Iránban hetek óta tartanak a tüntetések a rezsim ellen, amelyek már a diaszpórát is mozgósítják világszerte.
A gazdasági válság, vízhiány és erőszakos elnyomás miatt milliók vonulnak utcára, miközben nemzetközi szereplők, mint az USA és Izrael, figyelmesen követik az eseményeket.
“Hiába mennek haza a tüntetők, gyakorlatilag a rezsimnek meg vannak számlálva a napjai, most lehet, hogy ez hónapokba telik, lehet, hogy hetekben, lehet, hogy egy-két évben, de hogy a közszolgáltatások biztosítását nem fogja tudni megoldani.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
Irán jelenlegi helyzete egyre feszültebb, ahogy a tüntetések hulláma söpör végig az országon és a világ diaszpóráján.
A “Biznisz klassz” rádióműsor legutóbbi adásában Csicsmann László közel-kelet szakértővel boncolgatták a témát, rávilágítva a rezsim gyengeségeire és a nemzetközi összefüggésekre. A tüntetések hátterében gazdasági nehézségek, vízhiány, infláció és társadalmi feszültségek állnak, amelyek már régóta fortyognak.
A diasporában élő irániak, akik főként a 1979-es forradalom idején hagyták el hazájukat, most világszerte demonstrálnak. Budapesten is láttunk ilyen megmozdulásokat, ahol iráni és izraeli zászlók lobogtak egymás mellett, skandálva a rezsim elleni jelszavakat. A szakértő szerint ezeknek a külföldi tüntetéseknek nincs közvetlen hatása az otthoni eseményekre, de ugyanazokat az üzeneteket erősítik: a változás szükségességét. Reza Pahlavi, a volt sah fia, aki az USA-ban él, sok tüntető szemében a megváltó figura, bár nincs kormányzati tapasztalata. Ő népszavazást javasol az államformáról, lemondana a nukleáris programról, és elismerné Izraelt.
Odahaza a tüntetők heterogén csoportot alkotnak: kereskedők, akik egykor támogatták a forradalmat, most az utcán vannak a romló életkörülmények miatt.
Nincs egységes vezetőjük, ami gyengíti a mozgalmat. A rezsim erőszakos fellépéssel válaszol: internet-leállítással akadályozza a kommunikációt, és terroristáknak bélyegzi a tüntetőket. Több ezer halottról szólnak a hírek, bár a számok bizonytalanok. A forradalmi gárda és a vallási elit egységesnek tűnik, de a gazdasági problémák – mint a 30 százalékos infláció, vízhiány Teheránban – hosszú távon aláássák a rendszert.
Nemzetközi szinten az USA szerepe kulcsfontosságú. Donald Trump bejelentette, hogy a kivégzések leálltak, miután amerikai fenyegetések érték Iránt. Bombázások lehetségesek, de szárazföldi beavatkozás kizárt, tekintve a logisztikai nehézségeket és a múltbeli kudarcokat, mint Jimmy Carter idején. A Hormuzi-szoros esetleges lezárása világgazdasági katasztrófát okozna, ami Kínának is fájna. Elon Musk Starlinkje segít információkat kijuttatni, de vidéken nehezen követhetőek az események.
Magyar-iráni kapcsolatok tradicionálisan jók, de inkább formálisak.
Korábbi megállapodások, mint atomerőmű-építés, nem valósultak meg. Magyarország Izrael oldalán áll, így a mostani események nem erősítik a kötelékeket.
Összességében a rezsim túlélésért küzd, de a problémák megoldása lehetetlennek tűnik. Ha nincs külső katonai beavatkozás, a változás lassú lehet, de elkerülhetetlen. A tüntetések emlékeztetnek: a nép hangja erősebb, mint valaha.
Q&A:
- Mi indította el az iráni tüntetéseket? A gazdasági válság, infláció, vízhiány és a rezsim erőszakos elnyomása, amit tovább súlyosbított a tavalyi háború Izraellel és az USA-val.
- Ki Reza Pahlavi, és miért népszerű? A volt sah fia, aki a diaszpórában él; sok tüntető benne látja a rezsimváltás kulcsát, bár nincs tapasztalata, és Izrael-USA támogatással épült fel.
- Hogyan hat a helyzet a nemzetközi kapcsolatokra? Az USA fenyegetései leállították a kivégzéseket, de beavatkozás kockázatos; a Hormuzi-szoros lezárása világgazdasági krízist okozna.
