Magyarország telei néha olyan brutálisak, hogy egész városokat temetnek el a hótorlaszok.
Ismerd meg a legendás rekordokat 1987-től 2013-ig, és gondolkodj el, vajon jön-e még ilyen káosz a klímaváltozás idején!
“Igazából nem is a lehullott hó mennyisége, hanem az orkánerejű szél okozta az igazi katasztrófát.”
Magyarországon a tél nem mindig csak a karácsonyi hangulatot hozza el, hanem néha olyan hóviharokat, amelyek egész településeket vágják el a külvilágtól, autókat temetnek el, és rekordokat állítanak fel.
Ezek a havas rekordok ma már szinte megdönthetetlennek tűnnek, de érdemes visszatekinteni rájuk, hogy lássuk, mire képes a természet. A cikkben beleássuk magunkat a legnagyobb magyarországi havazásokba, a hidegrekordokba és azokba az eseményekbe, amelyek örökre beleégtek a kollektív emlékezetbe.
Magyarország legdurvább hóviharai, amik mindent megbénítottak
Kezdjük az 1987-es nagy hóviharral, ami talán a legismertebb a modern történelemben.
Január 10-én egy mediterrán ciklon indította el az egészet: először sűrű hóesés, majd erős szél és zuhanó hőmérséklet. Három nap alatt az ország megbénult. 400 település vált megközelíthetetlenné, Székesfehérvár teljesen elszigetelődött, az M7-es autópálya hótorlaszok miatt járhatatlanná vált. Az iskolák bezártak, a tömegközlekedés leállt, és áramszünetek sújtották az embereket. A szél 2-3 méteres hófalakat épített, ami ellen az akkori technika tehetetlen volt. Egy korabeli naplóbejegyzés tökéletesen visszaadja a hangulatot: rettegés a késés miatt, térdig érő hóban gyaloglás, pánikvásárlás kenyérért. Ez nem csak időjárás volt, hanem társadalmi káosz, ahol a hatalomtól való félelem keveredett az alapvető szükségletekért való küzdelemmel.
Ugorjunk előre 2013 márciusába, amikor egy váratlan hóvihar csapott le.
Pár nappal korábban még 20 fokos tavasz volt, de március 14-én, a nemzeti ünnep előestéjén minden a feje tetejére állt. Egy mediterrán ciklon és sarkvidéki hideg találkozása brutális vihart szült, a Kárpátokban 160 km/órás széllökésekkel. Az M1-es autópályán ezrek ragadtak bent autóikban, sokan 24 órán át fagyoskodtak. A mentéshez Ausztriából hívtak hókotrókat, és a katasztrófavédelem SMS-e legendás lett: “Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét.” Ez az esemény mutatta meg, hogy a modern infrastruktúra sem véd meg mindentől.
A rekordokról se feledkezzünk meg.
A legnagyobb hótakaró 1947-ben Kőszegen mért 151 cm, ami azóta is tartja magát. 2013-ban a Kékestetőn 106 cm-ig hízott a hó. A hidegrekordok még dermesztőbbek: 1940-ben Görömbölyapolta -35 fokot mutatott, 1942-ben Baján -34 fokot, 1987-ben Pakson -30 fok alá süllyedt. Ezek a számok mutatják, mennyire extrém tud lenni a magyar tél.
A klímaváltozás miatt kérdéses, jönnek-e még ilyen telek. Melegebb telek jöhetnek, de extrém eseményekre is készülni kell. Ha szereted a télitúrákat vagy csak kíváncsi vagy a történelemre, ezek az események emlékeztetnek: a hó nem csak játék.
Q&A:
- Mikor volt Magyarország legnagyobb hóvihara? Az 1987-es januári hóvihar, ami három nap alatt megbénította az országot, 400 települést vágott el a külvilágtól.
- Mi a magyarországi hórekord? 151 cm Kőszegen 1947-ben, amit azóta sem döntöttek meg.
- Hogyan érintette 2013-as hóvihar az embereket? Ezrek ragadtak az autópályákon, 24 órás fagyoskodás, ausztriai segítség kellett a mentéshez.
