A Klasszik Rádió és a Mesélő Budapest műsorvezetője, Szerémi Nóra izgalmas beszélgetésben osztotta meg a budapesti legendák és tények közötti különbségeket a Business Classban. A Mesélő Budapest sorozat már tíz éve inspirálja az embereket, hogy más szemmel nézzenek a fővárosra. Tittel Kinga könyvei és rádióműsora révén kiderülnek olyan apró részletek, amelyek mellett sokan elsétálnak nap mint nap. A beszélgetés során kiderült, hogy a legendák gyakran szépítik a valóságot, de a kutatások még izgalmasabbá teszik a történelmet.
„Budapest fantasztikus dolgokat rejt, ha tudjuk a mögötte álló történeteket.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A Mesélő Budapest ötlete egy családi sétából született.
Tittel Kinga idegenvezetőként mindig mesélt a fiainak az utcákon, mutogatva a részleteket. Így jött az ötlet a könyvre, ami tíz éve jelent meg először, és azóta folyamatosan frissül. A rádióműsor öt éve indult, és júniusban ünnepli az évfordulóját. Ma már angolul is elérhető, így külföldiek is felfedezhetik Budapest titkait.
Legendák és tények keverednek a budapesti épületek körül.
Például az Operaháznál sokan úgy tudják, hogy Sisi imádott ott lenni és tükör előtt pózolni. A kutatások azonban kimutatták, hogy semmilyen korabeli feljegyzés nem támasztja ezt alá. A férje viszont többször járt ott, de a királynőről nincs bizonyíték. Az idegenvezetők ma már korrigálják a sztorit, hogy ne terjesszék a tévhitet.
A szecessziós épületek apró részletei rejtenek meglepetéseket.
Szerémi Nóra szerint érdemes folyamatosan felfelé nézni az utcákon. Virágok, baglyok és más motívumok díszítik a homlokzatokat, különösen a Benczúr utca környékén. Ezeket csak akkor vesszük észre, ha tudatosan keresünk. A séta közben a kávéházak kultúrája is előkerül, ahol egykor írók és művészek találkoztak.
A zenei helyszínek is fontosak a Mesélő Budapestben.
A Zenélő Budapest könyv tizenöt zeneszerzőt mutat be, akik jártak a városban. Beethoven, Johann Strauss, Berlioz és Liszt Ferenc mind hagyott nyomot itt. Liszt rajongói például hajszálakat gyűjtöttek tőle, és már akkor Lisztomániának nevezték ezt a jelenséget. A Vigadó elnevezése is érdekes vita tárgya volt a korabeli újságokban.
A Vigadó neve több javaslat közül került ki.
Kégyvárda, lejtvárda, rajonda vagy akár gondilla – ezek mind felmerültek, mert a zene hallgatása elűzi a gondokat. Végül a vigadó terjedt el, és ma is ezt használjuk. A Pesti Vigadó története a bombázások után is izgalmas, hiszen a Rőder-parti épületek helyén épült újjá. Ezek a történetek mutatják, hogyan változik a város folyamatosan.
A Kolodko-szobrok újabb réteget adnak a sétákhoz.
Mihály Kolodko gerillaszobrászként helyez ki apró alkotásokat, amelyeknek mindig van rejtett története. A Szabadság hídon például egy érdekes darabot találhatunk a Gellért-hegy felőli oldalon. Ő sosem ad interjút, de a közösségi média révén az emberek felfedezik a szobrokat. Ezek a miniszobrok és minikilátók tökéletesek egy tematikus városi túrához.
A hallgatók kedvenc helyei is előkerültek a beszélgetésben.
Gül Baba kertje, a Tabán, a Naplás-tó vagy a Dunakorzó mind gyakori említések. A budai felső rakpart reggeli látványa a Gellért-hegy lábánál különösen szép. A Benczúr utca szecessziós motívumai pedig garantáltan mosolyt csalnak az arcokra. Ezek a helyek mutatják, miért szeretjük Budapestet.
A séták iránt egyre nagyobb az érdeklődés.
A legutóbbi tematikus túra két órás boldogságot hozott, és most május 29-én a Zenélő Budapest útvonalon indulnak újra. A Vigadótól az Operaházon és az Operettszínházon át a Zeneakadémiáig tart a séta, de a részletek meglepetésként maradnak. Jelentkezni a mesélőbudapest.hu címen lehet május 25-ig. A résztvevők Liszt Ferenc tojásimádatáról is hallhatnak.
Budapest története mindenkit megérint.
A Mesélő Budapest segít, hogy ne csak elsétáljunk az épületek előtt, hanem megismerjük a mögöttük álló sztorikat. A kávéházak, a zeneszerzők és a rejtett motívumok mind hozzájárulnak a város varázsához. Aki egyszer elindul egy ilyen sétára, másképp látja majd a környezetét. Ez a hozzáállás teszi igazán élővé a történelmet.
- Milyen volt a legutóbbi budapesti séta a Mesélő Budapesttel? A séta két óra boldogságot hozott, rengeteg fotóval és túljelentkezéssel, a résztvevők pedig imádták a tematikus útvonalat.
- Mi igaz a Sisi-legenda az Operaházról? A kutatások szerint a királynő sosem járt ott, ellentétben a férjével, akiről van feljegyzés, így az idegenvezetők is korrigálták a sztorit.
- Hogyan született a Vigadó neve? Több javaslat közül, mint a kégyvárda vagy a gondilla, végül a vigadó terjedt el, mert a zene hallgatása elűzi a gondokat.
Hasonló tartalmak:
Stúdió ’26 fesztivál a Budapest Bábszínházban
Budapest Gipsyfest
Kolodko Mihály összes budapesti miniszobra térképpel
Mesélő Budapest – Tittel Kinga könyve
