Signature: Na+IFDMfAwG+588HsJ1eTEwKosmlcX5Meug6uzvGFkhUUwDFKDtO6TLFMw/O1nX2ojVW1Q6wZ50o6Hm3b33WT3Gha2WC+AYdglnb6Ix0Z5TTvwEyxlbErVOP4kNf+0kiYOGMlBcLN6SWqS4Lj9qbA4fWCYJ2/YKfvfBTY7NrNlwjw0xksymPgEQBy9T+dWRqtq+JZt400LbYw1b6gSLiMLbcYosH1iuQwH0bbKqme/HLnUY4xy34UqC1fvXAufWfhMoWMJpwpkAochSZHb+tmL0GcRh/rtOMG1fsH0UOEHQf3FaTOChRG5YIfLZt7p5rf5+r2amxEbXUKNbgNV8GKFiyfFkcKIGCUpWgeo3i9cTlmSRg+PVRSPx6whX+ODwR8dXxIzWQHtGcybnbHcUdeNLDMJE4UB4eTT2eOIhppuzaPyKZfrMqVZXoVNqurWPqGXU+UgGCTQfSi3clDxOOdmINVTFTGCJmh5Dyc58Z8DNIiDTb8bEIWHo/yfjn+c2jNFsNmOeOaIWt+T4JqFKIHPgnMo+NaBO59n0qnr33FO4TFQ8icTBC/Q6zQKrX5XJ7rQ/TD4AoOqAvDyEnq4DAnZiwuEaJ7IQnGi5X+4e7hfm4zJS5LskRac4gk+mR93PbN7um7D75B3Q9wI60c9n7kY+jGsUnZL/+YqgaQgvl0qCcpeKFV/UAe8BBt6YiZim5NLGoPkIpnYRbPhm+11+7HnvQSgdIFJ2s4DwDC1DdOmDRr7AU+bVixHA42hDVXhOKcNsaGlaI22JmwA0dqlqXAQq+Qmv6MgaOal1etMujf6d4nDY39HSMS5YStu01OqUrFtMpgPsn1MwBLH5/P+1Y8dB//K4PnBnt9dS4kfiIKLfz7CwHFfZJTOMXCLdZIXGFY0L4IbuK2mEsfMHXFKxNfpinvSTxzvBaQThxwM2EnFloBmFSMTaP7HzL+PT58t4rVbaLQZ5FtHTLfcT1DXUEjei7Hlq/1vIi6XaLa5IVYEg=
A megfigyelési kapitalizmus nem sci-fi, hanem a valóság, amelyben élünk: minden kattintásunk, lépésünk és szívverésünk adatot termel a nagy techcégeknek. A Business Class műsorában László Csaba és Kamasz Melinda arról beszélgettek, hogyan változtatja meg ez az életünket – az egészségünktől kezdve a politikáig.
A megfigyelési kapitalizmus lényege, hogy mindent megfigyelnek rólunk, és tulajdonképpen ennek kapcsán próbálnak mindent rólunk eladni.
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A megfigyelési kapitalizmus átszövi mindennapjainkat.
Shoshana Zuboff könyve nyitotta fel a szemünket erre a jelenségre.
A Harvard professzora, Shoshana Zuboff A megfigyelési kapitalizmus kora című művében részletesen bemutatja, hogyan vált a személyes adatgyűjtés a mai kapitalizmus motorjává. A könyv magyarul is megjelent az Osiris Kiadónál, és több mint ötszáz oldalon keresztül boncolgatja a témát. Mi pedig a Business Classban éppen erről beszélgettünk László Csabával és Kamasz Melindával.
A technológia ma már mindent lát és mindent tud rólunk.
Drónok, műholdak, arcfelismerő rendszerek és okosórák – ezek mind részei annak a hálónak, amely folyamatosan figyel minket. Az orosz-ukrán háború példája jól mutatja, hogyan változtatta meg a katonai technológia a terepet: egy nagyobb csoportosulás azonnal célponttá válik. Itthon a Kossuth téren egy drón már 90 százalékos biztonsággal azonosítja az embereket megfelelő adatbázis alapján.
