Napjainkban a vállalatok számára egyre világosabbá válik, hogy a dolgozók jól-léte közvetlenül meghatározza a cég teljesítményét és hosszú távú eredményességét.
„Maga az egyéni jól-lét az a vállalati termelékenységnek vagy akár a nemzetgazdaságnak az alapja.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
Az egészségesebb munkahely már nem luxus, hanem alapvető szükséglet a mai üzleti világban.
Dr. Toldy Anna, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke szerint ez a téma régóta foglalkoztatja a szakértőket, de most különösen előtérbe került.
Az egyesület már huszonhét éve működik, és még az Országos Egészségfejlesztési Intézet idején fogalmazták meg, mennyire fontos a munkahelyi szinten is egészségmegőrző megoldásokat bevezetni. Régen csak bementünk dolgozni, aztán hazamentünk, ma viszont látjuk, hogy a magas stressz, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt a rákos megbetegedések miatti halálozás is kiemelkedő Magyarországon. Eközben az OECD szerint a magyar termelékenység az uniós országok között a legalacsonyabb, pedig sok időt töltünk munkával. Ez a sok tényező együttesen befolyásolja, hogyan érezzük magunkat a munkahelyen, és mennyire vagyunk hatékonyak.
Az egészségesebb munkahely kérdése minden hierarchiaszinten megjelenik, de a vezetők példamutatása döntő.
A topvezetők és a kulcsemberek gyakran rossz állapotban vannak a gazdasági nyomás miatt. Ők példát mutatnak a kollégáknak, ezért ha ők figyelnek a saját egészségükre és a döntéseikben emberközpontúan gondolkodnak, az egész szervezetben érezhető a változás. A well-being nem csak fitneszteremről szól, hanem arról is, hogy éjfélkor ne küldjön üzenetet a főnök, vagy ne rohangáljon kiégett állapotban az irodában. A vezetés embercentrikus módszere, a jól léti vállalatvezetés segít abban, hogy a döntésekbe beépüljön, mire van szüksége az embernek egy változásban vagy stresszes helyzetben.
A fizikai környezet óriási hatással van a jól-létre, de a pszichológiai biztonság még ennél is fontosabb az egészségesebb munkahely kialakításában.
A longevity kutatások szerint a környezet nyolcvan százalékban befolyásolja az egészségünket és a jól-létünket, és ez a munkahelyekre is érvényes. Nemcsak a szép iroda számít, hanem az, hogy természetes fény, jó ventiláció és friss levegő legyen. A modern open office-okban gyakran panaszkodnak a légkondicionálóra, a hidegre, a fűtésre vagy arra, hogy nem lehet ablakot nyitni. Ezek a láthatatlan faktorok kortizolszint-emelkedést és folyamatos stresszt okoznak. Még a legszebb környezet sem segít, ha mérgező a vállalati kultúra – mint ahogy egy gyönyörű tengerparti villában is lehet rossz a házasság.
Amikor egy szakértő bemegy egy céghez felmérni a jól-létet, mindig problémaalapúan indul a munka.
Legtöbbször a munkavállalói oldalon jelentkeznek a stressz, az abuzív kommunikáció vagy a kommunikációs hiányosságok. Dr. Toldy Anna csapata kérdőívekkel és fókuszcsoportos interjúkkal határozza meg a gyökérokokat. A jól-létnek körülbelül hét jól behatárolt területe van: környezeti jól-lét, szociális jól-lét, pszichés jól-lét, fizikai egészség, vezetés, financiális jól-lét és a legújabb, a spirituális jól-lét, ami az önrendelkezésről és öngondoskodásról szól. Ezeken végigmenve derül ki, hol vannak hiányosságok, és hol kell beavatkozni.
Az egészségesebb munkahely megvalósítása vezetői elköteleződéssel kezdődik, és nem a HR-re bízható egyedül.
A vezetői körnek először el kell döntenie, hogy ezt az értékrendet komolyan képviseli, majd stratégiába foglalja és projektmenedzsmenttel megvalósítja. Egy év alatt már látható változás jön, de általában két-három év kell ahhoz, hogy a cég kultúrája és működése valóban átalakuljon. Nem elég szűrőcsomagot adni vagy kiegészítő biztosítást kötni – bár ezek is hasznosak –, sokkal mélyebb, átható megoldásokra van szükség, például a munkaszervezés átalakítására, a kommunikáció javítására vagy a toxikus mechanizmusok felszámolására.
Ha kiderül, hogy egy vezető abuzív vagy terrorista stílusú, akkor is van megoldás az egészségesebb munkahely felé vezető úton.
Nem mindig gonoszság áll a háttérben, gyakran mókuskerékbe került, túlterhelt vezetőkről van szó. A szakértő visszajelzi a csoportinterjúk tapasztalatait, megmutatja a testbeszéd jeleit – lesütött szem, passzív-agresszív viselkedés –, és segít a csapatnak határokat szabni. Így tanulhatnak a dolgozók, hogyan álljanak ki magukért és a csoportért anélkül, hogy sértődések és beszekedések alakuljanak ki.
Az egészségesebb munkahely hosszú távon kevesebb táppénzes napot, nagyobb hatékonyságot és boldogabb kollégákat jelent.
Dr. Toldy Anna szerint érdemes minél több ilyen munkahelyet teremteni, mert a problémák tartósan fennmaradnak, amíg nem cselekszünk. A Business Class műsorban elhangzott beszélgetés remek példa arra, hogyan tehetünk együtt lépéseket egy egészségesebb, produktívabb jövő felé Magyarországon.
Hasonló tartalmak:
Testünk jelei figyelmeztetnek az egyensúlyhiányra
A tojáshéj színének titkai
Beszélgetés a munkahelyi jól-létről Dr. Toldy Annával
Mitől családbarát egy munkahely – és hogyan válik ebből versenyelőny
