A Hormuzi-szorosban kialakult dupla blokád miatt megállt a nemzetközi olaj- és cseppfolyósföldgáz-szállítás jelentős része
Miközben Izrael és az Egyesült Államok légi tevékenysége csökkent, de a feszültség nem szűnt meg. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a Business Class műsorában részletesen elemezte a helyzetet: Irán és az USA kölcsönös zárlata gazdasági károkat okoz, a precíziós fegyverek ára pedig az egekbe szökött.
„A dupla blokkád miatt egyik hajó sem megy át a szoroson!”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A Hormuzi-szoros blokádja továbbra is meghatározó eleme a közel-keleti konfliktusnak, ahol a fegyverek ugyan nyugszanak, de a válság még korántsem ért véget.
Kaiser Ferenc a Business Classban világosan rámutatott: Izrael kisebb intenzitással ugyan, de folyamatosan mér légicsapásokat a Hezbollah állásaira Libanonban, miközben Irán ellen nincs nyilvános amerikai vagy izraeli támadás. Irán sem lövi vissza Szaúd-Arábiát, Kuvaitot vagy Bahreint, az olajmonarchiák elleni fenyegetés tehát szünetel. Ezzel szemben Irán blokádot tart fenn a Hormuzi-szorosban, amit az amerikai haditengerészet is viszonoz, így kialakult a dupla zárlat.
A Hormuzi-szoros a legkeskenyebb pontján zárva, ahol az átjáró mindössze néhány kilométer széles.
Irán korábban hajónként egy-két millió dolláros „díjat” szedett, ám az Egyesült Államok ezt nem tűri. A megegyezés egyik kulcsa éppen az lenne, hogy Irán feloldja saját zárát, az amerikaiak pedig feloldják a blokádot – eddig azonban egyik fél sem lépett. Tegnap is elfogtak egy cseppfolyósföldgáz-szállító hajót, mert iráni kikötőben töltötte fel rakományát. A Hormuzi-szoros blokádja miatt a harmadik szoros is leállt, és bár nyílt harc nincs, az iráni Forradalmi Gárda gyors motorcsónakjai támadják az engedély nélkül áthaladókat.
Iránnak alig maradt nagy hadihajója az amerikai csapások után, de több száz kisebb, robbanóanyaggal megrakott gyorsmotorcsónakja van – ezek közül sok öngyilkos fegyverként működik, akár egy kezelő is elég a célba juttatáshoz. A Hormuzi-szoros blokádja ezért rosszabb helyzetet teremt, mint a háború korábbi szakaszában, mert az iráni szállítmányok sem jutnak át. A rakétatámadások hiánya pedig nagyrészt a lőszerhiánynak köszönhető: Amerika meghosszabbította a tűzszünetet, mert fogynak az elfogó rakéták és a drónok.
A konfliktus előtt már a szenátusban is figyelmeztettek: a precíziós fegyverek nagyon drágák, és nincs belőlük elég.
Az aktív szakaszban – február 28-ától április 16-17-ig – az amerikaiak naponta másfél milliárd dollár értékű fegyvert lőttek el. Egy Tactical Tomahawk robotrepülőgép 4-5 millió dollárba kerül, egy Standard Missile-3 interceptor 14 millióba, míg az izraeli Iron Dome Tamir rakétája most már 150-170 ezer dollár darabja, pedig korábban csak 70 ezer volt. A Hormuzi-szoros blokádja mellett ez a költségrobbanás is komoly gazdasági terhet jelent.
Az amerikai oldalon Donald Trump, J. D. Vance és Marco Rubio viszi a tárgyalásokat, de Iránnál nem egyértelmű a partner: nem a külügyminiszter, hanem Trump golfos haverja és veje, Steve Witkoff és Jared Kushner tárgyal. Iráni oldalról Abbas Arakcsi a tapasztalt külügyminiszter, de a hatalom a Forradalmi Gárda fiatalabb, radikálisabb generációjánál van. Az amerikai és izraeli csapások likvidálták a régi vezetést, ám a helyükre lépők még fanatikusabbak – így a Hormuzi-szoros blokádja továbbra is fenntartható marad.
Az iráni vezetés régóta felkészült ilyen konfliktusra: redundáns, reziliens rendszert építettek ki, minden vezetőnek több helyettese van.
A halálfélelem itt ismeretlen, mert vallási alapon win-win helyzet: győzelem vagy paradicsom. Ez teljesen más szemlélet, mint az európai vagy amerikai gondolkodás. A Hormuzi-szoros földrajza pedig tökéletes védelmet nyújt: keskeny átjáró, hegyek a tengerből, barlangokba vájt tüzérség, szigetek a Forradalmi Gárda kezén. Katonai erővel nagyon nehéz megnyitni a szorost anélkül, hogy polgári és katonai veszteségek legyenek.
A beszélgetés végén Kaiser Ferenc kitért az amerikai belpolitikai erőszakra is: Trumpot harmadszor próbálták merénylet áldozatává tenni, ám a titkosszolgálat ezúttal időben közbelépett. Az Egyesült Államokban sajnos bevett jelenség a politikai erőszak, köszönhetően a rengeteg legális fegyvernek.
A Hormuzi-szoros blokádja tehát nem csupán katonai, hanem súlyos gazdasági válságot is okoz, amely hatással van a globális energiahordozók árára és a világgazdaságra. A Business Class hallgatói most is hiteles, mély elemzést kaptak Kaiser Ferenctől arról, miért nem egyszerű a helyzet, és mit jelenthet mindez hosszú távon.
- Milyen hatással van a Hormuzi-szoros blokádja a világgazdaságra? A dupla zárlat miatt leállt az olaj- és gázszállítás jelentős része, ami azonnal érezteti hatását az energiaárakban és a globális ellátási láncokban.
- Miért radikálisabb most az iráni vezetés? Az amerikai és izraeli csapások után a Forradalmi Gárda fiatalabb generációja került hatalomra, akik még fanatikusabbak, mint elődeik.
- Mennyibe kerül a konfliktus az Egyesült Államoknak? Naponta másfél milliárd dollár értékű precíziós fegyvert használnak, egy-egy elfogó rakéta pedig milliókat ér – ez fenntarthatatlanul drága hosszú távon.
Kapcsolódó tartalmak:
Egyensúly Intézet előrejelzése: 1,5 százalékos növekedés 2026-ban
Kerozin hiány: mit jelent ez a nyári repülőutakra?
Irán üzent az Egyesült Államoknak
Irán elárulta, hogy meddig elképzelhetetlen a Hormuzi-szoros…
