A 2026-os országgyűlési választások eredménye után indul a hivatalos közjogi folyamat az új kormány megalakulásáig.
Dr. Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke világosan végigveszi a lépéseket, a határidőket és az átmenet szabályait.
“Az alaptörvény és a közjogi hagyományok biztosítják a zökkenőmentes hatalomátadást, de a kétharmados többség lehetősége komoly kérdéseket vet fel a jövőbeli alkotmányos szabályok kapcsán.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A választások lezajlása után a magyar közélet egyik legfontosabb kérdése a kormányalakítás menetrendje.
Bár az eredmények már egyértelműen körvonalazódtak, a hivatalos procedúra több lépésből áll, és szigorú határidőkhöz kötött. Dr. Kádár András a Business Class műsorban részletesen ismertette, hogyan zajlik a hatalomátadás a választás napjától az új kabinet eskütételéig.
Először meg kell állapítani a választás végleges eredményét, beleértve a külképviseleti szavazatokat és az átjelentkezettek voksait.
Ez várhatóan április 18-ig megtörténhet, bár a miniszteri rendelet május 4-ig ad határidőt. A Nemzeti Választási Bizottság ezt követően hirdeti ki a végeredményt, de a folyamat akár korábban is lezárulhat.
Ezután a köztársasági elnöknek legkésőbb május 12-ig össze kell hívnia az új Országgyűlés alakuló ülését.
A választás napjától számított harminc napon belül ez kötelező, de természetesen hamarabb is sor kerülhet rá. Az alakuló ülésen történik meg a miniszterelnök-jelölt felkérése, akit a győztes párt listavezetőjeként szokás javasolni a közjogi hagyományok szerint. Magyarországon mindeddig egyértelmű volt, ki kapja a megbízást, ellentétben olyan országokkal, mint Hollandia vagy Belgium, ahol hosszú koalíciós tárgyalások után alakul csak kormány.
A kormányalakítás során kulcsfontosságúak az átvilágítások és a parlamenti bizottságok meghallgatásai.
A jelölteknek biztonsági ellenőrzésen kell átesniük, majd a szakbizottságok előtt kell bemutatkozniuk. Ez sűrű időszak, de a tapasztalatok szerint pár napon belül vagy legkésőbb két héten belül letehetik az esküt az új miniszterek. A köztársasági elnök nevezi ki őket a miniszterelnök javaslata alapján.
Fontos tudni, hogy az alakuló ülésig a régi Országgyűlés és a jelenlegi kormány teljes jogkörrel rendelkezik.
Akár törvényt is alkothatnak, sőt alaptörvényt is módosíthatnának rendkívüli ülésen. Az alakuló ülés után azonban ügyvezető kormányként folytatják a munkát korlátozottabb hatáskörökkel: nemzetközi szerződéseket nem köthetnek, rendeleteket csak kivételes esetben hozhatnak.
Május 13-ig még tart a veszélyhelyzet, ami sajátos rendeleti felhatalmazást biztosít.
Dr. Kádár András szerint azonban ideje lenne megszabadulni ettől a hat éve tartó rendkívüli állapottól, mert diszfunkcionális és visszaélésekre ad lehetőséget. A gyors kormányalakítás nemcsak a stabilitás miatt fontos, hanem az uniós források szempontjából is kritikus, hiszen augusztusig jelentős tárgyalások várhatók Brüsszellel.
Magyar Péter többször felszólította a hatalomátadás gyorsítására, ám ez elsősorban politikai kérdés.
Jogilag a köztársasági elnök felkérése és a folyamat szabályai érvényesek. Hosszú távon azonban az alkotmány módosításának nehézsége és a választási rendszer változtatása lehet a kulcs a stabilitáshoz. A kétharmados többség lehetősége miatt érdemes garanciákat beépíteni a jövőbeli alaptörvénybe, például a következő parlament megerősítését vagy népszavazást. Így a minimális konszenzus valóban tükröződhetne az alaptörvényben, és erősíthetné a társadalmi békét.
A mostani szabályok szerint az új kormány várhatóan május közepére, akár két héten belül megalakulhat az alakuló ülés után. A gyorsaság mindenki érdeke, hiszen az állam stabilitása alapvető funkció.
- Mi az első lépés a kormányalakításban? A választási eredmény végleges megállapítása és az új Országgyűlés alakuló ülésének összehívása május 12-ig.
- Mikor alakulhat meg az új kormány? Várhatóan május közepére, az alakuló ülést követően pár napon vagy legkésőbb két héten belül.
- Mi a különbség az ügyvezető kormány és a teljes jogkörű kormány között? Az ügyvezető kormány korlátozottabb hatáskörrel rendelkezik, nem köthet nemzetközi szerződéseket és csak kivételes esetben hozhat rendeleteket.
Kapcsolódó tartalmak:
Elképesztő forint erősödés a választás után
Így alakul a választások utáni menetrend, ekkor jön az új Országgyűlés
