A családi adókedvezmény helyes kezelése komoly anyagi előnyt hozhat a háztartásoknak, ha időben és tudatosan végiggondoljuk a lehetőségeket a május 20-i határidő előtt.
“A kutatás szerint a vizsgált 11 ezer háztartásban több mint 600 millió forinttal kevesebb családi kedvezményt vettek igénybe az adózók, mint amire jogosultak lettek volna.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A családi adókedvezmény megfelelő igénylése komoly anyagi különbséget jelenthet a családok életében.
A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, dr. Varga Erzsébet Teréz és hallgatója, Domoszlai Dorina közös munkája rávilágít arra, hogy a kedvezmény kihasználása korántsem magától értetődő. A kutatásuk során kidolgozott optimalizációs modell segít feltárni a rejtett lehetőségeket és a gyakori hibákat. A téma különösen aktuális a személyijövedelemadó-bevallás határideje előtt, amikor sokan még módosíthatnak a tervezeten.
Miért nem mindig sikerül automatikusan a családi adókedvezmény optimális felhasználása?
Sokan azt gondolják, hogy két szülő egyszerűen megosztja a kedvezményt, és ezzel el is van intézve a dolog. A valóság azonban bonyolultabb. A kedvezmény nemcsak az adóalapból, hanem bizonyos esetekben a járulékból is érvényesíthető. Ezt a lehetőséget sokan figyelmen kívül hagyják, pedig jelentős többletet jelenthet a családi kasszának. A kutatók szerint az adótanácsadók javaslatai sem mindig fedik a legkedvezőbb megoldást.
Hogyan indult a kutatás és miért nyerte meg a TDK-t Domoszlai Dorina?
A projekt egy évvel ezelőtt nyáron kezdődött, amikor dr. Varga Erzsébet Teréz felajánlotta hallgatóinak, hogy továbbfejlesszék a korábbi numerikus modellt. Domoszlai Dorina azonnal jelentkezett, mert érdekelte a téma és jó párosnak tűnt a tanárral való együttműködés. A Tudományos Diákköri Konferencia szóbeli fordulóján első helyezést ért el, ami számára is meglepetés volt, de egyben megerősítés, hogy a lelkiismeretes munka kifizetődik. A modell lényege, hogy lineáris algebrai módszerekkel optimalizálja a kedvezmény megosztását a két jogosult között.
Milyen adatbázissal dolgoztak és mit mutatott a 11 ezer háztartás elemzése?
A NAV anonimizált adataiból 11 ezer háztartás, vagyis 22 ezer adózó adatait vizsgálták részletesen, mert náluk volt járulékadat is elérhető. Az eredmény megdöbbentő: ezekben a háztartásokban több mint 600 millió forinttal kevesebb kedvezményt érvényesítettek, mint amire a törvény alapján jogosultak lettek volna. A hibák nagy része nem a járulékkedvezmény figyelmen kívül hagyásából, hanem az adóvisszatérítési lehetőség kihasználatlanságából adódott. Ha valaki egészségpénztári vagy nyugdíjcélú megtakarítást nyit, és onnan fizeti a gyerekek iskolai, egészségügyi vagy egyéb kiadásait, további visszatérítésre lehet jogosult.
Miért fontos a járulékkedvezmény és az adóvisszatérítés együttes figyelembevétele?
A családi adókedvezményt sokan csak az SZJA terhére használják fel, pedig ha az adóalap elfogy, a maradékot a járulékból is le lehet vonni. Emellett az öngondoskodási megtakarítások után járó 20 százalékos adóvisszatérítés (egészségpénztárnál évi 150 ezer forintig, nyugdíjpénztárral kombinálva 280 ezerig) további spórolást jelenthet. A kutatás hangsúlyozza, hogy ezeket a lehetőségeket érdemes kombinálni, mert így a háztartás szintjén több pénz maradhat. Az egészségpénztári visszatérítés például fogszabályozásra, gyógyszerekre vagy iskolakezdésre is fordítható.
Hogyan osszuk meg optimálisan a kedvezményt a szülők között?
A hagyományos tanács gyakran az adóalapok arányában javasolja a megosztást. A kutatók szerint azonban a közterhek arányában érdemes gondolkodni. Ez különösen akkor lényeges, ha az egyik szülő – például sok gyermekes anya – adómentes, de járulékot fizet. Ilyenkor érdemes neki is igénybe venni a járulékkedvezményt, hogy az apa maradékát esetleg adóvisszatérítésre fordíthassa. A rossz berögződés, miszerint „az anya úgysem fizet adót, legyen az egész az apáé”, gyakran veszteséget okoz a családnak.
Milyen gyakorlati tanácsokat adnak a bevallás kitöltéséhez?
Érdemes megnyitni az eSZJA-tervezetet és kipróbálni különböző forgatókönyveket. Nézzük meg, mi történik, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a teljes összeget, vagy ha párhuzamosan töltik ki a bevallást két eszközön. A rendszer automatikusan kiszámolja a járulékkedvezményt is, ha szükséges. Aki már év közben érvényesített kedvezményt, az is módosíthatja a tervezetben az év végi korrekcióval. Az év közben „lefeküdt” járulékkedvezmény ugyan nem változtatható, de az SZJA-tervezet még rugalmas.
Mi várható a jövőben és hogyan tovább a kutatás?
Az adójóváírás bevezetése tovább bonyolítja a rendszert, ezért a modellt újra kell majd írni. A kutatók célja azonban változatlan: segíteni az embereket abban, hogy minél többet hozzanak ki a törvény adta lehetőségekből. Elképzelhető egy applikáció vagy NAV-program is, ami egyszerűsíti az optimalizálást. Addig is a legfontosabb üzenet: ne hagyatkozzunk automatikusan a tervezetre, hanem kísérletezzünk a különböző beállításokkal.
- Mi a leggyakoribb hiba a családi adókedvezmény igénylésénél? A többség nem a járulékkedvezményt hagyja ki, hanem az adóvisszatérítési lehetőséget, például az egészségpénztári befizetések utáni visszatérítést, amivel a gyerekek kiadásait lehetne fedezni.
- Hogyan érdemes megosztani a kedvezményt, ha az egyik szülő adómentes? A közterhek arányában érdemes osztani, hogy az adómentes szülő is igénybe vehesse a járulékkedvezményt, és így a másik fél maradékát esetleg visszatérítésre fordíthassák.
- Mit tegyünk, ha bizonytalanok vagyunk a bevallás kitöltésében? Nyissuk meg az eSZJA-tervezetet, próbáljuk ki a „csak az egyik szülő” és a „csak a másik szülő” verziókat, és nézzük meg, melyik hoz jobb eredményt háztartási szinten.
Hasonló tartalmak:
Új szja tábla 2027-től: 9 százalék a minimálbérnél
Családi adó- plusz járulékkedvezmény igénylése
Családi kedvezmény megosztás és optimalizálás 2026
