Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója friss elemzéssel jelentkezett a Jazzy Rádió Business Class műsorában. A beszélgetésből kiderül,
hogyan alakítja át a német belpolitika mindennapjait az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása,
miközben a gazdaság gyengélkedik és a pártok támogatottsága is mozgásban van.
„A gazdaság polarizálja a legjobban a német társadalmat jelenleg.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
Németország belpolitikája az elmúlt hetekben különösen izgalmas fordulatot vett, főként az iráni konfliktus miatt.
Stefán Csaba szerint a németek eleinte reflexszerűen támogatták az amerikai-izraeli lépéseket, ám hamar rá kellett jönniük, hogy az energiaár-emelkedés miatt ez nem szolgálja az érdekeiket. Március végére a kormányzat – élén Friedrich Merzzel – átfordult: minél gyorsabb, tárgyalásos lezárást akar, rezsimváltás nélkül. Katonai támogatást sem adnak az amerikaiaknak a konfliktus vége előtt, inkább diplomáciai szerepet vállalnának a tárgyalások újraindításában. Ez egyértelműen mutatja, hogy a német érdek az stabilitás és az olcsó energia, nem a hosszabb háború.
A Hormuzi-szoros lezárása tovább rontotta a helyzetet, hiszen a tankerhajók nem fizetnek Iránnak, így az olajút blokkolva maradt.
Németország nem a közel-keleti olajra épít elsősorban – Norvégia, az Egyesült Államok és Líbia a fő forrás –, de az árak így is 40-50 százalékkal nőttek. A benzin 2,19 euró, a dízel 2,44 euró körül mozog, ami komoly terhet ró a háztartásokra és a vállalatokra. Stefán Csaba kiemelte, hogy egy elhúzódó konfliktus migrációs válságot is indíthatna, amit a németek mindenáron el akarnak kerülni. Eközben az ukrajnai háború sem tűnt el a térképről: a németek továbbra is támogatják Kijevet, elutasítják az orosz szankciók enyhítését, és a 90 milliárd eurós uniós hitel valószínűleg meg is érkezik. Újabb konkrét támogatások azonban egyelőre nem látszanak.
A belpolitikai feszültséget tovább növeli a kötelező sorkatonaság kérdése.
Az eredeti terv a teljes visszavezetés volt, ám kompromisszum született: a 2008 után született fiatalok kötelezően kitöltendő kérdőívet kapnak az önkéntes szolgálatról. Cél a 260 ezer fős aktív állomány, ami 60 ezerrel több a jelenleginél. Ha 2027 közepéig nem jön össze, akkor előkerülhet a kötelező szolgálat. Egy vitatott passzus – miszerint a 17-45 év közötti férfiaknak nyilatkozniuk kell három hónapos távollét esetén – nagy port kavart, de Boris Pistorius védelmi miniszter jelezte, hogy egyelőre nem alkalmazzák. A közös európai hadsereg gondolata még mindig távolinak tűnik, inkább NATO-szerű védelmi tanács jöhet szóba.
A pártpreferenciák is izgalmas képet mutatnak.
A CDU/CSU 26 százalékon, az AfD 25 százalékon áll – a különbség minimális. Az SPD történelmi mélyponton 12 százalékkal küszködik, a Zöldek és a Die Linke 10 százalék körül, az FDP pedig 5 százalék alatt. Stefán Csaba szerint a gazdaság a legfőbb megosztó tényező. A 2026-os növekedési előrejelzést már 0,6 százalékra csökkentették az iráni konfliktus és a korábbi vámok miatt. A vállalatok csődjei megszaporodtak, különösen Baden-Württembergben és Rheinland-Pfalzban ez dominálta a tartományi választásokat. Az AfD ezt ügyesen lovagolja meg: Alice Weidel többször követeli az orosz energiahordozók visszaállítását. Az átlagnémet egyelőre még a kormányálláspont mellett áll, de ha a válság elhúzódik, a szavazók egy része átfordulhat.
Pozitívumként Stefán Csaba azt emelte ki, hogy a Merz-kormány viszonylag stabil maradt a sok krízis ellenére.
Gyors döntések születnek, például a nyersolaj-adó 17 százalékos csökkentése.
A magyar gazdaság szempontjából mindez kulcsfontosságú, hiszen erősen kötődik a némethez – ha ott nincs növekedés, nálunk sem lesz könnyű. Németország belpolitikája tehát most a stabilitás és a gyors alkalmazkodás próbája: hogyan egyensúlyozzon energia, biztonság és gazdasági érdekek között egy olyan időszakban, amikor a Hormuzi-szoros válsága mindent átrajzol.
Kapcsolódó tartalmak:
Döbbenetes Hormuzi-szoros válság rázza meg az olajpiacot
Kerozinhiány fenyegeti a repülőutakat
Az iráni háború hatása: 50 százalékkal csökkentették a német gazdaság növekedési előrejelzéseit
Soha nem voltak még ennyire elégedetlenek a németek …
