Az ülőmunka mindennapjaink része lett, de komoly egészségügyi kihívásokat rejt.
Dr. Czigléczki Gábor pécsi idegsebész szakorvos szerint a gerincproblémák és a kéztőalagút-szindróma egyre több embert érintenek, ám egyszerű szokásokkal megelőzhetők, és időben kezelhetők.
“A magyar lakosság 74 százaléka szenved valamilyen gerincproblémától, mégis csupán 23 százalékuk fordul orvoshoz.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A modern munkahelyeken sokan töltik a napjukat számítógép előtt, és ez az ülőmunka lassan aláássa az egészségünket.
Dr. Czigléczki Gábor pécsi idegsebész szakorvos szerint nem csak a fizikai munkát végzők, hanem az irodai dolgozók is jelentős terhelésnek teszik ki gerincüket és kezüket. A gerincfájás miatt a kutatások szerint a magyar lakosság nagy része érintett, és a probléma gyakran évekig észrevétlen marad, mire komolyabbá válik.
A gerincfájás, és a gerincproblémák az ülőmunka egyik leggyakoribb következményei. Amikor leülünk, a felsőtest súlya az alsó gerincszakaszra nehezedik. Az első húsz-harminc percben még tartjuk a jó testtartást, de utána a mély tartóizmok elernyednek. Előreesik a váll, ellapulnak a gerinc természetes görbületei, és ez fokozottan koptatja a porckorongokat, ízületeket és szalagokat. Az ember először csak enyhe fájdalmat érez, amit pihenéssel elintézhetőnek gondol, ám ez alattomos folyamat. Évente egyre gyakrabban jelentkezik, majd állandósul a derékfájás, porckorongsérv vagy szűkület.
Dr. Czigléczki Gábor hangsúlyozza, hogy az ülés ugyanolyan megterhelő a porckorongoknak, mint az egy helyben állás.
A megoldás egyszerű: óránként legalább egyszer fel kell állni. Egy negyvenöt-ötven perces ülés után tíz perc mozgás, átmozgatás már sokat segít. Célzott gyógytorna-feladatokkal aktiválhatjuk az izmokat, így a gerinc ellenállóbbá válik. Ez ráadásul a vérkeringést is javítja, ami a szellemi teljesítményt is növeli. Fontos a bemelegítés is, ha valaki munka után sportol. Aki nyolc órát ül, majd hirtelen konditerembe megy vagy focizik, könnyen sérülést okozhat magának, mert a gerinc nincs felkészülve a hirtelen terhelésre.
A statisztikák meglepőek. Magyarországon a felnőtt lakosság 74 százaléka küzd gerincproblémákkal. Csak 23 százalékuk megy el orvoshoz, és az sem mindegyiknél történik meg a teljes kezelés. Ez nemcsak az életminőséget rontja, hanem gazdasági terhet is jelent: sokan táppénzen vannak, csökken a munkavégzés hatékonysága. A mozgás és a pihenés kulcsfontosságú, de az alvás minősége is számít. Aki kialvatlan, az még nehezebben viseli a terhelést.
A digitális korszak hozta magával a kéztőalagút-szindrómát is.
Aki sokat gépel, egérrel dolgozik – szoftverfejlesztők, hivatalnokok, irodai munkatársak –, az könnyen találkozik ezzel a panasszal. A tenyér közepén egy csontos alagút fut, amelynek tetejét egy szalag fedi. Ha a szalag megvastagszik, az alatta futó ideg leszorul. A tünetek zsibbadás, fájdalom az ujjakban, éjszakai felébredések. Ha nem ismerjük fel időben, az ideg károsodhat, izomsorvadás lép fel, és a kézügyesség romlik – kiesik a toll a kezünkből, nehezen gombolunk.
Dr. Czigléczki Gábor szerint ez a betegség 40-60 éves kor között a leggyakoribb, de fiatalabbaknál is megjelenhet hormonális okok vagy intenzív munka miatt. A megelőzésben az ergonómiai eszközök segítenek: ergonomikus egér, megfelelő billentyűzet, munkakörnyezet átalakítása. Ha már kialakult, kezdeti stádiumban ezekkel sokat javul az állapot. Súlyosabb esetben minimál invazív, ultrahangvezérelt műtét hoz gyors és végleges megoldást, ráadásul a kézfejvágás nélkül.
A munkahelyi környezet sokat számít.
Az európai cégek 70 százaléka már biztosít ergonomikus eszközöket, váltakozó munkakörnyezetet. Magyarországon is egyre többen figyelik ezt, de még van hova fejlődni. Érdemes a főnökkel beszélni a kényelmetlen székről vagy a hiányzó eszközökről. Aki életének harmadát a munkahelyén tölti, az megérdemli, hogy ott is egészséges körülmények között dolgozzon.
Dr. Czigléczki Gábor szerint a gerincbetegségek 80 százaléka műtét nélkül kezelhető. Állapotfelmérés, gyógytorna, életmódbeli változtatások, szükség esetén nem műtéti kezelések – ezekkel megelőzhető a rosszabbodás. A legfontosabb üzenet: ha a fájdalom gyakran visszatér, ne halogassuk a szakorvosi vizsgálatot. Időben felismerve elkerülhetjük a komolyabb bajokat.
A digitális munkavégzés mellett az elszigetelődés is probléma.
Home office-ban vagy egyedül az irodában könnyen magányossá válunk, még tömegben is. Ez mentális terhet rak ránk, de a fizikai mozgás és a rendszeres szünetek itt is segítenek.
Összességében a prevenció a kulcs. Figyeljünk testünk jelzéseire, álljunk fel rendszeresen, mozogjunk okosan, használjunk ergonomikus eszközöket. Dr. Czigléczki Gábor tapasztalata szerint így sokan megúszhatják a komolyabb kezeléseket, és hosszú távon is egészségesen végezhetik a munkájukat. A munkahelyi egészség nem luxus, hanem alapvető befektetés a jövőnket illetően.
