A kiskereskedelem kulcsfontosságú ágazata a magyar gazdaságnak, ezért az Országos Kereskedelmi Szövetség aktívan tárgyal a kormány minisztereivel a szektor nehézségeiről és a lehetséges megoldásokról.
„Magyarul a kereskedelem, hogyha hagyják dolgozni, akkor ismét szárnyalni tud.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A kiskereskedelem kulcsfontosságú szerepet játszik a magyar gazdaságban, mégis sokáig mostohagyermekként kezelték.
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Jazzy Business Class műsorában részletesen ismertette a legfrissebb egyeztetéseket a kormány két gazdasági miniszterével.
Kármán Andrással és Kapitány Istvánnal folytatott megbeszéléseken a szövetség világosan felvázolta a kiskereskedelem legnagyobb akadályait. Az ágazat a második legnagyobb GDP-termelő terület Magyarországon, óriási potenciállal rendelkezik, mégis évek óta lejtős pályán versenyez. A korábbi kommunikációkban gyakran szó esett profit alapú inflációról és extra profitról, ami nem segítette a szektor megítélését.
A legfontosabb javaslat az árrésstop azonnali kivezetése.
Az élelmiszer- és drogériakereskedők esetében a maximális 10 százalékos árrés korlátozása teljesen szétverte a normál piaci logikát. Ez nem profitkorlát, hanem a működési költségek fedezését nehezíti meg, hiszen a kereskedőknek fizetniük kell a dolgozókat, a villanyt, a gázt és a többi kiadást. A beszállítók is egyre gyakrabban kérik a szabályozás eltörlését, mert nekik sem jó. A miniszterek elvi szinten egyetértettek abban, hogy ez az intézkedés nem piackonform, és helyre kell állítani a normális piaci viszonyokat.
A különadó és a plázastop szintén komoly beruházási gátak.
A nemzetközi üzletláncokra kivetett különadó évente mintegy 170 milliárd forintot von el, ami rendkívül diszkriminatív. Emellett a plázastop extrém módon korlátozza a kereskedelmi vállalatok fejlesztéseit. Még egy hűtő áthelyezése vagy bérbeadóváltás is engedélyköteles, ami nonszensz és teljesen visszaveti a beruházásokat. 2023 óta gyakorlatilag döglődik a szektorban a beruházás, negyedévről negyedévre csökken. Ha ezeket a sorompókat eltávolítják, a kiskereskedelem ismét szárnyalni tud, és az egész nemzetgazdaság profitálhat belőle.
A jövedelmezőség drasztikusan visszaesett az elmúlt években.
A nagyobb üzletláncoknál jelenleg mindössze 1-2 százalék a nyereségszint, míg régen 5 százalék felett volt. Kozák Tamás szerint a kormány részéről megértés mutatkozott a ballasztok eltávolítása iránt, bár a költségvetési hiány miatt óvatosak a konkrét lépésekkel. A szövetség továbbra is üti a vasat az árrésstop kivezetéséért és a beruházásokat segítő könnyítésekért.
A magyar beszállítók szerepe továbbra is erős a kiskereskedelemben.
Jelenleg az élelmiszerkereskedelemben tízből nyolc termék magyar beszállítótól érkezik. Az árrésstop azonban arra ösztönzi a kereskedőket, hogy olcsóbb importot keressenek a túlélés érdekében. A szövetség szerint a kis településeken a magyar üzletláncok támogatása pozitív irány lehet, de kizárólag piackonform eszközökkel, nem kiszorítósdival. Emellett szóba került az egészséges termékek áfájának lehetséges 5 százalékos csökkentése is, ami kezelhető kereskedelmi szinten és ösztönözhetné a fogyasztást.
Összességében optimista hangulat jellemzi a tárgyalásokat.
A miniszterekkel folytatott egyeztetések során a közös megértés volt a cél. Senki sem várt azonnali törvényeket, de a problémajelzés egyértelműen megtörtént. Kozák Tamás szerint a kiskereskedelemnek kiszámítható környezetre van szüksége ahhoz, hogy a hatékonyság és az eredményesség javuljon, a beruházások beinduljanak, és végre ismét a gazdaság motorjává váljon. A következő hetekben folytatódnak a megbeszélések, és a szektor képviselői reménykednek a gyors könnyítésekben.
- Mi a legfontosabb javaslat a kiskereskedelem számára? Az árrésstop azonnali kivezetése, mert ez teljesen szétverte a normál piaci logikát és a működési költségek fedezését nehezíti.
- Hogyan érinti a plázastop a beruházásokat? Extrém módon visszafogja a kereskedelmi vállalatok fejlesztéseit, még kisebb átalakítások is engedélykötelesek, ezért 2023 óta gyakorlatilag leállt a szektor beruházási tevékenysége.
- Milyen a jelenlegi jövedelmezőség a kiskereskedelemben? A nagyobb üzletláncoknál 1-2 százalékra esett vissza a nyereségszint a korábbi 5 százalékról, ami jelentősen rontja a szektor versenyképességét.
Hasonló tartalmak:
Adóbevallási határidők közelegnek májusban
Budapesti ingatlanpiac a választások után
OKSZ: kivezetik az árrésstopot? – Index.hu
Kozák Tamás a különadóról és plázastopról – HVG
