedő társadalmak nyomást gyakorolnak a költségvetésekre.

Farkas András, a Nyugdíj Guru News alapítója a Business Class műsorban elmagyarázta, miért választják ezt az utat a kormányok, és miért nem feltétlenül igaz ez Magyarországra. A fejlett országokban a demográfiai változások – mint az alacsony születési ráta és a hosszabb élettartam – miatt a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága került veszélybe. A legegyszerűbb megoldás? A nyugdíjhoz való hozzáférés nehezítése, azaz a korhatár emelése. Régen a nők 55, a férfiak 60 évesen mehettek nyugdíjba, ma Magyarországon egységesen 65 év a határ, ami az EU-átlagba illeszkedik (63-69 év között mozog).

De a trend nem áll meg itt: sok helyen a korhatárt a várható élettartamhoz kötik. Ha az emberek tovább élnek, a korhatár is emelkedik – logikus, ugye? Finnországban például automatikusan csökkenhet is, ha a pandémia miatt rövidül az élettartam. Ez az automatizmus védi a rendszert a politikai beavatkozásoktól, ami Farkas szerint kulcsfontosságú, mert a rángatás csak kiszámíthatatlanságot szül. Magyarországon viszont fordított a helyzet: a 65 éves korban várható élettartam 4 évvel rövidebb az EU-átlagnál, így a szakértő inkább egyéves csökkentést javasol 64 évre. Nem demográfiai okokból kell emelni, hanem pénzügyiekből – kevesebb nyugdíjas, kisebb kiadás az államnak.

Európában a nyugdíj nem csak kortól függ: legalább 20 év szolgálati idő kell Magyarországon, nőknek 40 év a kedvezményes nyugdíjhoz.

Franciaországban óriási balhék voltak a 64 évre emelés miatt, amit visszavontak, pedig ott 32 külön rendszer van, még a Párizsi Opera balettosainak is sajátja XIV. Lajos korából. Németországban és Szlovéniában fokozatos emelés jön, 67 évig. De miért emelnek? Mert nő az idősök aránya, a termékenység csökken: Dél-Koreában 0,8, Magyarországon 1,33 a mutató, ami azt jelenti, 100 nőre 133 gyerek jut, miközben a népesség fogy – 9,5 millióról tovább.

A nyugdíjasok száma 2 millió (öregségi), plusz 400 ezer egyéb ellátott, akiket 4,7 millió aktív tart el. De sok aktív alkalmi munkás, kata-s, és a “Mama Hotel” miatt a fiatalok is terhelik őket. Ösztönzők? Magyarországon érdemes 65 évesen nyugdíjba menni és dolgozni mellette: nincs tb- és szochó-járulék, a cégnek is megéri. 184 ezer hivatalosan, de akár 300-400 ezer ember csinálja. Január 1-től az egészségügyiseknek is könnyebb: nem szünetel a nyugdíj munka mellett. Európában másutt a továbbdolgozás növeli a nyugdíjat, de nálunk a kettős jövedelem a nyerő.

Összességében a korhatár-emelés globális trend, de Magyarországon okos stratégiákkal – mint nyugdíj melletti munka – élhetőbb a rendszer. A kulcs a tervezés: hosszú távon gondolkodjunk, ne politikai kampányokban.

Q&A:

• Miért emelik világszerte a nyugdíjkorhatárt? Az öregedő társadalmak miatt, hogy csökkentsék a költségvetési terheket és fenntartsák a rendszert.
• Magyarországon kell-e emelni a korhatárt? Nem, sőt csökkenteni javasolt, mert rövidebb az élettartam az EU-átlagnál.
• Hogyan dolgozhatok nyugdíj mellett? 65 évesen igényeld a nyugdíjat, utána járulékmentesen dolgozhatsz, akár 70 éves korig.