A magyar kis- és középvállalkozások előtt nagy lehetőségek nyílnak a termelékenység javítására, ha a digitalizáció és a modern menedzsment eszközök felé nyitnak.
“A legnagyobb tartalék a magyar vállalkozásokban a termelékenység növelése, hiszen akár 5 százalékos GDP-növekedést is hozhat egy 10-20 százalékos javulás.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A magyar KKV-k előtt álló lehetőségek hatalmasak a termelékenység terén.
A jelenlegi helyzetben világos a különbség az európai átlaghoz képest.
Magyarországon a KKV-k termelékenységi mutatója jelentősen elmarad a nyugat-európai szintektől, ám ez nem jelenti azt, hogy reménytelen a helyzet. A Visegrádi országok körében is látszik a lemaradás, de a lehetőségek hazája vagyunk, hiszen bőven van tér a fejlődésre. Szarka László az MBH Bank középvállalati üzleti hálózatirányítási igazgatójaként kiemelte, hogy ha csak a német szintet nézzük, ott egy óra alatt 90 dollár értékű termelés zajlik, nálunk ez 50-60 dollár körül mozog. Ez a rés azonban áthidalható, ha a vállalkozások okosabban működnek.
A termelékenység fontossága egyértelmű a jövedelmezőség szempontjából.
A termelékenység azt jelenti, mennyi értéket állítunk elő egy adott idő alatt. Ez közvetlenül befolyásolja a hatékonyságot és a végső jövedelmet, ami minden gazdasági társaság számára kulcsfontosságú. A KKV-k esetében különösen igaz, hogy a létszámbővítés helyett a meglévő erőforrások jobb kihasználása hoz valódi előrelépést. Ma már nem elég felvenni újabb embereket, mert a munkaerőhiány országszerte érezhető, ráadásul a képzett szakemberek megtalálása is egyre nehezebb.
A legnagyobb kihívások a munkaerőhiány és a menedzsment kultúra körül forognak.
A vállalkozók nap mint nap szembesülnek a piac visszaesésével és a munkaerőproblémákkal. Sokan a magas bérköltségek és az alacsony hozzáadott érték miatt küzdenek. Emellett a menedzsment kultúrában is jelentős a lemaradás, különösen a generációváltásnál. Azok a cégek, amelyek a kilencvenes években indultak, gyakran nehezen nyitnak a digitális megoldások felé, pedig ez elengedhetetlen a megújuláshoz. Szarka László szerint a tőkeellátottság nem a legnagyobb gond, hiszen a betétállomány magasabb, mint a hiteligény.
A digitalizáció és az automatizáció hozhatja a fordulópontot a KKV termelékenység terén.
A KKV termelékenység növeléséhez nem kell azonnal óriási beruházás. Elég elkezdeni az adatok rendszerezését és elemzését, majd bevezetni vállalatirányítási rendszereket. A mesterséges intelligencia támogatott eszközök már készen állnak, csak meg kell szokni őket. Aki minta alapján tanul másoktól – akár üzleti klubokban vagy banki szakemberektől –, az gyorsabban lép előre. A digitalizáció nem csupán technológia, hanem az árképzés, a költségelemzés és a skálázhatóság alapja.
Az exportképesség szervezeti kérdéssé vált 2026-ban.
Egy jó termék önmagában kevés a külföldi sikerhez. Szükség van skálázható termelésre, automatizációra és olyan rendszerekre, amelyek a külföldi partnerekkel is kompatibilisek. A magyar KKV-k döntő többsége termelőágazatban dolgozik, ezért a digitalizáció itt különösen fontos. Aki innovál és nyitott a K plusz F fejlesztésekre, az magasabb hozzáadott értékkel léphet ki a nemzetközi piacra.
A következő évek nyertesei azok lesznek, akik most cselekszenek.
Az innovatív, digitális eszközöket bevezető KKV-k emelkednek ki a tömegből. Nem elég a Copilot vagy a Teams használata, a termelési folyamat mélyebb átalakítása hoz igazi eredményt. Aki tisztában van az adataival, az már holnap elindíthatja a változást. Így a KKV termelékenység növelése nem álom, hanem kézzel fogható valóság.
- Hogyan lehet rövid távon javítani a KKV termelékenységet? A legjobb eszköz a minta: beszélgessenek más cégvezetőkkel, vegyenek részt üzleti klubokban, és kérjenek segítséget a bankjuktól is. Az adatok rendszerezése az első lépés.
- Mi a legnagyobb tartalék a magyar vállalkozásokban? Egy 10-20 százalékos termelékenységnövelés akár 5 százalékos GDP-növekedést is hozhat az ország egészének.
- Kik lesznek a nyertesek a vállalkozói szektorban? Azok a KKV-k, amelyek innoválnak, digitalizálnak és mélyen bevezetik az AI-t a termelésbe.
Hasonló tartalmak:
Követeléskezelés: adósvédelem határai a gazdaságban
Miért nem jut el a magyar megtakarítások nagy része a gazdaságba?
KKV-k támogatása itthon és a régióban – a Demján Sándor Program részletei
A magyar kis- és középvállalkozások digitális fejlettsége
