A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint
februárban az építőipari termelés 0,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ám az új szerződések száma 44,8 százalékkal emelkedett.
Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke a Jazzy Business Class műsorában részletesen elemezte a számokat, és felhívta a figyelmet arra, hogy egy hónap adataiból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.
„Egy hónap statisztikai adataiból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class vendége, Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke friss KSH-adatokkal kezdte a beszélgetést április 13-án.
A Központi Statisztikai Hivatal februári jelentése szerint az építőipari termelés 0,4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. Ez elsőre nem túl biztató, ám az új szerződések száma 44,8 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest, ami már egyértelműen pozitív jel. Az ÉVOSZ szakértője szerint
az építőipari termelés éves szinten stagnálást mutat, ami nem örvendetes, de messze nem jelenti a szektor végét.
Juhász Attila hangsúlyozta, hogy az építőiparban erős szezonalitás és külső hatások érvényesülnek. Januárban például a hideg időjárás miatt 15 százalékkal esett vissza a forgalom, februárban viszont 10 százalékos plusz jött. Márciusban pedig az energiaárak miatti elővásárlási láz 20 százalékos növekedést hozott. Éppen ezért szerinte éves alapon érdemes vizsgálni az építőipari termelést, mert egyetlen hónap statisztikája félrevezető lehet. Az új szerződések közül az épületek építésére kötöttek 38,7 százalékkal, az egyéb építményeknél pedig 51 százalékkal emelkedtek.
Fontos különbséget tenni az épületek és az egyéb építmények között.
Az épület alatt mindenki érti a magasépítést, a lakó- és irodaépületeket. Az egyéb építmények közé tartoznak az állami infrastrukturális beruházások, például az útépítések és vasútfejlesztések. Juhász Attila szerint ezekben a kategóriákban óriási a különbség: az állami megrendelések jelenleg gyengék, holott békés időszakban az állam adja az építőipar forgalmának körülbelül egyharmadát.
A beszélgetés egyik központi témája az energiaárak hatása volt.
A Hormuzi-szoros körüli közel-keleti konfliktus azonnal átrendezte az árakat. A kőolaj és a földgáz drágulása először a műanyagipari termékeket, szigetelőanyagokat, bitumenes lemezeket és vízzáró anyagokat érintette. Az EPS szigetelőanyagoknál – közismert nevén hungarocell – 20 százalékos áremelkedés következett be már két héttel a konfliktus kirobbanása után. Ez csak az első lépés volt. A földgázzal előállított termékek, mint a téglák, kerámiacserepek vagy a betonacélok szintén drágultak, ráadásul az üzemanyagárak a szállítási költségeket is növelték. Az átlagos áremelkedés április elejéig 5-8 százalék körül alakult, de termékfüggő és továbbra is változékony.
A lakosság és a beruházók reakciója egyelőre óvatos.
Az építkezéseknek van tehetetlensége: ha elindul egy projekt, nagy eséllyel be is fejezik. Juhász Attila szerint a keresletet azonban erősen befolyásolják a 2026-os választási eredmények és az új kormányzati ígéretek. Az uniós pénzek érkezése jelentős építőipari munkát hozhat, különösen az infrastrukturális beruházásokban. Érdekes lesz látni a lakásépítési támogatások jövőjét is. Jelenleg 5 százalékos áfával kell kalkulálni, a korábbi 27 százalék helyett. A TISZA programban hangsúlyos a bérlakás-építési elképzelés, ami merőben más irány, mint az előző kormány saját tulajdonú lakásprogramja. Emellett 100 ezer lakás energetikai korszerűsítéséről is szó esett – ez komoly lendületet adhat a szigetelési munkáknak.
A rezsitámogatások kérdése is kettős hatású.
A lakosságnak kedvez, ha alacsonyabbak a számlák, ugyanakkor csökkenti a szigetelési kényszert. Budapesten és a nagyvárosokban továbbra is élénk a kereslet, az új lakások száma tavaly mindössze 12-13 ezer volt, ami rendkívül alacsony. Az ÉVOSZ független szervezetként kész a párbeszédre az új kormánnyal, hogy a legjobb döntések szülessenek az építőipar számára.
Összességében az építőipari termelés jelenlegi helyzete óvatos optimizmusra ad okot.
A szerződésállomány növekedése biztató, az energiaárak miatti nyomás viszont kihívás. A következő hónapok és az új kormányzati lépések döntik el, hogy a stagnálásból valódi növekedés lesz-e. Juhász Attila szerint a szektor jövője a kiszámíthatóságon, a támogatásokon és az uniós forrásokon múlik.
- Mi derül ki a februári KSH-adatokból az építőipari termelésről? A termelés 0,4 százalékkal elmaradt az előző évtől, de az új szerződések száma 44,8 százalékkal nőtt, ami éves szinten stagnálást jelez, ám biztató előjelekkel.
- Hogyan hatottak az energiaárak az építőanyag-árakra? A Hormuzi-szoros körüli konfliktus miatt 20 százalékkal drágultak az EPS szigetelőanyagok, az átlagos áremelkedés 5-8 százalék, és még további hatás várható.
- Milyen változásokat hozhat az új kormány az építőiparban? Uniós pénzek érkezése, bérlakás-program, 100 ezer lakás energetikai korszerűsítése és az áfa mértéke jelentősen befolyásolhatja a keresletet és a beruházásokat.
Kapcsolódó tartalmak:
Döbbenetes Hormuzi-szoros válság rázza meg az olajpiacot
Munkaidő-kedvezmények a 2026-os választások idején
Még egy kulcsterület, ahol mindent boríthat a közel-keleti konfliktus
Itt a figyelmeztetés: súlyos árat fizethet az építőanyagokért
