Márciusban érdekes fordulatot hozott a magyar ingatlanpiac: a lakásárak emelkedése újra gyorsult, ugyanakkor a kínálat soha nem látott ütemben bővült.
Ez a kettősség új dinamikát teremt, ahol a vásárlók egyre kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek, miközben az eladók közötti verseny erősödik.
„A következő időszak nagy kérdése, hogy a kínálat bővülése mennyire fékezheti az árnövekedést, különösen a nagyvárosi piacokon.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A magyar ingatlanpiac márciusban újra lendületet kapott, hiszen a lakásárak emelkedése országos szinten havi összevetésben 2 százalékkal gyorsult a februári 0,8 százalékos ütemhez képest.
Budapesten pedig fordult a kocka: a februári minimális csökkenés után 1,1 százalékos drágulás következett be. Ezek az adatok az ingatlan.com lakásárindexéből származnak, és jól mutatják, hogy a piac továbbra is élénk, bár nem egyenletesen fejlődik mindenhol.
Az éves adatok még árnyaltabb képet festenek.
Országosan a lakásárak emelkedése márciusban 15,8 százalékos volt, ami enyhe élénkülést jelent a februári 15,6 százalékhoz képest. Budapesten azonban a februári 14,6 százalékos éves ütem 13,7 százalékra mérséklődött. Ez a lassulás nem véletlen, hiszen a fővárosban magasabb árszintről indul minden tranzakció, így ugyanakkora nominális növekedés százalékosan kisebbnek tűnik. Ráadásul az Otthon Start Program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonja továbbra is korlátozza a drágulást a használt társasházi lakások szegmensében, ahol az árak már hónapok óta stagnálnak ezen a szinten.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint ez a folyamat hosszú távon kedvez a vevőknek.
A szakértő kiemeli, hogy Budapesten a használt lakások és házak átlagos négyzetméterára április elején 1,43 millió forintot ért el, ami 1,2 százalékos emelkedést jelent egy hónap alatt. A vidéki térségekben azonban az árak jóval alacsonyabb szintről indulnak, így az 1,5 milliós plafon ott nem jelent akadályt a lakásárak emelkedése számára.
A regionális különbségek is szembetűnőek. Márciusban a Dél-Dunántúlon 4,6 százalékos, az Észak-Alföldön 3,7 százalékos, míg a Dél-Alföldön 2,1 százalékos havi áremelkedést regisztráltak. Éves szinten a Dél-Alföld vezet 20,2 százalékkal, Pest vármegye 17,3 százalékkal, Észak-Magyarország pedig 16,3 százalékkal követi. Ezek a számok egyértelműen mutatják, hogy a fővároson kívüli piacokon még dinamikusabb a lakásárak emelkedése.
A részletes árkörkép is érdekes.
Budapesten belül a XIII. kerületben a legtöbb eladó lakóingatlan található közel 3900 darabbal, medián ár 1,65 millió forint. A II. kerület 2416 ingatlannal és 1,7 milliós mediánnal, a VII. kerület pedig 2239 darabbal és 1,5 milliós középértékkel áll a sorban. A vidéki nagyvárosok közül Debrecen vezet 4133 eladó ingatlannal, medián ár alig több mint 1 millió forint. Pécs 3600 feletti kínálattal és 903 ezer forintos négyzetméterárral, Szeged pedig 2659 darabbal és 962 ezer forinttal következik. A legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján, ahol mindössze 325 ezer forint az átlagos négyzetméterár – ez a budapesti szint negyede.
Ami igazán döbbenetes, az a kínálat robbanásszerű bővülése. Budapesten egy év alatt 27 ezerről 34 ezerre nőtt az eladó lakóingatlanok száma, ami 25 százalékos növekedés. A használt társasházi lakások körében még látványosabb, több mint 40 százalékos a bővülés. Ugyanakkor a medián négyzetméterárak ebben a szegmensben csak 7 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelzi, hogy a piacra kerülő lakások száma gyorsabban nő, mint az árak, vagyis a lakásárak emelkedése fokozatosan fékeződhet.
Hasonló trendek látszanak a vidéki nagyvárosokban is.
Tatabányán megduplázódott az eladó társasházi lakások száma, Debrecenben 66 százalékkal nőtt a kínálat, miközben az árak 11-12 százalékkal emelkedtek. Balogh László szerint ez a folyamat hosszabb távon az eladók közötti verseny erősödését hozza, ami javítja a vevők alkupozícióját és növeli a megfizethetőséget.
A kereslet ugyanakkor havi és éves szinten is csökkent. Ez a megfizethetőség iránti fokozott figyelem jele, hiszen a legtöbb nagyvárosban már nem működik az a régi logika, hogy bármilyen ingatlan bármilyen áron elkel. A lakásárak emelkedése mellett a bővülő kínálat és a csökkenő kereslet kiegyensúlyozottabb erőviszonyokat teremthet a következő hónapokban.
Összességében 2026 márciusának adatai arra utalnak, hogy a magyar ingatlanpiac átalakulóban van.
A lakásárak emelkedése továbbra is jelen van, de a kínálat robbanása új lehetőségeket nyit a vásárlók előtt. Aki most fontolgatja a lakásvásárlást vagy eladást, érdemes figyelnie ezekre a trendekre, mert a vevőbarátabb környezetben a jó alkuk egyre elérhetőbbek lehetnek. A piac dinamikája azt mutatja, hogy a jövőben még inkább a megfontolt döntések és a részletes piackutatás fogják meghatározni a sikeres tranzakciókat. Aki pedig most lép, az a bővülő választékból válogathat, miközben a lakásárak emelkedése már nem olyan féktelen, mint korábban.
A szakértők szerint ez a folyamat nem csak Budapestet érinti, hanem az egész országot. A vidéki térségekben a lakásárak emelkedése még erőteljesebb, ám a kínálat növekedése ott is enyhítheti a nyomást. Így a teljes magyar ingatlanpiac kiegyensúlyozottabbá válhat 2026-ban, ahol a vásárlók és eladók egyaránt jobban járnak.
- Hogyan alakult a lakásárak emelkedése márciusban? Országosan 2 százalékos havi, 15,8 százalékos éves növekedés történt, Budapesten pedig 1,1 százalékos havi és 13,7 százalékos éves ütemmel.
- Miért bővül ilyen gyorsan a kínálat? Egy év alatt Budapesten 25 százalékkal, a használt társasházi lakásoknál pedig 40 százalékkal nőtt az eladó ingatlanok száma, miközben a kereslet csökkent.
- Mit jelent ez a vevők számára? A bővülő kínálat és enyhülő áremelkedés javítja az alkupozíciót, így kedvezőbb feltételekkel lehet lakást vásárolni a nagyvárosokban.
Kapcsolódó tartalmak:
Lassulás a luxus ingatlanpiacon
Gazdasági kihívások az új kormány előtt
Márciusban újra gyorsult a lakásárak emelkedése
Emelkedtek az árak, bővült a kínálat márciusban
