Pénzügyi restart programra lenne szüksége az új kormánynak a magyar gazdaság talpra állításához.
Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában részletesen boncolgatta, miért nem hoz érdemi bevételt a tervezett vagyonadó, és milyen
„Magyarországon nem forráshiány van, hanem közvetítési hiba.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
Karagich István a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában világosan rámutatott:
Az új kormány előtt álló legnagyobb kihívás nem a pénz hiánya, hanem a rosszul működő közvetítési mechanizmusok.
A szakértő hat sűrgető pontban foglalta össze azokat a lépéseket, amelyekkel valódi gazdasági újraindítást lehetne elérni. A beszélgetés központi témája a vagyonadó volt, amit Karagich szerint nem érdemes bevezetni, mert nemzetközi tapasztalatok szerint alig hoz bevételt, miközben komoly károkat okoz a vállalkozói szektorban és a versenyképességben.
A szakember szerint a vagyonadó ötlete a kampány során erősen felmerült, ám a számok nem támasztják alá a várakozásokat.
Nagyjából 25 ezer háztartást érintene az egymilliárd forint feletti vagyonra kivetett adó, ám ha a küszöböt hárommilliárdra emelnék, akkor a bevételek 70 százaléka elmaradna, miközben a tervezett összeg mindössze 160-170 milliárd forint körül mozogna. Ráadásul a nemzetközi példák – Svájctól Spanyolországig – egyértelműen negatívak: a 2000 utáni időszakban a legtöbb ország vagy jelentősen átalakította, vagy gyorsan kivezette ezt az adónemet, mert nem hozta a várt eredményt, viszont növelte az adminisztratív terheket és elriasztotta a befektetőket.
Karagich István különösen az üzleti vagyon megadóztatását tartja problémásnak.
Egy német, amerikai vagy japán tulajdonú cég magyar leányvállalata nem fizetne ilyen adót, így a hazai vállalkozók versenyhátrányba kerülnének. Ráadásul a magánszemélyekre kivetett vagyonadó likviditási gondokat okozna: sok középvállalkozó esetében a cég vagyona elérheti az egymilliárd forintot, ám a nyereség nem biztos, hogy elegendő a plusz 15 milliós adóterhek fedezésére. A szakértő hangsúlyozta, hogy ezt a pénzt már kétszer megadóztatták a vállalkozás szintjén, így a nettó vagyonból történő kifizetés valójában sokkal nagyobb terhet jelent.
A vagyonadó helyett Karagich István alternatívákat javasol:
Az örökösödési adó értékhatárhoz kötött bevezetését, a tőkejövedelmek hatékonyabb adóztatását vagy az ingatlanadó célzott alkalmazását. A lényeg szerinte a kiszámíthatóság és a piaci torzulások felszámolása.
A második fontos pont a bankrendszerrel való kiegyezés.
Az elmúlt években az állam túlzottan mélyen avatkozott be a pénzintézeti szektorba extra profitadóval, tranzakciós illetékkel és más terhekkel. Karagich szerint ezt rendezni kell, hogy a bankok ne csak könnyen behajtható bevételi forrásnak tűnjenek. Ugyanígy át kell gondolni a lakossági finanszírozás szerkezetét: az állampapírok túlfinanszírozottsága miatt a teljes állomány 60 százaléka egy szűk rétegnél koncentrálódik, miközben a kamatterhek az egész társadalmat terhelik. A 4300 milliárd forintos adósságszolgálati teher nem fenntartható, ha magas kamatok mellett finanszírozzuk.
Szorosan kapcsolódik ehhez a lakossági öngondoskodás erősítése és a nyugdíjrendszer átalakítása.
Magyarországon a háztartások megtakarítási rátája nemzetközi viszonylatban kiemelkedő – a jövedelmekhez képest a top 3-ban vagyunk –, ám ez nagyrészt kényszerből fakad. Mivel a nyugdíj-pilléreket korábban lebontották, az emberek önszorgalomból tartalékolnak. Jelenleg 23 ezer milliárd forint felett van a folyószámlákon, látra szóló és rövid távú betéteken, valamint készpénzben parkoló vagyon. Ebből legalább 13-14 ezer milliárd forint hozam nélkül hever, miközben egy ekkora ország likviditásához bőven elegendő lenne a 10 ezer milliárdos állomány. A szakértő szerint az öngondoskodási funkciók visszaépítésével ez a pénz termelékenyebbé válhatna.
Végül a vállalati gazdaságba kell több valódi forrást irányítani.
A jelenlegi támogatási rendszer – ahol 90 százalékos állami finanszírozás és csak 10 százalék önerő jár – eltorzítja a döntéseket. A vállalkozók inkább megvárják az uniós pénzeket vagy az ingyenforrásokat, ahelyett hogy saját tőkéből beruháznának. Amikor az uniós források elmaradtak, láthatóan visszaesett a beruházási hajlandóság mind a KKV-k, mind a nagyvállalatok körében. Karagich szerint 50-50 százalékos önerő-támogatás arány mellett egészen más lenne a vállalkozói hozzáállás, és valódi, fenntartható növekedés indulhatna el.
Összességében a Blochamps Capital vezetője szerint
az új kormánynak a kiszámítható gazdaságpolitikára kell fókuszálnia.
A családbarát intézkedések mellett a vállalkozásbarát környezet erősítése kulcsfontosságú. Ha sikerül felszámolni a piaci torzulásokat, rendeznünk a bankrendszer és az állam viszonyát, valamint ösztönöznünk az öngondoskodást és a valódi saját tőkés beruházásokat, akkor a magyar gazdaság valóban újraindulhat. A vagyonadó helyett tehát egy átfogó pénzügyi restart programra van szükség – ez a hat pont ezt a célt szolgálja.
- Miért nem ajánlott a vagyonadó bevezetése Magyarországon? A tervezett vagyonadó nagyon kevés háztartást érintene, alacsony bevételt hozna, nemzetközi tapasztalatok szerint pedig gyorsan kudarcba fullad, miközben versenyhátrányba hozza a magyar vállalkozókat.
- Hogyan lehetne rendezni a bankrendszer és az állam viszonyát? Kiegyezésre van szükség az extra terhek megszüntetésével és a lakossági állampapír-finanszírozás szerkezetének átalakításával, hogy ne csak egy szűk réteg profitáljon a magas kamatokból.
- Mi a teendő a lakossági megtakarításokkal és a nyugdíjrendszerrel? Vissza kell építeni az öngondoskodási pilléreket, mert a jelenlegi 23 ezer milliárd forintos alacsony hozamú megtakarítás jelentős része termelékenyebben is hasznosítható lenne.
Kapcsolódó tartalmak:
A Tisza Párt adóprogramja
Februári keresetek: 9,7 százalékos bérnövekedés
Karagich István a Tisza-kormánynak: a vagyonadó átgondolása és a bankokkal való kiegyezés kulcskérdés
Milliárdos vagyonok: Régen elég volt egy elegáns iroda…
