2026 március 27-én megnyílt a budapesti Márai Sándor emlékkiállítás.
A Virág Benedek Házban látható tárlat eredeti bútorokkal, eddig sosem látott fotókkal és interaktív elemekkel eleveníti fel az író termékeny budapesti éveit.
„Márai-ra jellemző volt, hogy a megkeresett és megtalált értékeket, azokat nem csak vallotta, hanem élte is.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
Mészáros Tibor irodalomtörténész, a budapesti Márai Sándor emlékkiállítás kurátora mesélt a Virág Benedek Házban március 27. óta látogatható tárlatról. A kiállítás a kassai után most Budapesten is bemutatja az író életét, különös hangsúllyal a budai időszakára.
A kurátor szerint a tárlat régóta érett.
A kassai siker után igyekeztek minél hamarabb összegyűjteni a tárgyakat és dokumentumokat. Sikerült megvásárolni a családhoz kötődő hagyatékot, amelyben olyan fotók is előkerültek, amelyek korábban sosem voltak láthatók. Még látványosabb viszont az eredeti bútorok jelenléte. Közöttük ott áll Márai íróasztala is, amely több fotón is látható a Mikó utcai lakásból. Az író ugyanis sokat tartózkodott a Krisztinavárosban.
Ez az időszak különösen termékeny volt Márai számára.
1928-tól szinte 1948-ig, tehát mintegy húsz éven át írta azokat a műveket, amelyeket ma a világ 35 nyelvén olvasnak. Éppen ezért a kiállítás nagyobb teret szentel ennek a budapesti korszaknak. Két teremben mutatják be: az elsőben az alkotót, az írót helyezik előtérbe, látható az említett asztal is enteriőrben. A második terem az itteni életmódot idézi – a kávéházakat, kiskocsmákat, fürdőket. Olyan oldalát Márainak, amely talán kevésbé ismert, mégis szervesen hozzátartozott ezekhez az évekhez.
Mészáros Tibor szerint Buda és a Várnegyed világa egyértelműen meghatározó volt Márai életében.
Az író sokkal sokszínűbb, gazdagabb életet élt, mint amit az átlagolvasó általában tud. A kocsmai, kiskocsmai lét teljesen természetes része volt az íróságnak. A Tabánban egykor álló Mélypince például igazi gyűlhelye volt az íróknak és művészeknek. Nem véletlen, hogy elterjedt a gondolat – bár nem pontosan a címéből – a Válás Budán című regény kapcsán, miszerint budán lakni világnézet. Márai valóban Budát választotta: a nyugalmasabb, csendesebb, mondhatni falusiasabb Budát a világvárosi Pesttel szemben. A kurátor szerint Márainak két fővárosa volt: Kassa és Buda.
A kiállításban megjelenik a Mélypince legendáriuma is.
Az egykori tulajdonos, Krausz Lipót – akit csak Poldinak hívtak – vendégkönyvet vezetett 1918-tól. Az első lapokon már ott szerepel Krúdy Gyula neve mellett Máraié is. Sokan beírtak ide, Márai többször is, sőt egy emelkedettebb hangulatú est bejegyzése is fennmaradt. Mivel unikális, kéziratos kötet, a kiállításban lapozót készítettek belőle, jó néhány oldalt kimásoltak, és megírták a kocsma történetét elsősorban Márai szempontjából. Kiegészítésként kocsma-totót és kávéházi totót is készítettek, hogy a látogatók szórakozva fedezhessék fel a ma is használt kifejezések eredetét.
A kurátor szerint a mai fiatalok megszólítása nem egyszerű feladat.
Rettenetesen más világban élünk, mint amiben Márai élt és írt. Ugyanakkor a világunkban tapasztalható rendezetlenség és észszerűtlenség miatt egy ilyen rendszerető, értékek mentén élő és gondolkodó író ma is nagy segítség lehet. Nem a Füves könyvre gondol, amit sokan ballagási ajándékként adnak, és amelynek játékos bejegyzéseit nem szabad szó szerint venni. Inkább arra, hogy Márai a megtalált értékeket nem csupán vallotta, hanem élte is. Erre óriási szükség lenne ma is.
Pontosan ezért valósult meg a kiállításon egy ötlet: minden naphoz, az év minden egyes napjához tartozik egy Márai-idézet. A látogatók születésnapjuk szerint megtalálhatják, mit üzen nekik az író. Szándékosan sok idézetet helyeztek el – a tárlat döntő többségében, mintegy 90 százalékában –, hogy a látogatók ne csak nézzenek, hanem olvassanak is. Ha valami megragadja őket, talán egy Márai-kötetet is kézbe vesznek a kiállítás után.
- Milyen a kiállítás címe és helyszíne? A tárlat címe „Budára költöztem”, és a Virág Benedek Házban, a budai Várnegyedben látható.
- Hogyan szólítja meg a fiatalokat Márai Sándor? A kiállítás napi idézetekkel és értékeket hangsúlyozó elemekkel segít, hogy a mai rendezetlen világban is inspiráló legyen az író rendszerető gondolkodása.
- Miért volt meghatározó Buda Márai életében? Márai a nyugalmasabb, csendesebb Budát választotta a világvárosi Pesttel szemben, és ez a korszak volt a legtermékenyebb alkotói időszaka.
Kapcsolódó tartalmak:
Berzsián és Dideki a Bábszínházban: Lázár Ervin 90. születésnapjára
Budára költöztem – Márai Sándor emlékkiállítás
Márai hazatért Budára – Állandó kiállítás nyílt a neves író emlékére
