Az Egyensúly Intézet legfrissebb gazdasági előrejelzése szerint 2026-ban 1,5 százalékos GDP-növekedés várható Magyarországon.
Kozák Ákos, az intézet gazdaságkutatási igazgatója és társalapítója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában osztotta meg a részleteket április 27-én, és hangsúlyozta, hogy a korábbi évek túloptimista kormányzati becslései után most reálisabb pályát rajzolnak fel.
„Másfél százalékos GDP-növekedést jelez előre az Egyensúly Intézet aktuális negyedéves prognózisa.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A magyar gazdaság az elmúlt években több hullámvölgyön ment keresztül.
A 2023-as és 2024-es időszakban a várt 3-4 százalékos bővülés helyett alig 0,3-0,5 százalékos növekedés valósult meg, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság pedig visszafogta az egész teljesítményt. Az Egyensúly Intézet előrejelzése ezért óvatos, de nem borúlátó: az építőipar némi pluszt hozott, és a választások utáni EU-s források érkezése is pozitív hatással lehet. Kozák Ákos szerint a következő fél évben azonban még a korábbi pálya határozza meg a tempót, fundamentális változás egyelőre nem várható.
Az infláció terén is stabilizálódást jelez az Egyensúly Intézet előrejelzése.
A tavalyi magasabb érték után 3,9 százalék körül alakulhat az idei átlag, ami a közép-kelet-európai viszonyok között kezelhető tartomány. A jegybank következetes politikája, a mérsékelt háztartási kereslet és a beruházási aktivitás hiánya miatt nem kell jelentős áremelkedéstől tartani. A rejtett infláció, az árstopok fokozatos kivezetése és a jövedéki adók emelése is óvatos ütemben történik, hogy ne borítsa fel az egyensúlyt. A forint erős árfolyama ugyanakkor korlátot szab a túlértékeltségnek, de alapvetően stabilizálta a helyzetet.
A munkaerőpiac puha landolást mutat.
Bár a munkanélküliség kissé emelkedik, tömeges elbocsátások nem jellemzők a vállalatoknál. A versenyszférában enyhe csökkenés várható a foglalkoztatottak számában, ám a reálbérek 3,4 százalék körül nőhetnek, ami továbbra is támogatja a háztartások fogyasztását és a gazdaság támaszát adja. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint 2027-ben már élénkülés jöhet a beruházásoknak köszönhetően.
Az EU-s pénzek beérkezése kettős hatást hoz: közvetlenül a beruházásokat erősíti, közvetve pedig a bizalmat építi újjá.
Kozák Ákos szerint a vállalatok és a fogyasztók korábban elhalasztott döntései 2027 első felében már érezhetően élénkíthetik a növekedést. A legnagyobb kérdőjel azonban az államháztartás helyzete. Az eredeti hiánycélok túllépése várható, ezért jelentős fiskális kiigazítás szükséges. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint adóemelések és kiadáscsökkentések párhuzamosan jönnek, különösen a gazdaságfejlesztési kiadások területén, amelyek aránya amúgy is a legmagasabb az Európai Unióban.
A geopolitikai kockázatok – például a Hormuzi-szoros konfliktusa – korlátozott hatással bírnak Magyarországra, mivel energiakitettségünk inkább gázalapú, és a magyar KKV-szektor nagy része belföldi piacra termel. A német gazdaság lassú élénkülése és a járműipar javuló teljesítménye viszont pozitív jel. Összességében az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a bizalomépítés és az EU-pénzek hatékony hasznosítása kulcsfontosságú a tartós növekedéshez 2027-ben is, amikor a bővülés már 2,6 százalék körül alakulhat.
- Milyen GDP-növekedést jelez az Egyensúly Intézet előrejelzése 2026-ra? 1,5 százalékos bővülést, ami mérsékelt, de reális kilábalás a korábbi stagnálásból.
- Mennyi infláció várható 2026-ban? Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint 3,9 százalék körül, ami kezelhető tartomány.
- Milyen fiskális lépések szükségesek az államháztartás egyensúlyához? Adóemelések és kiadáscsökkentések párhuzamosan, fokozatosan.
Kapcsolódó tartalmak:
Stabilizálódik a magyar munkaerőpiac 2026 márciusában
Jövőálló digitális megoldásokkal növelheted üzleted sikerét
Az Egyensúly Intézet gazdasági előrejelzése – 2026 tavasz
Idén megindulhat az érdemi GDP-növekedés, jövőre visszatérhet a 400 forint körüli euró
