A turizmus sok helyen erősíti a gazdaságot, ám vannak országok, ahol szinte minden ettől függ.
A Business Class adásában átnéztük a GDP arányait, és a lista első helye igazán meglepő.
“A legjobban a turizmustól függő ország Makaó, ahol a GDP több mint 70 százaléka ebből az ágazatból érkezik.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A Business Class műsorában a Jazzy Rádió FM90.9-en mindig igyekszünk egyszerűen és érthetően elmagyarázni a gazdasági összefüggéseket. Most egy olyan témát vettünk elő, ami az elmúlt hetekben különösen aktuális lett: melyek azok az országok, amelyek gazdasága leginkább a turizmusra épül. Nem azt néztük, hová érkezik a legtöbb látogató, hanem azt, hogy a GDP hány százaléka származik ebből az ágazatból. A lista első helye már önmagában is meglepő, és rengeteg tanulságot rejt magában.
Az élen Makaó áll.
Itt a GDP több mint 70 százaléka a turizmusból jön, pontosabban a kaszinókból és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokból. Aki azt hiszi, hogy Las Vegas a világ kaszinó-fővárosa, az csodálkozni fog: Makaó már nagyobb forgalmú, mint az amerikai város. Kínában tilos a szerencsejáték, ezért Hongkongból, a kontinensről és a régióból ide áramlik a vendégáradat. Híd köti össze Hongkonggal, így könnyű az átjárás, és a szállodák, éttermek, bevásárlóközpontok mind a látogatókra épülnek. Ez az üzleti modell jól működik békés időkben, de a covid idején teljesen leállt a forgalom, és az egész gazdaság érezhetően megszenvedte.
A második és harmadik helyen már valóban pálmafás szigetek következnek.
Aruba a Karib-tengeren 69,7 százalékos GDP-aránnyal, a Maldív-szigetek az Indiai-óceánon 68,1 százalékkal. Mindkét helyszínen szinte semmi más nincs, amiből megélhetnének: nincs olaj, nincs ipar, nincs jelentős mezőgazdaság. A turisták viszont jönnek a fehér homokos strandok, a kristálytiszta víz és a luxusüdülők miatt. A Maldív-szigetek kormánya már próbál diverzifikálni, de a lehetőségek korlátozottak.
Negyedik Andorra 66,5 százalékkal. Ez a kis pireneusi állam nem tipikus tengerparti célpont, hanem bevásárlóparadicsom és síközpont. Az alacsony áfa miatt olcsóbbak az áruk, mint a szomszédos Franciaországban vagy Spanyolországban, ráadásul sípályák is várják a vendégeket. Aki először hall róla, gyakran azt gondolja, hogy csak egy apró hegyi falu, pedig komoly turisztikai infrastruktúra épült ki.
A lista további részében is érdekes nevek szerepelnek.
Szent Lucia a Karib-tengeren 53,8 százalékos aránnyal, a Seychelles-szigetek 46 százalékkal. Málta 26 százalékkal már alacsonyabb értéket mutat, de ott a nyelvtanulási turizmus is jelentős. A Zöld-foki Köztársaság 23 százalékkal épít a vendégekre, Libanon pedig 23,6 százalékkal – ez utóbbi különösen meglepő, hiszen a hírekben állandóan konfliktusokról hallunk, mégis sokan látogatják a régiót. Albánia is körülbelül 25 százalékos GDP-aránnyal szerepel, pedig még nem is olyan régen sokan csak a szamaras kordékat és a rendezetlenséget látták benne. Ma már modern, biztonságos és vonzó úti cél lett.
Érdekes összehasonlítások is adódnak. Franciaországba érkezik a világon a legtöbb turista, évente közel 100 millió fő, a Louvre-ba egyedül 7-9 millióan mennek be. Mégis a GDP-nek csak 7-9 százalékát adja a turizmus, mert az ország ipara, mezőgazdasága és szolgáltatásai sok lábon állnak. Az Egyesült Államokban ez az arány még alacsonyabb, alig 0,86 százalék. Horvátországot sokan tipikus turistaországnak tartják, náluk 18 százalék jön a vendégekből. Magyarországon ez az érték körülbelül 14 százalék, ami szintén jelentős, és folyamatosan növekszik.
A lista végén Portugália 11 százalékkal, Katar, Görögország és Izland pedig 10 százalékkal szerepel.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a turizmus kitettsége nem feltétlenül jár együtt a látogatók abszolút számával. A kis szigetek vagy speciális célpontok sokkal érzékenyebbek a külső hatásokra: pandémia, háborúk vagy akár egy reptéri lezárás is azonnal érezhető. A Közel-Kelet jelenlegi helyzete például Katar és Dubaj átszállási forgalmát is befolyásolja, ami messze túlmutat a régión.
Összességében a beszélgetésből az derült ki, hogy a turizmus csodálatos lehetőség, de ha túl nagy mértékben épül rá egy gazdaság, akkor sérülékennyé válik. Makaó példája jól mutatja, hogy egy erős, jól szervezett ágazat hatalmas bevételt hozhat, de a diverzifikáció hiánya kockázatos. A pálmafás szigeteknek nincs sok választásuk, nekik ez az egyetlen igazi erőforrás. Magyarországon szerencsére több lábon áll a gazdaság, de a turizmus növekedése mindenképpen örömteli. A jövőben érdemes figyelni ezekre az arányokra, mert a globális események gyorsan változhatnak.
A Business Class következő adásaiban is folytatjuk a hétköznapi gazdasági jelenségek boncolgatását, hogy mindenki értse, mi történik körülöttünk.
- Melyik ország áll az élen a turizmusfüggőségben? Makaó, ahol a GDP több mint 70 százaléka a kaszinókból és a kapcsolódó szolgáltatásokból származik.
- Miért alacsonyabb a turizmus GDP-aránya Franciaországban, mint Makaóban? Franciaországba érkezik a legtöbb turista, de ott sok más iparág is működik, így a turizmus csak 7-9 százalékot tesz ki.
- Hogyan érinti a háborús helyzet a turizmusfüggő országokat? A Közel-Kelet konfliktusai Katar és Dubaj átszállási forgalmát is csökkentik, ami messzebb fekvő úti célokat, például a Maldív-szigeteket vagy Thaiföldet is befolyásolja.
