Kampány okozta stressz: hogyan kezeljük?

A politikai kampányok nem csupán a közvéleményt mozgatják meg, hanem mélyen hatnak az emberek idegrendszerére, kapcsolataira és mentális egészségére.

Fruzsina Dénes egészségpszichológus a Business Class műsorában részletesen boncolgatta, hogyan épül fel rétegeken keresztül a feszültség, és mit tehetünk, hogy visszahozzuk az egyensúlyt az életünkbe. A kampány okozta stressz ugyanis nem múlik el automatikusan a szavazás után – hosszú távon is nyomot hagyhat, ha nem foglalkozunk vele tudatosan.

„A gúny az nem vezet előre, szégyenből még sosem került senki közelebb a valósághoz.”

A kampány okozta stressz sokak számára ismerős jelenség: plakátok, hírek és családi viták közepette emelkedik a pulzus, romlanak a kapcsolatok, és egyre nehezebb árnyaltan gondolkodni.

Fruzsina Dénes szerint ez nem véletlen, hiszen az agyunk elsődleges feladata az egyensúly fenntartása és a veszélyjelzések gyors feldolgozása. Amikor egy plakátot vagy fenyegető kommunikációt látunk, az agy nem politikai állásfoglalásként értelmezi, hanem azonnal lehetőségként és veszélyként éli meg. Emiatt emelkedik a pulzus, nő az ingerlékenység, és csökken a rugalmas gondolkodás képessége. A fekete-fehér kategorizálás veszi át az uralmat: mi és ők, jó és rossz.

Ez a folyamat azonban nem áll meg az egyénnél. A második réteg a psziché, ahol jelentést adunk az eseményeknek. A harmadik a szociális tér: család, munkahely, barátok. Itt válik igazán próbává a választás. Tegnap még anya vagy sógor voltál, ma már „olyan” vagy „ilyen”. Minél fenyegetőbb a kampány, annál erősebb a megosztottság, és annál könnyebben indul affektív polarizáció. A véleménykülönbségből támadás-védekezés lesz, az érzelmi távolodás pedig megnehezíti a másik elismerését. Nem csoda, hogy sokan számolnak be tönkrement vasárnapi ebédekről vagy családi kapcsolatokról – a XXI. században a közélet súlya így rombol.

A média és a kulturális tér tovább erősíti a hatást. Túl sok fenyegető hír érkezik, és bekövetkezik a társadalmi gaslighting: bizonytalanná válunk a saját érzékelésünkben.

Mi az igaz? Mi a túlzás? A közös valóságérzés meginog. A választások után pedig a fenyegetések egyik napról a másikra eltűnnek. Aki hitét egy pártba vetette, nemcsak csalódik, hanem az emberi szóba vetett bizalma is sérül. Sokan cinizmussal vagy racionalizálással védekeznek, mert fájó szembenézni a valósággal. Ez a dinamika kísértetiesen hasonlít a bántalmazó kapcsolatokéra.

A munkahely sem marad érintetlen. Ott is előjönnek a nézetkülönbségek, mély árkok alakulhatnak ki főnök-beosztott viszonyban. A kulcs a tudatosság: hozzunk létre politikai mentes zónákat, ahol emberként kapcsolódunk egymáshoz, nem a hovatartozás szerint. A bizalom nem szavakkal, hanem közös élményekkel épül vissza.

Fruzsina Dénes szerint a kampány okozta stressz nem önálló fogalom, de öt rétegen keresztül hat: idegrendszer, psziché, szociális tér, média-kultúra és társadalmi intézmények.

Utóbbi különösen fontos: az oktatás és egészségügy elérhetősége, a méltányos bánásmód belsővé válik, és identitást formál. Egy olyan társadalomban, ahol ezek nem tökéletesek, a kampány feltépi a meglévő sebeket és kollektív szégyent termel. A választás így lakmuszpapír: megmutatja, mennyi bizalom van eleve a közegben.

Szerencsére minden szinten védekezhetünk. Idegrendszeri szinten aludjunk, együnk, mozogjunk – ez nem luxus, hanem demokratikus önvédelem. Kapcsolati szinten emberként közelítsünk a másikhoz. Pszichológiai szinten ismerjük fel pontosan, mit érzünk. Médiaszinten korlátozzuk a hírfogyasztást, és megbízható forrásokból tájékozódjunk. Társadalmi szinten pedig tudatosítsuk: egyéni felelősségünk mellett a közösségnek is dolga van az intézmények méltányosabbá tételében.

A kampány okozta stressz tehát kezelhető, ha tudatosan figyelünk magunkra és egymásra. Fruzsina Dénes bölcsességei segítenek, hogy ne csak túléljük a választási időszakot, hanem erősebben kerüljünk ki belőle – kiegyensúlyozottabb kapcsolatokkal és stabilabb mentális egészséggel.

• Mi az a kampány okozta stressz, és miért veszélyes? A kampány okozta stressz az idegrendszerünk veszélyjelző mechanizmusát aktiválja, ami fekete-fehér gondolkodást és érzelmi távolodást okoz. Hosszú távon rombolhatja a kapcsolatokat és a bizalmat.
• Hogyan hat a családra és a munkahelyre a választási feszültség? A kategorizálás miatt a családtagok vagy kollégák hirtelen „mi” vagy „ők” lesznek, ami affektív polarizációt indít el. Politikai mentes zónákkal és emberi kapcsolódással enyhíthető.
• Milyen gyakorlati módszerekkel kezelhető a kampány okozta stressz? Alvás, étkezés, mozgás az alap; korlátozzuk a médiafogyasztást; ismerjük fel a saját érzéseinket; és teremtsünk lehetőséget az emberként való együttműködésre.

Kapcsolódó tartalmak:

Gazdasági kihívások az új kormány előtt
Döbbenetes felmérés: toxikus légkör az egészségügyben

Hogyan őrizd meg a mentális egészséged kampányidőszakban?
Ne félj a stressztől, inkább tanulj meg együttműködni vele