Kenéz András szerint a tervezett szabályozás alapjaiban változtatná meg a magyar kültéri reklámipart, miközben rengeteg társasház felújítási forrását is elvenné. A szakember hangsúlyozza, hogy a kis hazai cégek helyett a bevétel nagy része a nemzetközi online platformokhoz kerülne. A javaslat ugyanakkor jogi és gazdasági kérdéseket is felvet, amelyekre a vállalkozások konkrét megoldásokat dolgoztak ki.
“A reklámbevételek nélkül rengeteg társasház nem tudta volna elvégezni a szükséges felújításokat, és egyes épületek akár statikailag is veszélyessé válhattak volna.”
A kormány új törvényjavaslata alapjaiban rengetné meg a kültéri reklámok piacát Magyarországon.
Kenéz András, a Horizont Reklám Kft. ügyvezetője szerint a tervezet mindent egy kalap alá vesz, és erős tiltást vezetne be. A szakember úgy látja, hogy ez nem oldja meg a korábbi tartalmi problémákat, csak eltüntetné az eszközt magát. A magyar kisvállalkozások által uralt szektor így komoly veszteséget szenvedne el. A javaslat október elsejétől léphetne életbe, ami gyors és drága átalakításokat követelne.
Az új szabályok szerint szinte minden egyedi méretű felület eltűnne a közterületekről.
Csak utcabútorokon, hirdetőoszlopokon, villanyoszlopokon és tetőszerkezeteken maradhatna reklám, legfeljebb tizenöt négyzetméteres méretben. Kenéz András rámutat, hogy ez lehetetlenné tenné a tűzfalakat, az óriás táblákat és az építési reklámhálókat. A cégeknek le kellene bontaniuk vagy át kellene alakítaniuk a meglévő eszközöket. Ez a lépés több milliárd forintos beruházást jelentene az iparág számára.
A munkahelyek ezrei és közvetve több százezer család megélhetése függhet a döntéstől.
Közvetlenül körülbelül ezer ember dolgozik ezekben a magyar tulajdonú kisvállalkozásokban. Az alvállalkozói láncon keresztül azonban a plakátragasztók, villanyszerelők és más szakemberek révén több százezer ember érintett. Kenéz András kiemeli, hogy ha a bevétel áttevődik az online térbe, akkor az szinte teljes egészében a nagy nemzetközi platformokhoz kerülne. A hazai cégek így kiszorulnának egy korábban általuk kezelt piacról.
A társasházak számára létfontosságú bevétel is megszűnhet, ha a törvény életbe lép.
Sok épület homlokzatának felújítása, sőt belső munkálatok és statikai javítások is ebből a forrásból finanszírozódtak eddig. Kenéz András szerint enélkül rengeteg ház nem tudta volna megoldani ezeket a költséges feladatokat. Volt példa arra is, hogy életveszélyes állapotú épületek kaptak így esélyt a rendbetételre. A társasházak tulajdonosai, köztük sok nyugdíjas, nehezen tudnák máshonnan előteremteni a szükséges összegeket.
Jogi szempontból is bonyolult a helyzet a meglévő szerződések és engedélyek miatt.
A cégek korábban építési engedélyek, NMHH-s számok és tudomásulvételi eljárások alapján helyezték ki az eszközöket. Kenéz András szerint ezért kártérítési igények is felmerülhetnek az állam felé. A vállalkozások évekre előre értékesítettek felületeket, amelyek hirtelen érvényüket veszítenék. Ezért a szakma több javaslatot is kidolgozott, hogy elkerüljék a felesleges jogi hercehurcát.
A Horizont Reklám Kft. vezetője szerint a párbeszéd és az önszabályozás lenne a járható út.
A cégek hajlandóak lennének időbeli korlátokat elfogadni, például hat, tizenkét vagy huszonnégy hónapos szerződéseket. Kenéz András szerint ki lehetne vinni az építési reklámhálókat a történelmi belvárosból, hogy ne takarják el a régi épületeket. Emellett távolsági szabályokat és átláthatóbb rendszert is javasoltak. A cél az lenne, hogy rendezettebb közkép alakuljon ki anélkül, hogy az egész eszközt betiltanák.
Pozitív állami üzenetek is megjelenhetnének ezeken a felületeken, ha lenne rá lehetőség.
Kenéz András szerint a rendszer alkalmas lenne egészségügyi szűrővizsgálatokra vagy leszokást segítő kampányokra is. Eddig az állami megrendelések nem jutottak el hozzájuk, de egy ésszerű szabályozás után ez megváltozhatna. A szakember szerint nem kell gyűlöletkeltő tartalmakat tiltani, hanem inkább a jó példákat erősíteni. Ez a megközelítés mindenkinek előnyös lenne.
Külföldi példák is azt mutatják, hogy van más megoldás a teljes betiltásnál.
Bécsben például szabályozott keretek között működnek hasonló felületek, köztük a Stefán Dóm közelében is. Kenéz András szerint Magyarországon az ingatlanok nagy része magántulajdonban van, ezért nehezebb rászorítani a tulajdonosokat a felújításokra. A reklámbevételek éppen ezt a rést töltötték be sok helyen. Ilyen szigorú tiltás sehol máshol nem létezik Európában a jelenlegi formájában.
Ha a bevétel áttevődik az online térbe, akkor a magyar vállalkozások nagy vesztesei lennének.
A teljes kültéri reklámpiac éves forgalma körülbelül harmincnyolc milliárd forint, ebből az egyedi rész körülbelül hat milliárd. Kenéz András szerint ez nemzetgazdasági szinten nem tűnik óriásinak, de a mögötte álló családok és sorsok szempontjából jelentős. Az online platformokon a multik dominálnak, így a pénz nagy része kikerülne a hazai kisvállalkozásoktól. Ez hosszú távon gyengítené a magyar tulajdonú cégeket ezen a területen.
Milyen hatással lenne a törvény a magyar vállalkozásokra? Kenéz András szerint több milliárdos átalakítási költséget és munkahelyvesztést okozna, miközben a bevétel nagy része a nemzetközi online cégekhez vándorolna.
Miért fontos a reklámbevétele a társasházaknak? Sok épület felújítása, sőt statikai javítása is ebből a forrásból történt eddig, enélkül rengeteg ház maradt volna rossz állapotban.
Milyen megoldást javasol a szakma a teljes tiltás helyett? Önszabályozást, időbeli korlátokat, távolsági szabályokat és párbeszédet az országos főépítésszel, hogy ésszerű keretek között maradjon a rendszer.
A Zimek Pálinka Manufaktúra tulajdonosai, Czomba Bianka és Beliczay Zsolt ismét a nemzetközi élvonalba emelték a magyar italgyártást. A Carly’s Aperitivo Spritz nevű boralapú ready-to-drink termékük elnyerte a világ legjobb prémix bor koktélja címet a 2026-os World Drinks Awards gálán Londonban. Ez a győzelem tavalyi gintonic sikerük után back-to-back világbajnokságot jelent a premix kategóriában, ami 2015 óta rendkívül ritka teljesítmény. „A back-to-back világbajnoki cím azt mutatja, hogy a minőségre és […]