Az egészségügyben viszont pozitív oldalát is látjuk a megfigyelésnek.
Sokan rabjai lettünk az okosóráknak és vércukormérőknek. Kamasz Melinda és László Csaba is mesélt róla, hogyan változtatta meg az életüket az, hogy valós időben látják pulzusukat, alvási pontszámukat vagy stresszszintjüket. Dr. Meskó Bertalan, a világ egyik legismertebb egészségügyi szakértője szerint ez rengeteg adatot termel, és alapjaiban alakítja át az orvostudományt.
ChatGPT és az okosórák már szinte gondolatainkat is ismerik.
László Csaba saját példáján keresztül mutatta be, hogyan ad utasításokat futás közben az óra, és hogyan küld reggeli motivációs üzeneteket. De az algoritmusok ennél is tovább mennek: tudják, mit nézel, mit lájkolnál, milyen könyvet veszel, sőt még azt is, hogy a Temu első reklámja kosárlabdát mutatott, mert a rendszer rájött a kosárlabda-érdeklődésre.
A monopóliumok és a streaming szolgáltatók is a megfigyelési kapitalizmus részei.
Facebook, Google, Apple, Netflix, Disney – mindegyik gyűjti az adatainkat. Miközben utáljuk a monopóliumokat, mégis kénytelenek vagyunk előfizetni több platformra, ha egy filmet meg akarunk nézni. A zene terén már van monopólium-szerű helyzet, ahol szinte mindegy, melyik szolgáltatást választod.
Az AI robbantja be igazán ezt a rendszert.
Amikor kérdéseket teszünk fel a mesterséges intelligenciának, az is tanul rólunk. Kamasz Melinda példája tökéletesen mutatja: az AI először férfinak hitte őt a napirendje alapján, pedig nő. Az okosotthonok, robotok és a hűtőszekrény is csatlakoznak a megfigyelési hálózathoz.
A politika sem maradhat ki ebből a körből.
A politikusok felelőssége óriási: szabályozhatnák az adatvédelmet, de a GDPR inkább csak papíron létezik. Romániában érvénytelenítettek választást social media beavatkozás miatt, a Brexitnél pedig az algoritmusok döntöttek. Ma már egyetlen választás sem zajlik le úgy, hogy ne befolyásolná Zuckerberg, Elon Musk vagy a Google.
Lehet-e ellenállni a megfigyelési kapitalizmusnak?
Sokan próbálják korlátozni a közösségi média használatát, de a modern média és az eredeti források – legyen szó Donald Trumpról vagy Magyar Péterről – ma már a posztokban vannak. Aki nem akar adatot adni, az nehezen fogyaszt híreket vagy szolgáltatásokat. A csatát szerintünk elvesztettük, de legalább beszélünk róla.
- Mi a megfigyelési kapitalizmus lényege? A megfigyelési kapitalizmus azt jelenti, hogy a techcégek ingyenesen gyűjtik az adatainkat, majd viselkedésünk előrejelzésével profitot termelnek.
- Hogyan segíthet az okosóra az egészségünkön? Valós idejű adatokkal – pulzus, alvás, stressz – motivál és változtatja meg a szokásainkat, ahogy László Csaba és Kamasz Melinda is tapasztalta.
- Mit tehet a politika az adatvédelemért? Erősebb szabályozást és ellenőrzést kellene bevezetni, mert a jelenlegi GDPR inkább az ügyvédeknek hoz bevételt, mintsem védelmet.
Hasonló tartalmak:
Árnyék AI fenyegeti a cégeket a Mythos korában
Egyeztetések a kiskereskedelem problémáiról
Nemcsak olvassa, formálja is a jövődet a megfigyelő kapitalizmus
Shoshana Zuboff: A megfigyelési kapitalizmus kora
