A legfrissebb KSH-adatok szerint 2025 decemberében 3,3%-kal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest, így az éves átlagos infláció 4,4%-os lett.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a Jazzy Business Class műsorban elemezte a számokat, és előrejelzéseket adott 2026-ra, ahol 3,5% körüli átlagot várnak, ami lehetőséget nyithat kamatcsökkentésre.
“Arra számítunk egyébként, hogy az első negyed évben lehet egy 25 bázispontos kamatvágást megejteni.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A Jazzy Business Class műsor legutóbbi adásában Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője részletesen elemezte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett 2025. decemberi inflációs adatokat. Ezek a számok nem csak a gazdaság aktuális állapotát mutatják, hanem előrejelzéseket is adnak a következő évre, 2026-ra vonatkozóan. Lássuk, mit jelentenek ezek a mindennapi életünkre!
Először is, nézzük a friss adatokat
Decemberben az árak 0,1%-kal emelkedtek novemberhez képest, míg éves összevetésben 3,3%-os növekedést mutattak. Ez azt jelenti, hogy az egész 2025-ös év átlagos inflációja 4,4%-ra jött ki. Ez már messze van azoktól a kétszámjegyű értékektől, amelyeket néhány évvel ezelőtt tapasztaltunk, amikor Magyarország az Európai Unióban a legmagasabb inflációval küzdött, akár 21% közelében is járva. Az okok akkor globálisak voltak: az élelmiszer- és energiaárak robbanásszerű emelkedése. Most viszont szerencsére egy tolerálható sávba kerültünk vissza, bár még mindig magasabb az uniós átlagnál.
Varga Zoltán szerint 2026-ban ennél is alacsonyabb értékekre számíthatunk. Az Equilor előrejelzése alapján az éves átlagos infláció 3,5% körül alakulhat. A bázishatások miatt az év elején akár 3% alá is csökkenhet az éves mutató, de az év második felében, különösen a negyedik negyedévben ismét emelkedhet, akár 4% fölé is. Összességében azonban az év nagy részében a jegybanki célsávon belül, 4% alatt maradhat. Ez jó hír a háztartásoknak és a vállalkozásoknak egyaránt, hiszen stabilabb árakat jelent.
Nézzük meg közelebbről az egyes kategóriákat!
Az élelmiszerek ára csupán 2,6%-kal nőtt az előző év decemberéhez képest. Ez a moderált emelkedés részben a magas bázisnak köszönhető – emlékezzünk, korábban óriási drágulás volt ezen a területen –, részben pedig a világpiaci árak stabilizálódásának. Varga kiemelte, hogy ez a trend a következő hónapokban is kitart-hat. A háztartási energiaárak viszont 8,9%-kal emelkedtek, ami elég magas érték. Ezen belül a vezetékes gáz ára közel 20%-kal nőtt, ami a fogyasztási sávok és az állami dotációk speciális rendszeréből adódik. A szeszes italok és dohányáruk 7,1%-os drágulást mutattak, nagyrészt a jövedéki adók miatt. A szolgáltatások árai 6,8%-kal emelkedtek, itt erősebben érvényesül a bér-ár spirál. Pozitívum, hogy a tartós fogyasztási cikkek csupán 2,7%-kal drágultak, ami kedvező jel a gazdaság egészére.
Egy érdekes téma volt az ársapkák, vagy ahogy most hívják, az árstopok kérdése. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint novemberben ki lehetett volna vezetni ezt a rendszert. Varga Zoltán egyetért: bár rövid távon pozitív hatása lehet az árkorlátozásnak, hosszú távon torzítja a piacot. A mostani rendszer puhább, mert nem fix árakat szab meg, hanem az árrést maximalizálja, de még így is inflációs többletet okozhat a kivezetéskor. Az MNB becslése szerint ez fél és egy százalék között lehet, szemben a korábbi 1,5%-kal. Az Equilor nyár előtt nem várja a kivezetést.
Az inflációs adatok hatással lehetnek a jegybanki politikára is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban szigorú kommunikációt folytatott, de decemberben már enyhült a hangnem: most ülésről ülésre döntenek az adatok alapján. Ez megnyithatja az utat a kamatcsökkentés előtt. Varga szerint az első negyedévben akár egy 25 bázispontos vágás is jöhet. Ez könnyítené a hitelek terheit, és élénkítené a gazdaságot.
Végül szó esett a kiskereskedelmi láncok helyzetéről. A nagyobb hálózatok jobb tárgyalási pozícióban vannak a beszállítókkal szemben, így könnyebben kezelik az árnyomást. A kisebb, független boltok viszont nehezebb helyzetben vannak, ami kihívást jelenthet 2025-re és 2026-ra egyaránt.
Összességében ezek az adatok biztatóak: az infláció csökkenő pályán van, ami stabilabb árakat és esetleg alacsonyabb kamatokat hozhat. Figyeljük a fejleményeket, mert ezek közvetlenül érintik a pénztárcánkat!
Q&A:
- Mi volt a 2025-ös átlagos infláció Magyarországon? 4,4%-os éves átlagot mutatnak a KSH-adatok.
- Milyen inflációra számítanak 2026-ban? Körülbelül 3,5%-os átlagra, az év elején akár 3% alá is csökkenhet.
- Mikor vezethetik ki az árstopot? Várhatóan nyár előtt nem, de sokan sürgetik a mielőbbi kivezetést.
