Karagich István szerint a magyar megtakarítások jelentős része nem a pénzhiány miatt, hanem a döntéshiány miatt nem áramlik hatékonyan a gazdaságba. A Blochamps Capital alapító igazgatója a Business Classban elemezte a lakossági pénzügyi vagyon torz szerkezetét, a készpénzdominanciát és a kétsebességes pénzügyi rendszert.
“A magyar megtakarítások jelentős része nem jut el a gazdaságba, mert jelentős hányada készpénzben és folyószámlán parkol, így éves szinten 700-800 milliárd forintos hozam marad el.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A magyar megtakarítások jelentős része nem jut el a gazdaságba.
Karagich István szerint döntéshiány okozza a problémát, nem pénzhiány.
A Business Class mai adásában Karagich István, a Blochamps Capital alapító igazgatója világított rá arra, miért nem pörgeti hatékonyabban a magyar gazdaságot a lakossági megtakarítások jelentős része. A teljes lakossági vagyon mintegy 300 ezer milliárd forintos nagyságrendjéhez képest a pénzügyi vagyon bruttó értéke 120 ezer milliárd forint körül mozog, nettó pedig 101 ezer milliárd forint. Ennek ellenére a növekedés nominális, a valós gazdasági hatás elmarad.
A készpénz és folyószámla uralja a megtakarításokat.
A magyar megtakarítások nagy része ugyanis készpénzben és folyószámlabetétben pihen, mintegy 24 ezer milliárd forintos nagyságrendben. Ez az összeg szinte egyáltalán nem dolgozik a gazdaságban, csupán rövid távú likviditást biztosít. A Blochamps Capital elemzése szerint éves szinten alsó hangon 700-800 milliárd forintos hozam marad el emiatt, amit rövidebb vagy hosszabb lekötésekkel is meg lehetne valósítani.
Az állampapírok sem terültek el széles rétegekben.
Az elmúlt tíz évben a Nemzeti Bank és a Gazdasági Minisztérium jelentős erőfeszítéseket tett, hogy állampapírokba terelje a megtakarításokat magas prémiumokkal. Az állomány 1700 milliárdról 14 ezer milliárd forintra nőtt, és több százezer állampolgár nyitott számlát. A magyar megtakarítások azonban itt is torz képet mutatnak: a 820 ezer számla 88 százaléka 25 millió forint alatti összeget tart, míg a maradék 12 százalék birtokolja a vagyon közel 60 százalékát.
Kétsebességes a pénzügyi rendszer.
Ez a koncentráció kétsebességes pénzügyi rendszert eredményez. A felső decilisben erős a privátbanki, affluens és prémium szegmens, ahol a vagyon valóban dolgozik. Ezzel szemben a retail réteg, amely számosságában a legnagyobb, szinte teljes keresetét elfogyasztja, és alig tud hosszabb távú döntéseket hozni. A Blochamps Capital adatai szerint a teljes lakossági pénzügyi vagyon 68-70 ezer milliárd forint körül mozog, de a hozamok és befektetési döntések egy szűk rétegnél koncentrálódnak.
A megtakarítási ráta magas, de az öngondoskodás gyenge.
Magyarország a megtakarítási ráta tekintetében Európa élmezőnyében van, 14 százalékos értékkel Svédország mögött. Ez azonban nem a jólétből fakad, hanem abból, hogy a nyugati rendszerekkel ellentétben nálunk nincs beépített öngondoskodási pillér. A munkavállalóknak maguknak kell gondoskodniuk a megtakarításról, miközben a jövedelmek sok esetben éppen csak fedezik a mindennapokat.
A demográfia és a nyugdíjrendszer sürgeti a változást.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága egyre égetőbb kérdés a demográfiai trendek miatt. Öregedő társadalom, alacsony születésszám és népességfogyás mellett egyre kevesebb aktív munkavállalónak kell finanszíroznia egyre több nyugdíjas ellátását. Karagich István szerint sosem késő erősíteni az öngondoskodási kultúrát, de már most is késésben vagyunk.
A vagyonadó nem megoldás, inkább kockázat.
A vagyonadó témája is felmerült a beszélgetésben. Az OECD jelentése szerint Európában már csak három országban van ilyen adó, mert hosszú távon kedvezőtlen hatású. Magyarországon egy milliárd forintos limit bevezetése ezer KKV-t sodorna nehéz helyzetbe, miközben a beszedhetőség is bonyolult. Jobb alternatívák az ingatlanadó, örökösödési adó vagy osztalékadó célzott formái.
Összességében döntések kellenek a magyar megtakarítások hatékonyabb hasznosításához.
A magyar megtakarítások jelentős része tehát rendelkezésre áll, de a döntéshiány és a torz szerkezet miatt nem jut el a gazdaságba. Karagich István szerint a pénzügyi tudatosság növelése, az öngondoskodás erősítése és a rendszer átalakítása hozhat valódi változást. A Business Class adása ezzel a fontos üzenettel zárult, miközben a mai fagylalt napján mindenki kedvenc íze – sokan a csoki – mellett elgondolkodhat a saját megtakarítási döntésein is.
- Miért nem jut el a magyar megtakarítások jelentős része a gazdaságba? Nem pénzhiány, hanem döntéshiány okozza, mivel a megtakarítások nagy része készpénzben és folyószámlán parkol, így nem dolgozik hatékonyan.
- Milyen a magyar pénzügyi rendszer szerkezete? Kétsebességes: a vagyon és hozamok egy szűk rétegnél koncentrálódnak, míg a többség retail szinten marad, alacsony befektetési aktivitással.
- Elkerülhető-e a vagyonadó bevezetése? Nem ajánlott, mert hosszú távon káros, inkább célzott adóformákkal lehetne a vagyonos réteget terhelni az OECD szerint is.
Hasonló tartalmak:
Kilőtt a kiskereskedelmi forgalom márciusban
Uniós források hazahozatala: reális esély az új kormánynak
A magyar háztartások pénzügyi vagyona öt év alatt …
Merre tartanak a magyarok megtakarításai?
