Digitális oktatás: hogyan kerüljük el a káros hatásokat?

Mindeközben a kézi jegyzetelés és a személyes beszélgetés erősíti a valódi tanulást.

A Jazzy Rádió Business Class műsorában Sándor Klára nyelvész és kultúrtörténész Kamasz Melinda és László Csaba vendégeként a digitalizáció tanulásra gyakorolt hatásairól beszélt.

“A gondolkodási képességeinket helyezzük kívülre, egy gép fog helyettünk elvégezni azt, amit eddig mi a fejünkben végeztünk el, akkor ezek a képességek romlanak.”

A magyar közélet iránt érdeklődők számára a Business Class mindig is a kemény politika helyett a valódi, égető kérdéseket hozza közelebb.

Április 22-én reggel Sándor Klára nyelvész és kultúrtörténész csatlakozott a stúdióhoz telefonon, és azonnal belecsapott a digitalizáció hatása a tanulásra témájába.

A beszélgetésből kiderült, hogy a legfrissebb kutatások elsősorban az Egyesült Államokból érkeznek, ahol korábban indultak a vizsgálatok, de már Magyarországon is folynak hasonló munkák. Magyarország egyébként az internet-lefedettség terén jó kiindulási helyzetből indult a Sulinet-programoknak köszönhetően, mégis a PISA-felmérések szerint a magyar gyerekek teljesítménye folyamatosan süllyed.

Sándor Klára egy Magyar Narancs-beli interjúban nyilatkozott arról, hogy ő maga nem ad semmiféle digitális segédletet az órái után a hallgatóinak, még a doktoranduszainak sem.

Nem gonoszságból, hanem mert szerinte a szelekciót, a lényegkeresést és a problémamegoldást meg kell tanulni. „A tanulási folyamatokat nem fogjuk tudni megspórolni” – hangsúlyozta, és ez a digitális oktatás egyik legnagyobb tévhite. Aki doktorit ír, más szempontokat emel ki, mint aki csak előadást hallgat, ezért az otthoni netes keresgélés nem helyettesíti a saját gondolkodást. A kézi jegyzetelés közben több agyterület dolgozik egyszerre, több idő jut az elsajátításra, és a diák maga dönti el, mi a fontos. Pont ezért nem ad előre vagy utólag vázlatot sem: a hallgatóknak maguknak kell kiemelniük a lényeget, és ezt a készséget gyakorolni kell.

A mobiltelefonok használatát is tiltja az óráin.

Nemcsak a diákoknál, hanem kéri a kollégáit is, hogy ne vigyék be, mert már a készülék jelenléte is elvonja a figyelmet. Mérések bizonyítják, hogy a várakozás – „vajon jött üzenet?” – szétszórja a koncentrációt, és sérül az a közös beszélgetés, ami az igazi oktatás lényege. Nyugat-Európában sok helyen már élőben írja az AI az előadást, kiemeli a lényeget, de Sándor Klára szerint ez veszélyes illúzió. Ha valaki helyettünk gondolkozik, akkor a saját gondolkodási képességünk romlik.

Erre az MIT 2025-ös kutatása is bizonyíték: két csoportot vizsgáltak két hónapon át.

Az egyik használhatott mesterséges intelligenciát feladatokhoz, a másik nem. A bemeneti és kimeneti kognitív tesztek egyértelműen mutatták, hogy az AI-t használó csoportnál romlottak a képességek. Képzeljük el: két hónap ülés után sorvadnak az izmok – ugyanez történik az agy neuronkapcsolataival is, ha nem használjuk őket. A gépeljegyzetelés sem jobb, mert a multitasking csak illúzió: egyszerre nem figyelhetünk többre hatékonyan, csak váltogatunk, és ez csökkenti a hatékonyságot.

A beszélgetésben felmerült egy remek ötlet: a Corvinus Egyetemen talán jövőre kipróbálják, hogy ugyanannak a tárgynak a csoportjait külön választják, az egyik kap előre anyagot és használhat digitális eszközöket, a másik kézzel jegyzetel és aktívan keres. A vizsgán majd összehasonlítják az eredményeket. Sándor Klára örömmel támogatná ezt a kutatást.

Végül a magyar oktatás egyik nagy hiányosságára is rámutatott: a beszélgetés hiányára.

A legősibb oktatási módszer éppen az élő párbeszéd, mert ott tudunk igazán alkalmazkodni a tanítványok szintjéhez, megismerni az igazi kérdéseiket és gondolkodási pontjaikat. Ha mindent gépesítünk és uniformizálunk, elveszik ez a lehetőség. Az előadók többsége sem készít minden évben új prezentációt, mert kevés az idő és sok az adminisztráció, így a digitális oktatás néha csak látszatmodernség.

Sándor Klára szerint tehát a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket okosan kell használni: támogató eszközként, nem pedig gondolkodás-kiváltóként. A digitális oktatás akkor válik igazán hasznossá, ha megtanít szelektálni, keresni és összefüggéseket látni, nem pedig mindent készen ad. Így kerülhetjük el a káros hatásokat, és őrizzük meg a valódi tanulás örömét.

• Miért fontos a kézi jegyzetelés a digitális oktatás korában? A kézi jegyzetelés több agyterületet mozgósít, több időt ad az elsajátításra, és a diák maga választja ki a lényeget. Ez megtanít szelektálni és önállóan gondolkodni, amit az AI nem helyettesít.
• Mit mutat az MIT 2025-ös kutatása az AI hatásáról? Két hónapos vizsgálat során az AI-t használó csoportnál egyértelműen romlottak a kognitív képességek, mert a gondolkodást kihelyeztük a gépbe, így a saját neuronkapcsolataink meggyengültek.
• Hogyan kerülhetjük el a digitális eszközök káros hatásait az oktatásban? Tilos az óra alatti telefonhasználat, ne adjunk előre vázlatot, és tartsuk meg az élő beszélgetést. Így a digitalizáció segítő eszköz marad, nem pedig gondolkodás-pótlék.

Kapcsolódó tartalmak:

Lenyűgöző animációs szoftvert fejlesztett egy magyar diák
Titkok a klingon nyelvről

Dr. Szűts Zoltán: A digitális pedagógia egységes elméleti kerete
Az online tanulási környezettel támogatott oktatási formák