Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója elemezte az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti konfliktus legfrissebb fejleményeit.
A február 28-án indult beavatkozás után április 8-a óta hivatalos tűzszünet van, ám a valóságban továbbra is feszült a helyzet a Hormuzi-szorosnál, ahol a világ olajforgalmának jelentős része halad át.
„Az olaj ára ma reggel 103 dollár hordónként, ez most tegnap meg ma úgy emelkedett ennek az incidensnek a hatására.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A Hormuzi-szoros válsága nem csupán regionális feszültség, hanem globális gazdasági fenyegetés.
Csicsmann László szerint a konfliktus lassan két hónapos, és bár Washington szeretne kilépni belőle, a szoros blokádja miatt ez nem egyszerű. Irán fenntartja a blokádot, a Forradalmi Gárda kíséri a hajókat, és aki letér az útról, azt megtámadják. A szakértő szerint ez de facto leállította a forgalmat: február 28-ig alig 300 hajó ment át, miközben normálisan napi 130-140 kellene. Jelenleg mintegy 800 hajó ragadt be a térségben, olajjal, földgázzal és élelmiszerrel megrakodva. A tárolókapacitások telítettek, az olajtermelés pedig emiatt szűkül.
A Hormuzi-szoros válsága tovább gyűrűzik: Irán fenyegeti a Bab el-Mandeb szorost is, amit a hútik már 2023 óta zavarnak.
Ha mindkét átjáró lezárul, Európa és Ázsia közötti kereskedelmi forgalom 60 százaléka bénulhat le, ami azonnal érezteti hatását az árakban és az ellátási láncokban. Az olajárak 90 dollár környékéről 103 dollárra ugrottak, és a szakértő szerint az eszkaláció esetén akár 130-140 dollárig is mehetnek. Ez nem csak üzemanyag-drágulást hoz, hanem inflációt, recessziós kockázatot és globális bizonytalanságot.
Magyarország szempontjából pozitív hír, hogy a Barátság kőolajvezetéken elindulhat a szállítás.
Oroszország számára is kedvező a helyzet, mert új piacok nyíltak, például India felé. Ugyanakkor a világpiaci árak emelkedése minket is érint, hiszen a fix árú orosz olaj mellett a globális trendek hosszú távon hatnak a hazai üzemanyagárakra és a gazdaságra. Csicsmann László szerint a konfliktus nem rövid távú: az iráni társadalom egyelőre összezár a nemzeti büszkeség miatt, de a gazdasági nyomás később újra előhozhatja a belső feszültségeket. Washingtonnak nehéz dolga van: Trump meghosszabbította a tűzszünetet, de határidő nélkül, és újabb katonák érkeztek a térségbe. A szakértő szerint az eszkaláció kockázata magas – légicsapások, energialétesítmények támadása, sőt a sódesztilláló vízművek veszélyeztetése is szóba került.
A Hormuzi-szoros válsága rámutat, milyen törékeny a globális energiaellátás.
Az arab olajmonarchiák sem akarnak beszállni a háborúba, mert a turizmus és a kereskedelem már most óriási veszteségeket szenved. Izrael rezsimváltást akar, de az Egyesült Államok nem hagyhatja cserben a szövetségesét. A következő hónapokban újabb feszültségek várhatók, mert a célok nem teljesültek. Magyarország számára a Barátság vezeték segíthet elkerülni az akut ellátási zavart, de a hosszú távú olajár-emelkedés mindenkit sújt. A Hormuzi-szoros válsága így nem csak távoli esemény: közvetlenül befolyásolja a mindennapjainkat, az üzemanyagárakat és a gazdasági kilátásokat.
- Miért olyan fontos a Hormuzi-szoros a világ gazdaságának? A szoroson halad át a globális olaj- és gázkereskedelem jelentős része, így blokádja azonnal emeli az árakat és zavarja az ellátást Európától Ázsiáig.
- Hogyan érinti Magyarországot az Irán-konfliktus? A Barátság kőolajvezeték indulása segíthet, de a világpiaci olajár-emelkedés hosszú távon drágítja az üzemanyagot és növeli az inflációs nyomást.
- Meddig tarthat a tűzszünet és mi a következő lépés? Trump meghosszabbította, de a szakértő szerint az eszkaláció kockázata magas, újabb légicsapások vagy energialétesítmények elleni támadások várhatók.
Kapcsolódó tartalmak:
Harmadik országbeli munkavállalók adóztatása Magyarországon
Új korszak a vállalati finanszírozásban: kölcsönnyújtó befektetési alapok
Olajár: marad a 100 dollár feletti szint
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost, azonnal zuhanni kezdtek az olaj- és gázárak
