A Business Class műsorban dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transformációs igazgatója osztotta meg gondolatait arról, hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a zeneipar gazdasági modelljét, milyen hatással van a szerzők bevételére és hol húzódnak a jogi határok.
“Az emberek vágynak arra, hogy emberit halljanak, és ez egyre inkább igaz lesz.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A mesterséges intelligencia zeneipar átalakítása napjaink egyik legizgalmasabb jelensége.
A keleti bölcsek tanításától a legfrissebb tudományos fejlesztésekig terjedő út vezetett el odáig, hogy ma már bárki néhány kattintással generálhat zenét. Dr. Tóth Péter Benjamin szerint ez a változás elsősorban a funkcionális zenét érinti, mint a videók háttérzenéje vagy a reklámok.
A zeneipar gazdasági modellje mindig is dinamikus volt.
Az utóbbi évtizedekben többször megváltozott, a streaming megjelenése óta pedig még mindig keresi a fenntartható formát. Most az MI érkezése hoz újabb fordulópontot, mert a háttérzene területén már rövid távon forradalmat hoz, míg az élő koncerteknél és a rajongói kötődésnél aligha változik érdemben.
Az előrejelzések szerint a szerzők bevételei csökkenhetnek.
Funkcionális helyzetekben, reklámokban, filmekben vagy boltokban az MI intenzíven átveheti a humán zene helyét, ha nem jön szabályozás. Ez akár 20-25 százalékos visszaesést is jelenthet a szerzők bevételében, ám a pontos hatás még kiszámíthatatlan a kormányzati és piaci reakciók miatt.
A jogi háttér még bizonytalan az MI által készített daloknál.
Hagyományosan egy zeneszámnak szerzője, előadója és hangfelvétel-jogosultja van, de az MI-nél ez a spektrum széles. A prompt sorozatok hossza határozza meg, mi számít emberi alkotásnak, és a bíróságok esetjoga dönt majd évtizedek alatt. Az Artisjusnál is figyelik a detektáló eszközöket, de a teljes azonosítás még nem megoldott.
Az etikus használat új lehetőségeket nyit a zenészeknek.
Az MI inspirációra, hangszerelési próbákra vagy alternatív verziók tesztelésére kiválóan alkalmas a stúdióban. Ha a végső előadó ember marad, akkor ez teljesen etikus, és bővíti a kreatív teret anélkül, hogy kiszorítaná a művészeket.
A fiatalok és a közönség is az emberi elemet keresi.
A slágerlistákon az ismert előadók dalai továbbra is emberi alapokon készülnek, az MI csak kiegészítő szerepet kap. A streaming platformokon ugyan sok AI-generált dal jelenik meg csalási céllal, de az emberek vágynak a valódi előadókra és az élő zenére.
A mesterséges intelligencia zeneipar jövője a kiegyensúlyozott modellben rejlik.
A lemezkiadók zárt kerteket próbálnak építeni, de a múltban ez sosem működött. Inkább olyan megoldást kell találni, ahol mindenki megtalálja a számítását, és az MI nem vesz el, hanem új bevételi lehetőségeket teremt a zenészek számára.
A beszélgetésből egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia zeneipar nem egyszerűen fenyegetés, hanem átalakító erő. A háttérzene forradalma már zajlik, a szerzői jogok és a gazdasági modellek pedig alkalmazkodnak. Dr. Tóth Péter Benjamin szerint a kulcs a józan, perifériáról jövő hangokban van, amelyek Magyarországról, Portugáliából vagy Dél-Amerikából érkeznek, miközben a nagy nyugati piacok még a zárt rendszerekben gondolkodnak. Az Artisjusnál is figyelik ezeket a folyamatokat, hogy a magyar szerzők érdekeit védjék a változó világban. A mesterséges intelligencia zeneipar így nemcsak technológiai, hanem gazdasági és jogi kihívásokat is felvet, amelyekre együtt kell válaszolni.
- Csökkenhetnek-e a zeneszerzők bevételei az MI miatt? Igen, az előrejelzések szerint funkcionális zenénél akár 20-25 százalékkal is, ha nincs szabályozás.
- Beszélhetünk-e szerzői jogról AI által készített dal esetén? A jogi háttér még bizonytalan, a promptok hossza és az esetjog dönt majd, a hangfelvétel-jogok viszont léteznek.
- Nyit-e új lehetőségeket az MI a zenészeknek? Igen, etikusan inspirációra, hangszerelési próbákra és kreatív kísérletekre használva bővíti a lehetőségeket anélkül, hogy kiszorítaná az embert.
Hasonló tartalmak:
KKV termelékenység növelése a siker kulcsa
Vasovski symphonic hozza az elektro-szimfonikus koncertet a margitszigetre
Mesterséges intelligencia a zeneiparban – az öt legfontosabb állítás az Artisjus javaslatából
Mesterséges intelligencia és szerzői jog a 21. században
