A digitális világban már szinte minden napra jut egy új, kifinomultabb csalás.
A Business Class műsorában Suppan Márton, a Peak alapító vezérigazgatója éles példákkal mutatta be, hogyan lopják el akár milliárdokat vagy egész személyiségeket. A kulcs: a proaktív védekezés.
„A kiút az abszolút a proaktív védekezés.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A digitális világ soha nem látott sebességgel fejlődik, de ezzel párhuzamosan a kibercsalók módszerei is egyre agresszívabbak és kifinomultabbak.
2026-ban már nem elég óvatosnak lenni: a proaktív védekezés az egyetlen igazi kiút. Suppan Márton a Business Classban részletesen beszélt a leggyakoribb és legveszélyesebb csalási formákról, amelyek közül sok magyar felhasználót is érint.
A beszélgetés három fő kategóriát emelt ki: a megtévesztéses csalásokat, az adatlopásokat és a deepfake-alapú visszaéléseket. A megtévesztéses csalások közé tartoznak a hamis SMS-ek, e-mailek és klónozott weboldalak. Klasszikus példa a villanyszámla-befizetési csalás: egy „MVM” helyett „MVMm” vagy hasonló domainről érkező üzenet, amely sürgető fizetésre kényszerít. Sokan bedőlnek, mert a domain csak egy betűben különbözik a hivatalostól.
A legnagyobb magyar botrány tavaly az MBH Bank körüli phishing-hullám volt.
A csalók Google-hirdetésekkel (akár százmilliós büdzséből) vezettek hamis NetBank-oldalakra, ahol az ügyfelek maguk adták át a belépési adataikat. Suppan Márton szerint itt nem a bank hibázott igazán, hanem a felhasználók lustasága és a keresőmotorok hirdetési rendszere.
Nemzetközi szinten a kriptovilágban történtek a legnagyobb lopások. A Bybit tőzsdén a Lazarus csoport (észak-koreai állami hackerek) 1,5 milliárd dollárnyi Ethert lopott el úgy, hogy a tranzakció jóváhagyásakor egy hamis felületet csúsztattak be. A felhasználók nem vették észre a domain-különbséget – és ezzel maguk utalták át a vagyonukat.
Az adatlopások másik nagy veszélye a személyiséglopás.
Ha valaki ellopja az adatainkat (e-mail, jelszó, TAJ-szám, bankszámla), évek alatt építhet egy teljes, hamis identitást. Ez főleg az USA-ban gyakori, ahol credit score-rendszerek alapján adnak ki hitelkártyákat. Európában nehezebb, de a kockázat itt is nő. Sokan ugyanazt a jelszót használják mindenhol: ha egy gyenge fotótárhelyről ellopják az adatokat, azzal már a netbankhoz is hozzáférhetnek.
A legijesztőbb trend a deepfake. A csalók ellopott adatokkal építenek hamis profilt, majd AI-val generált videóhívást indítanak. Egy alkalmazott kap egy „főnöktől” érkező üzenetet: „Gyorsan utald át ezt a pénzt!” – és a videón látja a főnök arcát. Ezeket az eseteket gyakran cégek belső adatbázisainak feltörése előzi meg.
Suppan szerint a megoldás a proaktív védekezés: mindig a hivatalos appot használjuk, ne keressünk Google-ben banki oldalakat, ne mentsünk el mindent böngészőben, és kétfaktoros hitelesítést alkalmazzunk. A legfontosabb: tudatosítsuk, hogy a világ felgyorsult, és a régi „védelmet” már nem adja meg senki – nekünk kell tenni.
A beszélgetésből kiderül: a kibercsalások nem csak pénzt lopnak, hanem időt, bizalmat és mentális egészséget is. Ha nem készülünk fel, könnyen áldozattá válhatunk.
Q&A
1. Mi a leggyakoribb kibercsalás Magyarországon? A hamis SMS-ek és e-mailek, amelyek közüzemi számlák vagy banki tranzakciók befizetésére kényszerítenek.
2. Hogyan védhetem meg magam a phishing ellen? Mindig a hivatalos alkalmazásban intézzem az ügyeimet, ellenőrizzem a domaineket, és soha ne kattintsak ismeretlen linkekre.
3. Miért fontos vigyázni az adatokra? Ellopott adatokkal évek alatt teljes személyiséget lehet kreálni, deepfake-ekkel pedig akár milliárdokat csalhatnak el.
