Egy szenzációs koponyalelet a Bakonyból átírja az európai dinoszauruszok történetét!
Magyar kutatók bebizonyították, hogy a galléros dínók jelen voltak kontinensünkön, és két korábban külön fajnak hitt lény valójában egy.
“Kiderült, hogy ez az Ajkaceratops nevű dinoszauruszhoz tartozik, amit 2010-ben már ismertünk, publikáltunk méghozzá Nature hasábjain.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
Egy izgalmas paleontológiai felfedezés rázta meg a tudományos világot
A Bakonyban talált dinoszaurusz-koponya nem csupán egy újabb lelet, hanem kulcsfontosságú bizonyíték arra, hogy a galléros vagy tülkös dínók, mint a híres triceratops rokonai, Európában is éltek. A kutatás, amelyet magyar paleontológusok végeztek, 2017-ben indult, amikor egy régi bauxitbánya területén, az egykori Iharkút határában bukkantak a maradványra. Ez a helyszín már 26 éve ad otthont ásatásoknak, ahol számos új faj került elő, de ez a koponya különösen értékes.
A lelet az Ajkaceratops nevű dinoszauruszhoz tartozik, amelyet 2010-ben fedeztek fel és publikáltak a Nature folyóiratban. Ez a felfedezés akkoriban felkavarta az európai gerinces paleontológiát, mert bebizonyította, hogy a ceratopszia dínók – azok a növényevő óriások, akiknek jellegzetes gallérjuk és tülkeik voltak – nem csak Ázsiában és Észak-Amerikában fordultak elő, hanem Európában is. Európa a kréta időszakban szigetvilágként létezett, ami magyarázatot adhat a különleges evolúciós utakra.
Az új koponya teljesebb, mint a korábbiak, így modernebb módszerekkel, például filogenetikai elemzésekkel vizsgálták.
Kiderült, hogy nem csak megerősíti a korábbi hipotézist, de egy másik, szintén a Bakonyból ismert fajjal, a Mochlodon vorosi dínóval is azonos. Ezt korábban kétlábú növényevőnek gondolták, hasonlóan az iguanodonhoz, de most bebizonyosodott, hogy ugyanaz a csőrös, papagájra emlékeztető koponyájú lény. Ez óriási meglepetés, mert átírja a helyi fauna összetételét.
A kutatók kiterjesztették a vizsgálatot más európai leletekre, például az erdélyi maradványokra, amelyeket Nopcsa Ferenc báró gyűjtött a 19-20. század fordulóján. Ezek közül néhány szintén ceratopszia dínóhoz tartozik, bár nem azonos az ajkaceratopsszal, hanem rokon formák. Ez azt mutatja, hogy Európában a növényevő gerincesek összetétele eltért a világ más részeitől. A felfedezés segít megérteni, hogyan terjedtek ezek a csoportok, honnan származtak, és miért maradtak kisebb méretűek.
Méretüket tekintve ezek a dínók nem voltak óriások
A koponya 20-30 centiméteres, az állat teljes hossza pedig 1,5-1,8 méter lehetett. Európában jellemző a kisebb testméret, ami a szigethatásnak köszönhető – az izolált szigeteken élő populációk nem nőttek akkorára, mint kontinentális rokonaik. Például a hungarosaurus, egy másik bakonyi páncélos dínó, csak 4-4,5 méteres volt, szemben az ázsiai vagy amerikai formák nagyobb méretével.
A kutatás az ásatással indul: évente 20-25 fős csapatok dolgoznak a helyszínen, 30-50 négyzetmétert tárnak fel szezononként. Eddig 700 négyzetmétert vizsgáltak át 25 év alatt, de még ezer négyzetméter vár rájuk. A leletek egy 85 millió éves folyóvízi üledékben, homokkőben és agyagban rejtőznek, amely egykori áradás eredménye. Növényi maradványok, levelek és fatörzsek is kísérik őket. A helyszín véges, de évtizedekre elegendő munka van még.
Magyarországon más potenciális lelőhelyek is léteznek, például a Villányi-hegységben, ahol triász kori tengeri hüllők maradványait találták, vagy a Mecsekben. Ezek a felfedezések nem csak tudományos értékűek, de segítenek rekonstruálni a múltat, és inspirálják a következő generációkat.
A paleontológia izgalmas világa így közelebb hozza hozzánk a dinoszauruszokat: ezek a kis, európai formák emlékeztetnek arra, hogy a történelem tele van meglepetésekkel. Ha érdekelnek a hasonló felfedezések, kövesd a magyar kutatócsoportok munkáját!
Q&A:
- Mi az Ajkaceratops jelentősége? Ez a dinoszaurusz bizonyítja, hogy a galléros dínók Európában is éltek, és azonos a korábban külön fajnak hitt Mochlodonnal.
- Mekkora volt ez a dinoszaurusz? Körülbelül 1,5-1,8 méter hosszú, kisebb, mint ázsiai vagy amerikai rokonai a szigethatás miatt.
- Hol zajlik a kutatás? A Bakonyban, egy régi bauxitbánya területén, Iharkút közelében, ahol évente ásatásokat végeznek.
