Signature: K3ZBxYtFJCO07r1zt/n0XYfTaP7D1OPgp5Q2ejSzbOJdraVuMrUKSd+azcNzzdRslVY+/MTOtsYHbPANqnhOGUnWNOsKFIllLo0Bkig+uBzi54wJjyuk/CxAhS9w866DlP8Bb/9uar8HoUP+88GMN3mNNOcAT7Vb4CJsWiadi9MUjo65d9MOhfYMqjuSj/GC74JVoglGV5B/GEfeZAGMomRHqj3koVqoIBuv9ZyBZwnktRH2p3/tZ4uNKW6I6wg26g+n+uyfsl8j6b72wKYujgEg+tPUVMr0Iu8j1DRcsQ3UcrjJNgt9tInoQoUKzYeVGtcTE0adFFI8Ya12WJq3/g1e+r0tYIjAqMgUz1cBAg9Z33IjxcCL/J8j7qfaQ0Gxgg9i/p1eL3nj8Z1hfa7ri2JJR3S7lAht2sm18cGDf+cbsHMJDMyStrw1oEF80KBcqDwoQxMldn+vwrC8VFJYZY7lJQ3R7Hg3oXlylN0JTI7PRjuzqemB/8w2tfGzZpx53Obhrh7rNyHfu8XkX2gVh/1JWtfzm7ufGmJkhcPZ/HA7ypN1dzlkt9FC9NJrvCgzygppwG4j94vVxo1/PMbl4TIISfu+nK8viKjrXZI2wSEbRUlEjXI8dJbKtlDG8JPT/CDRHQzjuL35iEoSIoXOjwdAtLcllUOSGy7lPgfpRue/Lc9jnDM76QBkhvrX4uICpL3V33Npn1z30Q4Iouls2oQxqM4WIjLjQF95fNEFbv5tXrUxDuB6w5/8t5FHxUbXdm/OuT3+VElfk83DwWLl7h3J3gb3jLCXFhZgsbblA+jIEkp55saZf2g8b0NX5Ytbk8smyhhi+7c3JUL7U/Mi09pnGsbTjAu4BmbJVd9ZGHBzC5kvE852WQv0lQnEeVJrs9PmYiTpJ5DYyfuQrAuXSL8HmpuZYFRD2apXwmAkKF4jtV3Gy6NsVI9YC16mKo4PjeR329VQuWJffi0qSb+NErj+mutk3l4TWrL/hUrR/m4=
A Hormuzi-szoros körüli események globális energiaválságot idéztek elő, ám egyben katalizátorként is hatnak a megújuló energiaforrások gyorsabb elterjedésére.
“A mostani krízis inkább felgyorsítja a zöld átállást hosszú távon.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A Hormuzi-szoros blokádja rámutatott a fosszilis energiaforrások sebezhetőségére.
Miért ennyire kritikus a Hormuzi-szoros a globális energiellátás szempontjából?
Alapvetően arról van szó, hogy a világ kőolaj- és gázexportjának jelentős része ezen a szűk tengeri átjárón halad keresztül. A Közel-Kelet kiemelt szerepet játszik a globális energiahálózatban, ahol Szaúd-Arábia, Kuvait, Irak és Irán hatalmas forrásokkal rendelkezik. Amikor a szoros lezárult, mindenki azt hitte, hogy hamar feloldódik a helyzet, ám a blokád elhúzódása logisztikai és infrastruktúrális problémákat okozott. Nem csupán a tankereken beragadt nyersolaj jelentett gondot, hanem a finomítók leállítása és az infrastruktúra elleni támadások is. Ez indította el a láncreakciót, amely az egész energiahálózatot érintette, és később a megújuló energiaforrások felé irányította a figyelmet.
Valóban történelmi léptékű energiaválsággal állunk szemben?
A jelenlegi helyzetet sok időponthoz lehet hasonlítani, például 2022-hez vagy az 1970-es évek olajválságaihoz. Mégis úgy tűnik, hogy most nagyobb a médiafigyelem és a valós hatás is, hiszen folyamatosan nő az energiaigény. Az olajárak már megközelítették a 2022-es szinteket, és a globális energiaintézetek előrejelzései szerint a nyersolaj ára tartósan 100 dollár fölött maradhat hordónként. A fizikai ellátás késése miatt a finomítók készlethiánya már most érezhető, így hosszú távon strukturális változás várható az energetikai szektorban.
Hogyan hat a konfliktus az energiaátmenetre a fosszilis energiaforrásokról a megújuló energiaforrások felé?
Nagy mértékben felgyorsítja. Már korábban elindultak az átállási folyamatok, például az Európai Unióban az orosz-ukrán háború után a REPowerEU stratégiával. Akkor mindenki azt hitte, hogy túléltük a válságot, ám most újra felfutó tendencia látható a befektetésekben. A megújuló energiaforrások stabilabbak a külső tényezőkkel szemben, bár szezonális jellegük miatt nem lehet rájuk teljesen hagyatkozni. Jordánia, Argentína vagy Grúzia példája mutatja, hogy földrajzi adottságok szerint különböző módon, de mindenki integrálni szeretné a zöld megoldásokat.
Újabb lökést adhat az Unió energiafüggetlenségének ez a helyzet?
Igen, már most látható, hogyan alakulnak át az Európai Unió energia partnerségei. Norvégia és az Egyesült Államok felé erősödik az együttműködés, miközben Észak-Afrika felé is nyitás indult a megújuló energiaforrások terén. A hálózatfejlesztés azonban kulcskérdés marad, hiszen a megújuló energiaforrások gyorsan fejlődnek, de a tárolás és az infrastruktúra nem mindig tart lépést. Emellett Kína dominanciája az akkumulátorok és a zöld technológiák terén újabb függőséget teremthet, ezért az Unió lavírozni kényszerül a fosszilis és a kínai import között.
Az energiabiztonság geopolitikai kérdéssé válik?
Alapvetően igen. Az Egyesült Államok energiadominanciára törekszik, hiszen az energia eszközzé válhat a stabilitás befolyásolására. Minden országnak törekednie kell a saját energiahordozói önellátására, mert infrastrukturális támadások vagy egyszerű vásárlási manőverek is bizonytalanságot okozhatnak. A mostani krízis rávilágít, hogy az energiabiztonság nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai kérdés is.
Összességében felgyorsítja vagy bizonytalanná teszi a zöld átállást?
Szerintem inkább felgyorsítja. A válság ráébresztette a világot, hogy a fosszilis függőség kockázatos, ezért a megújuló energiaforrások integrálása védőhálót jelent hosszú távon.
- Miért kritikus a Hormuzi-szoros a globális energiellátásban? A szoros a világ kőolaj- és gázexportjának jelentős részét szállítja át, így lezárása azonnal globális láncreakciót indít el.
- Felgyorsítja-e a válság a megújuló energiaforrások térnyerését? Igen, jelentős lökést ad az átállásnak, ahogyan azt az Európai Unió REPowerEU stratégiája és más országok beruházásai is mutatják.
- Milyen geopolitikai hatással jár az energiabiztonság kérdése? Átírja a nagyhatalmak stratégiáit, hiszen az energia eszközzé válik, ezért minden országnak saját forrásaira kell építenie.
Hasonló tartalmak:
Strandnyitás késik az energiárak miatt 2026-ban
Trópusi erdők szénforrássá válnak
Két háború és energiaválság után Európa rájött: a fosszilis energia nemcsak drága, hanem veszélyes is
A Hormuzi-szoros: az energiaválság neheze még hátravan
