Mécs Mónika filmproducer osztotta meg élményeit Enyedi Ildikó legújabb filmjéről, a Csendes Barátról.
A beszélgetésből kiderül, hogyan indult ez a német-magyar-francia-kínai koprodukció, milyen kihívásokkal jár a produceri munka, és miért jelent akkora élményt egy ilyen alkotás útja a Velencei Filmfesztiváltól az amerikai bemutatóig.
“A producer tulajdonképpen egy projektmenedzser, aki az ötlettől az utolsó vágásig végigkíséri a filmkészítési folyamatokat.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A Csendes Barát nem mindennapi film, és Mécs Mónika produceri pályafutásának is fontos állomása.
Enyedi Ildikóval ez már a harmadik közös munka a Testről és lélekről, valamint A feleségem története után. A Csendes Barát azonban nem Magyarországon indult, hanem Németországban, ahol Enyedi Ildikó régi producerbarátja, Karl Baumgartner javasolta neki még tizenvalahány évvel ezelőtt, hogy írjon forgatókönyvet a növények világáról. A rendező vonzódása a növényekhez ismert, így született meg az első verzió, amit Baumi nagyon szeretett. Aztán jött a Testről és lélekről, majd A feleségem története, közben Baumi sajnos elhunyt, és a projekt egy időre porosodott.
Végül Baumi cégtársa a Pandora Filmtől elővette a forgatókönyvet, és újra felvették a fonalat Enyedi Ildikóval.
A történet közben sokat módosult, új elemek kerültek bele, köztük a kovicális szál is. Németországból indultak a folyamatok, majd csatlakoztak a franciák és Mécs Mónika magyar producerként Reinhard Brundig német kolléga mellé vezető producerként. A magyar csapat részvétele óriási volt, a film felét itt forgatták, sok helyszínt Magyarországon alakítottak ki. Így lett a Csendes Barát igazi nemzetközi együttműködés, még kínai producertárs is csatlakozott, amihez hozzájárult a főszereplő, a világhírű hongkongi sztár, Tony Leung Chiu-wai is.
Mécs Mónika szerint a produceri munka sokféle lehet.
Van, aki inkább a finanszírozást gyűjti, van, aki kreatívan dolgozik együtt a rendezővel. Neki általában az a módszere, hogy vagy saját projektet indít, vagy rendezők, forgatókönyvírók keresik meg ötleteikkel, és együtt fejlesztik tovább. Egy évben rengeteg forgatókönyvet olvas, dramaturg szemmel, miközben már potenciális színészekre, helyszínekre gondol, és számol a megvalósíthatósággal. A dramaturgiai ív sosem sérülhet, még akkor sem, ha pénzhiány miatt döntéseket kell hozni – mit húzzanak ki, hogyan csoportosítsanak át forrásokat, hogy a film mégis szép maradjon.
A Csendes Barát esetében is komoly produceri csapat állt össze.
Váratlan dolgok mindig történnek: pénzhiány, rossz helyszín, újraforgatás. Például a White Lotus negyedik évadából forgatás közben kirúgták Helena Bonham Cartert, de a végső döntés gyakran a rendezőnél van, aki az utolsó vágás jogát is megkapja. Enyedi Ildikó esetében folyamatosan egyeztetnek, elemzik a vágatokat, és a rendező sokszor hallgat a producerekre. A producerek feladata az is, hogy a film időben elkészüljön, és ne lépje túl a költségvetést.
A forgatás izgalmas részletei is szóba kerültek.
A film egy német botanikus kertben játszódik, de a felvételek Németországban és Magyarországon zajlottak. Három fa volt a „német főszereplő”, köztük Sejénben és Alcsúton. A botanikus kert sok jelenete mégis Magyarországon készült, így az a klasszikus filmtrükk működött: egy ajtón belépsz Magyarországon, és már Németországban vagy. Sminkesek, kontinuitás-felelősök figyelnek, hogy két hét elteltével is ugyanaz legyen a haj, a ruha. Persze néha elrontják, marad egy karóra vagy más hiba.
Az elismerések különleges pillanatok.
A Testről és lélekről esetében a piros szőnyeg, a fesztiválok felemelő érzést adnak. A Csendes Barát Velencében debütált, hat díjat kapott, majd Torontóba ment, járja Ázsiát, Európát, és májusban érkezik az amerikai moziforgalmazás. A hongkongi főszereplő miatt az ázsiai érdeklődés is megnőtt. Ildikó folyamatosan utazik a filmmel, de a következő projektek is zajlanak: vágják Szabó Márton István Zajkapitánya című inkubátoros filmjét, egy idősödő DJ-ről, és Frigy Bence Csontláza című nemzetközi koprodukciója (szlovák-román-német) is előkészítés alatt.
A beszélgetés végén szóba került a Nemzeti Filmintézet körüli bizonytalanság.
A gyártási pályázat most beragadt, a támogatási rendszer átalakítása miatt hónapokig állhatnak a projektek. Mécs Mónika szerint jó lenne, ha az új vezetők egyeztetnének a szakmai szervezetekkel, hallgatnák meg az ötleteket, és ne legyen túl hosszú leállás. A filmszakma szempontjából fontos, hogy a nyári forgatások ne csússzanak, mert a színészek akkor állnak jobban rendelkezésre, és a külső helyszínek – például Erdély vagy Szlovákia hegyei – is ideálisabbak. Bízunk benne, hogy a Csendes Barát sikere után a következő filmek is elkészülhetnek.
A Csendes Barát így nem csak egy film a növényekről és az emberi lélekről, hanem a kitartó együttműködés, a nemzetközi csapatmunka és a produceri elhivatottság szép példája. Aki látta, tudja, miért nyűgöz le: finom, filozofikus, mégis izgalmas. Aki pedig még nem, most talán kedvet kap hozzá.
- Hogyan indult a Csendes Barát film ötlete? Karl Baumgartner javasolta Enyedi Ildikónak még évekkel ezelőtt, hogy írjon forgatókönyvet a növények világáról, mert ismerte a rendező vonzódását ehhez a témához.
- Milyen a produceri munka a gyakorlatban? A producer projektmenedzserként kíséri végig a folyamatot: forgatókönyv-fejlesztés, finanszírozás, forgatás, utómunka, és közben figyel a dramaturgiai ívre és a költségvetésre is.
- Mit jelent a Nemzeti Filmintézet körüli változás a magyar filmgyártásnak? A pályázatok most beragadtak, de a szakma azt reméli, hogy az új rendszer átláthatóbb lesz, és nem okoz több hónapos vagy éves leállást a projekteknek.
Kapcsolódó tartalmak:
Lengyel filmtavasz a toldi moziban még ma és holnap
Miért fájt annyira Michael Jacksonnak, ha Jacko-nak hívták?
Csendes barát – Port.hu filmoldal
Fákról és lélekről: Enyedi Ildikó új filmje – HVG kritika
