A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a februári keresetek stabil növekedést mutatnak
Közben a januári kiugrás mögött egyszeri juttatások álltak. Argyelán József, a Bankmonitor vezető elemzője részletesen elemzi a szektorális különbségeket, a reálbér-változást és a Tisza Párt terveit, amelyek finomhangolással célozzák az alacsonyabb jövedelműek támogatását.
„A januári és a februári alatt is teljesen belesimul a korábbi trendekbe.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A februári keresetek adatai idén is bizonyítják, hogy a magyar gazdaság bérdinamikája kitartóan halad előre, még ha a januári rendkívüli juttatások miatt látszólag nagy volt a visszaesés.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentése szerint a bruttó átlagkereset 725 500 forintot tett ki, ami 9,7 százalékos éves növekedést jelent bruttóban, nettóban pedig 12 százalékos emelkedést. Ez a februári keresetek erősödését mutatja, különösen akkor, ha a januári 840 060 forintos csúcsot a „fegyverpénzként” emlegetett egyszeri kifizetések okozták. A tisztított adatok szerint mindkét hónap beleillik a 8-9 százalékos hosszú távú trendbe, így nincs ok aggodalomra.
A vállalkozások és nonprofit szektor is hasonló képet fest: 8,6 százalékos bruttó bérnövekedés az előbbinél, 10,3 százalék a nonprofitoknál.
A februári keresetek húzóerői az informatika, a pénzügyi szektor és az energiaipar maradtak, ahol a bruttó átlag már 1,2 millió forint felett mozog. Ezzel szemben a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, a mezőgazdaság és az építőipar alulról húzza a listát, ahol a legrosszabb esetben is 470 000 forint alatt marad a havi bruttó átlag. Az egészségügyi és szociális szektorban a legkisebb mértékű, de ott is pozitív változást regisztráltak a februári keresetek.
A Tisza Párt adóprogramja finomhangolást ígér a februári keresetek jövőbeli alakításában.
Nem terveznek drasztikus elvonásokat, inkább differenciált SZJA-csökkentést a mediánbér alatti jövedelmeknél – például a minimálbérnél 15 százalékról 9 százalékra viszik le a kulcsot. A családi pótlék növelése, az apák szerepének erősítése és az egygyermekes családok adókedvezményének emelése is szerepel a terveik között. Argyelán József szerint ezek a lépések inkább a meglévő rendszer finomítása, mintsem koncepcióváltás, bár a vagyonadó bevezetése külön fejezet. A költségvetési helyzet miatt kérdéses a gyors megvalósulás, de a cél egyértelmű: a reálbérek növelése és az adóterhek csökkentése alacsonyabb jövedelmi csoportoknál.
A februári keresetek vásárlóereje különösen kedvező képet mutat.
Az infláció mindössze 1,4 százalék körül alakult, így a bruttó reálbér-emelkedés bőven 8 százalék felett van, nettóban pedig még kedvezőbb a családi kedvezmények miatt. Ez azt jelenti, hogy a februári keresetek valóban többet érnek a zsebben, mint egy évvel korábban.
Fontos különbséget tenni az átlagbér és a mediánbér között a februári keresetek kapcsán.
Az átlagbér (725 500 forint bruttó) torzíthat a kiugróan magas jövedelmek miatt, míg a mediánbér (590 000 forint bruttó) jobban mutatja a társadalmi középet – itt a keresők fele kevesebbet, fele többet keres. Mindkét mutató 10 százalék felett nőtt, és ha a Tisza Párt tervei megvalósulnak, a mediánbér zárkózhat az átlaghoz, mert az alacsonyabb jövedelműek nettó fizetése javul.
Összességében a februári keresetek adatai biztatóak, de a fenntartható növekedéshez gazdasági bővülésre is szükség van. Argyelán József szerint a bérdinamika csak akkor marad erős, ha a gazdaság is lendületet kap. A februári keresetek így nem csupán statisztikai számok, hanem a mindennapi élet tükröződései – a zsebben érezhető reálbér-növekedéssel és a jövőbeli adóváltozások ígéretével.
Kapcsolódó tartalmak:
A Tisza Párt adóprogramja
Váratlan enyhülés az üzemanyagárakban
Korlátokba ütköztek a családpolitikai intézkedések, új irányt jelent a Tisza terve
Osztogatástól az elszámoltatásig – mutatjuk a Tisza 240 oldalas programjának legfontosabb elemeit
