A legfrissebb MNB kamatdöntés és az eurózóna csatlakozás lehetőségei voltak terítéken a Jazzy Rádió Business Class műsorában Bod Péter Ákos közgazdásszal.
“A politikai kockázat óriásit esett a választás óta.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A legfrissebb MNB kamatdöntés és az euróbevezetés lehetőségei kerültek szóba a Jazzy Rádió Business Class műsorában.
Bod Péter Ákos közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára vendégeskedett a stúdióban. A beszélgetés során Kamasz Melinda és László Csaba műsorvezetők mellett őszintén boncolgatták a aktuális gazdasági kérdéseket. A szakember szerint a jegybank döntése mögött több tényező húzódik meg egyszerre. Így vált egyértelművé, hogy a magas kamatszint fenntartása mögött nemcsak inflációs nyomás áll, hanem óvatos politikai megfontolások is.
A kamatdöntés nem volt egyhangú a Monetáris Tanácsban.
Tegnap a jegybank változatlanul hagyta a 6,25 százalékos alapkamatot. Pedig a szakmai többség szerint lett volna helye enyhe csökkentésnek. A döntés mögött azonban friss kormányváltás áll, ezért óvatosak maradtak a döntéshozók. Bod Péter Ákos szerint ez érthető, mert senki sem akarja, hogy a jegybank politizálásnak tűnjön. Így maradt a magas szint, pedig a környező országokban már alacsonyabbak a kamatok.
A magyar kamatszint továbbra is kiemelkedően magas a régióban.
Az eurózónában már 2 százalék körül mozognak a kamatok, a cseheknél 3,5 százalék, még a szerbeknél is alacsonyabb. Magyarországon viszont 6,25 százalékon áll a ráta. A szakember szerint ez indokolt volt a korábbi politikai kockázatok miatt, de most már más a helyzet. A Hormuzi-szoros miatti olajár-emelkedés ugyan mindenkit érint, mégis másutt könnyebben kezelik. Ezért Bod Péter Ákos szerint szakmailag indokolt lett volna a lépés.
A politikai kockázat jelentősen csökkent a választások után.
Április 12-e óta teljesen más a környezet. A korábbi bizonytalanság eltűnt, ami óriási változás a jegybank számára. Bod Péter Ákos szerint ez lehetővé tenné a kamatcsökkentést, de a friss kormány miatt várnak egy hónapot. Így elkerülik a látszatot, hogy a jegybank átállt volna. A szakember szerint ez butaság lenne, de megérteti a döntést.
Az infláció megítélése sem egyértelmű a jelenlegi adatok alapján.
Bod Péter Ákos a maginflációt tartja megbízhatóbbnak, mert abban kevesebb torzítás van. A fogyasztói árindexben sok egyszeri hatás jelentkezik. Szerinte az év végére 5 százalék körül alakulhat az infláció. Ezért a kamatszint még mindig magasnak tűnik, de a kockázatok kiegyenlítik egymást. A piac már a lengyel szint alá vitte az állampapír-hozamokat.
A forint erősödése komoly kihívást jelent az exportőröknek.
Sok vállalat hozzászokott a 400 körüli euróárfolyamhoz. Most viszont 360 körül mozog az árfolyam, ami 6-8 százalékos erősödés az elmúlt hetekben. Bod Péter Ákos szerint ez fáj az exportőröknek, mert nehezebb csökkenteni a béreket és költségeket. Korábban a gyenge forint segített a profiton, most viszont fordult a kocka. A szakember mégis óvatosan fogalmaz, mert a fundamentumok később érvényesülnek.
Az euróbevezetés 2030-ra reális cél lehet a feltételek teljesítésével.
Bod Péter Ákos szerint 2030-ra teljesíthetők a feltételek, a csatlakozás maga pedig 2032 körül jöhet. Nincs kemény céldátum, csak puha célkitűzés. Magyarországon sosem volt igazi céldátum, inkább politikai szándék. A szakember szerint a lengyelek sem beszélnek róla most, mégis haladnak. Az euróbevezetéshez viszont középtávú pálya és fegyelem kell.
A szlovák példa mutatja, milyen kockázatokkal járhat az euróbevezetés.
A túl erős szlovák korona miatt drágult az ország a csatlakozáskor. Ezután a Lehman-csőd tovább rontott a helyzeten. Bod Péter Ákos szerint Magyarországon most más a helyzet, mert a gazdaság már euroizált. A fiatalok kártyáján euró van, a vállalkozók pedig tisztában vannak az árfolyammal. Így kisebb az átállás kockázata, mint húsz éve volt.
A hitelminősítők óvatosak maradnak a jelenlegi adatok miatt.
A Moody’s nem változtatott a besoroláson. Bod Péter Ákos szerint a többi ügynökség is a javuló kockázati környezetet látja, de a deficit rosszabb. Ezért valószínűleg fenntartják a negatív kilátást. A piac ezt már beárazta, ezért nem volt nagy mozgás. A szakember szerint ez logikus várakozás, amíg az adatok javulnak.
Összességében óvatos optimizmus jellemzi Bod Péter Ákos véleményét.
A politikai kockázat csökkenése nagy lehetőség, de a fundamentumok még dolgoznak. Az euróbevezetés hosszú távú cél, amihez fegyelem kell. A forint erősödése pedig kihívás, de nem megoldhatatlan. Bod Péter Ákos szerint a következő években sok minden dőlhet el. Érdemes figyelni a fejleményeket.
- Miért nem csökkentette a kamatot az MNB? A szakmai többség csökkentett volna, de a friss kormány miatt óvatosak maradtak, nehogy politizálásnak tűnjön a döntés.
- Reális az euróbevezetés 2030 körül? Igen, a feltételek teljesíthetők, de nincs kemény céldátum, csak puha cél, és középtávú pálya kell hozzá.
- Hogyan érinti a forint erősödése az exportőröket? Sokan a 400-as euróhoz szoktak, most 360 körül van az árfolyam, ezért nehezebb a költségek csökkentése és a profit megtartása.
Hasonló tartalmak:
Ingatlanpiac és telekpiac helyzete 2026-ban
Mercosur megállapodás erősíti az európai exportot
Bod Péter Ákos az euróbevezetésről: Nincsenek komoly érvek, hogy megtartsuk a forintot
A Hormuzi-szoros és a magyar gazdaság
