A Nagybányai Művésztelep 130 évvel ezelőtti alapítása máig meghatározza a magyar képzőművészet arculatát, és Korányi Eléni művészeti szakértő most egy rendkívüli kiállítással hozza közel ezt az örökséget a nagyközönséghez.
“Ez egy nagyon nagy mázli, és ez egy nagyon nagy büszkeség.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A Nagybányai Művésztelep 1896-ban indult el, és máig meghatározza a modern magyar festészetet.
A telep alapítói közt ott volt Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Iványi-Grünwald Béla, Réti István és Thorma János, akik a természetben festve forradalmasították a látásmódot.
A 19. század végén az akadémikus, sötét műtermi képek uralkodtak, ám Nagybánya meghonosította a naturalizmust, az impresszionizmust és a posztimpresszionizmust. A festők kimentek a szabadba, és ott örökítették meg a fényt, a színeket és a pillanatot. Ezért beszélünk róla még ma is, ezért állt meg ott a vonat 130 évvel ezelőtt.
Korányi Eléni kurátorként most Nagyváradon mutatta be a Közép-európai Örökség Program keretében a Nagybányai remekműveket magángyűjteményekből.
A kiállítás április 20-tól június 20-ig látható a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség palotájában. Nem vándorkiállításról van szó, ahol mindig ugyanazokat a képeket látjuk. Korányi Eléni mindig emeli a tétet: a törzsanyag mellé új, eddig nem látott műveket hozott Nyugat-Európából. Ezek közül néhányat utoljára 2013-ban, a Musée d’Orsay-ban állítottak ki.
A fókuszban Iványi-Grünwald Béla erős színekkel és foltokkal operáló képei állnak, amelyek a fauvista korszak gyöngyszemei.
Ezek a művek ritkán kerülnek kölcsönzésre, mert a nyugat-európai gyűjtők óvják őket. A logisztika hatalmas kihívás: speciális szállítók, ideiglenes kiviteli engedélyek, biztosítás és néha csendőrök kísérete. Mégis sikerült, mert ez az örökségünk. A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese nyitotta meg a tárlatot, és rengetegen látogatták.
Ferenczy Károly pedig most Párizs szívében, a Petit Palais-ban kapott önálló retrospektív kiállítást, amely szeptember elejéig tart.
A franciákat is lenyűgözte a magyar modernitás egyedi íze: az a különleges magyar virtus, ami a színekben és a formákban köszön vissza. Nem utánzás, hanem sajátos, erős karakter. Ezért plakátok borítják Párizst, és ezért büszkék lehetünk rá.
A tavaszi művészeti aukciók idén is erős anyagot kínálnak a klasszikus magyar festményekből.
Háromszázezer forinttól indulnak az árak, de a csúcsdarabok becsértéke elérheti a kétszázmillió forintot. A piacot a kereslet-kínálat mozgatja: ha decemberben nagy licit volt egy művészre, akkor most több darab is megjelenik. Vasari, Rippl-Rónai és más öröksláger festők képei most is elérhetőek. Korányi Eléni szerint szép, dekoratív darabok várnak a gyűjtőkre, és reménykedik a fellendülésben a tavalyi nehezebb év után.
Egy személyes történet is elhangzott a beszélgetésben, ami jól mutatja, mennyire szenvedélyes a műkereskedelem.
Huszonöt évvel ezelőtt egy hatalmas Patkó Károly-képet hoztak Bécsből novemberben. A kép kilógott a csomagtartóból, és útközben óriási havazás kezdődött. Temperafestmény volt fán, be volt csomagolva, de a páros attól félt, hogy tönkremegy. Végül megmentették, és a kép később főműként karriert futott be. Ez is bizonyítja: a Nagybányai Művésztelep szelleme ma is él, és inspirálja a mai generációkat.
Hasonló tartalmak:
Szépség és a szörnyeteg meseopera ősbemutatója az eiffel műhelyházban
Mesterséges intelligencia formálja át a zeneipar gazdasági modelljét
Károly Ferenczy. Hungarian Modernity – kiállítás a Petit Palais-ban
130 éve állt meg a vonat, amely elindította a magyar modern művészetet
