Kolumbusz Kristóf neve mindenkinek ismerős, de vajon mennyi igaz a róla szóló legendákból?
Az LMzem műsor alapján feltárjuk a valóságot a mítoszok mögött, a szerény kezdetektől a drámai utazásokig.
“A 15. században egy művelt ember már pontosan tudta, hogy a föld gömbölyű.”
Kolumbusz Kristófot mindenki ismeri mint Amerika felfedezőjét, de a történelem tele van félreértésekkel róla.
Az Elemzem műsorban mélyen beleástuk magunkat az életébe, és kiderült, hogy sokkal összetettebb figura, mint gondolnánk. Nem nemes úrfi volt, hanem egy genovai takács fia, aki adósságok elől menekült a tengerre. Születési neve Cristoforo Colombo, amit később a portugál és spanyol környezetben alakított Cristóbal Colónra, majd a világban Christopher Columbusként ismertük meg.
A legnagyobb mítosz, amit az iskolában hallottunk, az a lapos Föld elleni harc. Sokan hiszik, hogy Kolumbusz bizonyította be a gömbölyűséget a buta középkori embereknek. Pedig ez nem igaz! A történetet Washington Irving amerikai író találta ki 1828-as regényében, hogy hősiessé tegye a sztorit. Valójában a 15. században a tudósok már tudták, hogy a Föld gömb alakú – Eratoszthenész már Krisztus előtt kiszámolta a kerületét. A vita nem erről szólt, hanem a méretéről. Kolumbusz alábecsülte: azt hitte, kisebb a bolygó, és gyorsan eléri Indiát nyugat felé. A szakértőknek igazuk volt, hogy nagyobb, de nem sejtették az amerikai kontinenst az úton.
Nézzük az utazásait!
Négy expedíciót vezetett, tele kalanddal és kudarccal. Az első 1492-ben indult: a Bahamákon kötött ki, ahol az európaiak először láttak függőágyat és dohányt. A Santa Maria karácsony este zátonyra futott, így 39 embert hagyott hátra Hispaniolán, megalapítva La Navidadot, az első európai települést. Második útján, 1493-ban visszatérve romokban találta: a bennszülöttek megölték mindet arany- és nőviták miatt. Harmadik expedíciója 1498-ban sikerrel indult: ő volt az első európai Dél-Amerika szárazföldjén. De Hispaniolán lázadás fogadta, testvérei ellen fordultak a gyarmatosítók. Egy királyi megbízott letartóztatta, láncra verve vitték haza Spanyolországba.
A negyedik út 1502-ben katasztrófa lett: hajói szétrohadtak, Jamaicán rekedt egy évre a legénységgel, elvágva a világtól. Kolumbusz élete tele ellentmondással: felfedező, aki tévedésből változtatta meg a világot, de gyarmatosítás sötét oldalát is hozta. Halála után is “utazott”: Valladolidból Sevillába, majd Santo Domingóba, Havannába, végül vissza Sevillába temették. Ma vita, hogy a sevillai sírban ő vagy fia, Diego csontjai vannak-e. Érdekesség: Costa Rica pénzneme a colón, róla elnevezve.
Kolumbusz öröksége ma is vitatott. Hős vagy gyarmatosító? Egy biztos: tettei nélkül más lenne a világ. Az Elemzem műsor rámutat, hogy a történelem nem fekete-fehér, hanem tele árnyalatokkal.
Q&A
- Valóban Kolumbusz bizonyította be, hogy a Föld gömbölyű? Nem, ez mítosz. A középkorban már tudták, a vita a méretéről szólt.
- Hány utazást tett Kolumbusz? Négyet, tele felfedezéssel, de kudarccal is, mint hajótörések és lázadások.
- Mi történt Kolumbusz testével halála után? Többször áthelyezték: Spanyolországból Amerikába és vissza, ma vita a sevillai sír tartalma.
