Magyar diák a Nobel-díj átadón: inspiráló élmények

A 20 éves Hegedűs Márton egyedüli magyar delegáltként vett részt a Nobel-díj átadási ceremóniáján Stockholmban.

A Business Class VIP műsorban mesélt kutatásáról, inspirációiról és a felejthetetlen élményekről, amelyek motiválják a fiatal tudósokat.

“Egy nagyon ikonikus élmény volt számomra, például Nobel Múzeum, ugyanis ott kronológiai sorrendben össze vannak pakolva az eddig Nobel díjat szerzett vagy ilyen falat áttörő feltalálások, tudományos elérések, és látni azokat a projekteket vagy azokat a munkákat, amiken én is inspirálódtam.”

Egy fiatal magyar kutató, Hegedűs Márton nemrégiben olyan élményben részesült, amit sokan csak álmodnak: részt vett a Nobel-díj átadási ceremóniáján Stockholmban.

A Business Class VIP reggeli rádióműsorban osztotta meg élményeit, ahol elárulta, hogyan jutott el idáig, és milyen inspirációt szerzett a világ legnagyobb tudományos elismerésének közeléből. Márton, aki korábban az ELTE kémia szakos hallgatója volt, most egy szünetet tart tanulmányaiban, hogy külföldön folytathassa karrierjét a szerves kémia területén.

A történet december 4-től 11-ig tartó Stockholm International Young Scientist Seminar keretében bontakozott ki, ahol Márton egyedüli magyarként képviselte hazánkat. A szeminárium csúcspontja a december 10-i Nobel-díj átadás volt, amelyet egy bankett követett. Márton mesélte, hogy az egész olyan volt, mintha egy álomban lenne: a monumentális épület, a királyi család jelenléte és a díjazottak ünneplése felejthetetlen hangulatot teremtett. “Mintha valami álomban lennék. Tehát, hogy én mit keresek itt, hogy hogy jutottam ide ki?” – idézte fel érzéseit.

Inspirációt elsősorban a Nobel Múzeumból merített, ahol kronológiai sorrendben láthatók a díjazott felfedezések. Különösen megragadta Hevesy György magyar Nobel-díjas kémikus panele, ahol még az általa használt vegyszerek is láthatóak üveg mögött. Ez visszarepítette a múltba, és rámutatott, mennyire közel van a történelem a mai kutatásokhoz. Márton saját projektjéről is beszélt: a Természettudományi Kutatóközpontban dolgozott molekuláris kapcsolókkal felszerelt katenánokon. Ezek olyan összekapcsolódó gyűrűs molekulák, amelyeket fénnyel lehet mozgatni, és potenciálisan alkalmazhatók molekuláris gépekben, például az orvoslásban vagy a farmakológiában. “Nagyon nagy vonalakról fogok most beszélni, mert nyilván ez egy alapkutatás” – magyarázta, hangsúlyozva, hogy ezek a mikroszkopikus gépek sejtszinten végezhetnek feladatokat, például gyógyszerszállításban.

A szemináriumon több mint ezer svéd középiskolás előtt kellett prezentálnia kutatását angolul, mindössze öt percben.

Izgult, de sikeresen “eladta” a projektet, amit YouTube-on is visszanézhető. Bár személyesen nem beszélgethetett Nobel-díjasokkal, hallgatta előadásaikat, például a porózus anyagokról, amelyek egy grammjában akkora felület van, mint egy futballpálya. Ezeket gázok tárolására vagy szűrésre használhatják.

Márton kiemelte, hogy a magyar tudomány nemzetközi szinten elismert, köszönhetően olyanoknak, mint Karikó Katalin. “A magyarokra úgy tekintenek, hogy azért igen, ott tehetség, kreativitás és ötletek vannak” – mondta. Az élmény megerősítette benne, hogy érdemes már középiskolás korban próbálkozni versenyekkel, mint az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia, amely neki is kaput nyitott.

Jelenleg laborasszisztensként dolgozik az Eurofinsnél, de tervei között szerepel a külföldi egyetem. Már hétéves kora óta vonzotta a kémia: “Úristen, már a hatodik év végén annyira vártam, mikor fogok tudni kémiával foglalkozni.” Fantáziája mindig molekuláris szinten képzelte el az anyagokat, és ez hajtja előre.

Ez az élmény nem csak Mártonnak, de minden fiatalnak üzenet: a lehetőségek ott vannak, éljünk velük! A tudomány nem csak munka, hanem kaland, ami megváltoztathatja a világot.

Q&A

• Mi volt Hegedűs Márton kutatási projektje? Molekuláris kapcsolókkal felszerelt katenánokon dolgozott, amelyek fénnyel mozgathatók, és potenciálisan molekuláris gépekben használhatók az orvoslásban.
• Hogyan jutott el a Nobel-díj átadására? Az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia révén delegálták a Stockholm International Young Scientist Seminarra, ahol 18 fiatal tudós között képviselte Magyarországot.
• Milyen inspirációt szerzett Stockholmban? A Nobel Múzeum és a díjazottak előadásai motiválták, különösen a magyar Nobel-díjasok, mint Hevesy György, és hangsúlyozta a lehetőségek kihasználásának fontosságát már fiatal korban.