A vállalati fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság egyre hangsúlyosabb szerepet kap Magyarországon.
Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója szerint a cégek már nem csupán a szabályozások miatt, hanem üzleti előnyként tekintenek a zöld megoldásokra. A körforgásos gazdaság még nem terjedt el széles körben, de a tudatos vállalatoknál már most látható a hatékonyságnövekedés és a versenyelőny.
„A fenntarthatóság a cél, a fenntarthatóság és a hatékony, eredményes működés elérése az igazi cél.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A körforgásos gazdaság Magyarországon még nem igazán terjedt el, pedig a vállalati fenntarthatóság egyik legfontosabb pillére.
Márta Irén a Business Class Green Class rovatában egyszerűen magyarázta el az okát: addig, amíg az elsődleges nyersanyagok és az energia olcsóbbak, mint a meglévő anyagok újrahasznosítása, addig a cégek nehezebben váltanak. A világ erőforrásai azonban végesek, és ez már nem újdonság – Dennis Meadows 1972-es Növekedés korlátai című könyve is erre figyelmeztetett. El fog jönni az az idő, amikor az újrahasználat üzletileg is a legelőnyösebb lesz.
Egy vállalat életében a körforgásos gazdaság azt jelenti, hogy minden lépést átgondolunk. Szükség van-e egyáltalán energiára vagy alapanyagra? Passzív vagy energia-pozitív épületek esetén szinte nullára csökkenthető a fogyasztás. Ha gyártunk, honnan származik az alapanyag – frissen kitermeltből vagy már használt termékekből? Mennyire hatékony a folyamat, van-e sok melléktermék? És egyáltalán el kell-e adni a terméket, vagy elég leasingelni, bérbe adni? A megosztásos modellek, mint az autómegosztás vagy a rollerhasználat, már Magyarországon is működnek, és ezekkel az anyagok többszörösen hasznosulnak.
A legfontosabb mérőszám: mi jön be a céghez, mi készül belőle, és mi az, ami értékként kimegy.
Aki ezt százalékban méri, az pontosan tudja, milyen szinten áll a körforgásosságban. A mezőgazdaságban már látni szép példákat: nagy élelmiszertermelő cégek saját területükön zárták a kört. Az állat takarmányát maguk termelik, az állati melléktermékeket visszajuttatják a talajba, így újra gabona nő, és a folyamat folytatódik. Így élünk harmóniában a természet körforgásával, és így működik üzletileg is a körforgásos gazdaság.
Mely iparágak járnak élen a fenntarthatóságban? Nehéz általánosságot mondani, mert a pénzügytől a gyártáson át az FMCG-ig minden szektorban vannak kiemelkedő példák. A kis- és középvállalkozások között is sok olyan akad, ahol a tulajdonos meggyőződésből hozta létre a céget éppen egy fenntarthatósági probléma megoldására. A legújabb felmérés szerint a szabályozások miatt 2025-ben enyhítések jöttek, ám a tagvállalatok 91 százaléka azt mondta: mennek tovább, mert az ESG-jelentés csak eszköz, a fenntarthatóság viszont a valódi cél.
A cégek komolyan veszik a kérdést.
Aki eleinte csak kipipálandó feladatnak tekintette, az hamar rájött, hogy a folyamatok átvizsgálása hatalmas hatékonyságnövekedést hoz. Kedvezőbb hitelt kapnak a bankoktól a fenntartható vállalatok, és a beszerzési pályázatokban is egyre több a fenntarthatósági feltétel. A beszállítói láncban pedig terjed a karbonlábnyom-mérés és -csökkentés követelménye.
Tíz évvel ezelőtt még csak a klímaváltozás üzleti kockázatáról beszéltek a vállalatoknak. Ma már mérik a hatásokat, akcióterveket készítenek, jelentenek, auditáltatnak. A klímaváltozás tény, érezzük a bőrünkön – túl meleg, túl hideg, szeszélyes időjárás, gyengébb termés. Ez szorongást okoz, de a cselekvés a legjobb ellenszer. A körforgásos gazdaság és a vállalati fenntarthatóság ma már gazdasági szempontból is megéri: nem költség, hanem befektetés.
Magyarország egyébként nem marad el: megnyerte az Európai Körforgásos Gazdaság Hotspot hazai rendezési jogát.
Október 5–7. között Budapesten rendezik meg először nálunk ezt a jelentős üzleti fókuszú eseményt, amelyre Európa-szerte érkeznek szakemberek. A konferencia a legfrissebb uniós szabályozásokat, a Global Circularity Protocolt és Janez Potočnik erőforrás-felhasználási kutatását hozza el. Témák között szerepel a digitalizáció és mesterséges intelligencia szerepe a körforgásban, az épített környezet, az élelmiszeripar, a közlekedés és az akkumulátorgyártás körforgásos megoldásai, valamint magyar szabadalmak bemutatása. Emellett üzletember-találkozók és helyszíni látogatások is várhatók.
A fogyasztók is hajtják a változást, ha az ár és a hozzáférhetőség megfelelő. Hollandiában például a dolgozók mobilitási kártyával használhatják a tömegközlekedést, rollert, autómegosztást, és a cég csak a keretet támogatja – így mindenki a legfenntarthatóbb megoldást választja. Magyarországon is jönnek az ilyen rendszerszintű lépések, csak a vállalati politikákat kell átgondolni.
A körforgásos gazdaság Magyarországon tehát nem távoli álom, hanem egyre kézzelfoghatóbb valóság. A vállalati fenntarthatóság ma már versenyelőny, és aki most lép, az nyer.
- Miért terjed lassan a körforgásos gazdaság Magyarországon? Mert az elsődleges nyersanyagok és energia még mindig olcsóbbak, mint az újrahasználat. Amint ez megfordul, robbanásszerűen terjedni fog.
- Hogyan érinti a vállalati fenntarthatóság a KKV-kat? A kis- és középvállalkozások is profitálnak belőle: hatékonyságnövekedés, kedvezőbb hitelek és beszerzési előnyök várnak rájuk.
- Mikor és hol lesz a következő nagy körforgásos konferencia? 2026. október 5–7. között Budapesten, a European Circular Economy Hotspot keretében.
Kapcsolódó tartalmak:
Gazdasági kihívások az új kormány előtt
Lakásárak emelkedése 2026 márciusában
Felmérés a körforgásos gazdaság hazai állapotáról
Circular Economy Hotspot Budapest 2026
