A magyar átlagos étrend jelentősen eltér az egészségesebb és fenntarthatóbb ajánlásoktól
Többek között ez derült ki dr. Mészáros Ágota SOTE doktorjelöltje friss kutatásából. A Business Class műsorban a szakember Vakó Zoltánnal közösen készült tanulmány alapján mutatta be, hogy miért eszünk túl sok vörös húst, és miért hiányoznak az asztalunkról a zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak és hüvelyesek. A bolygóbarát étrend nemcsak az egészségünket, hanem a környezetünket is védi, és izgalmas gyakorlati tippekkel szolgál a változáshoz.
„A magyar étrend azért jelentősen eltér mind a magyar ajánlástól, mind a nemzetközi ajánlástól, és nem éppen kedvező irányban.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A magyarok étkezési szokásai régóta téma a családokban és a társadalomban egyaránt.
Sokan tudják, hogy több zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk, de a kutatások szerint ennél többről van szó. Dr. Mészáros Ágota a Business Class adásában részletesen összehasonlította a magyar átlagos étrendet az Okostányér hazai ajánlásával és a nemzetközi Planetary Health Diettel, amit magyarul bolygóbarát egészséges étrendnek nevezünk. A bolygóbarát étrend a kutatók szerint a legoptimálisabb: egyszerre támogatja az emberi egészséget és a bolygó fenntarthatóságát.
A legfontosabb eltérés már az alapanyagokban látszik.
Nem eszünk elegendő zöldséget és gyümölcsöt, pedig mindkét ajánlás szerint napi 400-500 gramm körül kellene lennie. Még meglepőbb, hogy az olajos magvakból és hüvelyesekből is túl keveset fogyasztunk, holott ezek remek rost- és egészséges zsírforrások. Ezzel szemben túlzott a vörös hús, vagyis a sertés- és marhahús mennyisége. A magyar ajánlás még elfogadhatónak tartja ezt az szintet, de a bolygóbarát étrend egyértelműen kevesebbet javasol, mert a nagyüzemi és háztáji állattartás egyaránt óriási környezeti terhelést jelent.
Miért fontos ez a bolygóbarát étrend?
A szakember szerint a két megközelítés – az egészség és a fenntarthatóság – nagyban átfedésben van. Ha csak az emberi egészséget nézzük, akkor is kevesebb vörös hús és több növényi alapú étel lenne ideális. Ha csak a környezetet, akkor is ugyanez jön ki. A tehenek metán-kibocsátása, a hatalmas takarmányföldek és az Amazonas erdőirtása mind-mind a húsfogyasztáshoz kötődik. Nem a vegánok és vegetáriánusok eszik meg azt a szóját, amit a vágóállatok takarmányaként termelnek – hanem mi, akik aztán a húst fogyasztjuk.
A bolygóbarát étrend nem tilt semmit, csak arányokat javasol.
A fehér húsok és a tojás esetében nincs szigorú felső határ az egészség szempontjából, de környezeti okokból itt is érdemes mértékletességet tartani. A változás nem egyik napról a másikra jön, de már néhány hét alatt érezhető: több energia, jobb alvás, könnyebb mozgás. A komolyabb hatások, mint a szív- és érrendszeri betegségek vagy a vastagbélrák kockázatának csökkenése években mérhetők.
Hogyan változtathatnánk?
Dr. Mészáros Ágota szerint a közétkeztetés a kulcs. Ha az iskolákban és az egyetemi menzákon ízletes, minőségi ételeket adnának – több zöldséget, hüvelyest, olajos magot –, a gyerekek már fiatalon megszoknák. Ehhez persze szakácsoknak is új recepteket kell megtanulniuk, hogy az ételek vonzóak és finomak legyenek. Finnország jó példa: ott ingyenessé tették a salátát az iskolákban és egyetemi menzákon, így a fiatalok egész életükben többet ettek belőle.
A gyümölcsökkel kapcsolatban is fontos a tudatosság.
Nem mindegy, hogy napi 200-300 gramm szőlőt vagy inkább bogyós gyümölcsöket, citrusféléket választunk – az utóbbiak kevesebb cukrot és több antioxidánst tartalmaznak. A bolygóbarát étrend nem tiltja a gyümölcsöt, csak okosan adagolja. Az Okostányér hazai ajánlása már közelebb áll az ideálishoz, mint a jelenlegi magyar átlag, de még itt is jelentős a lemaradás a zöldség-gyümölcs fogyasztásban.
A változás nem csak egyéni döntés kérdése.
Adóztatással, kampányokkal, de főleg a fiatalok szokásainak formálásával lehet eredményt elérni. A bolygóbarát étrend nem divatdiéta, hanem hosszú távú, ízletes és elérhető út az egészségesebb jövő felé. Ha mi magyarok is közelebb kerülünk hozzá, nemcsak magunknak, hanem a bolygónak is jót teszünk.
- Mi a legnagyobb különbség a magyar átlagos étrend és a bolygóbarát étrend között? A magyarok túl sok vörös húst fogyasztanak, és túl kevés zöldséget, gyümölcsöt, olajos magot és hüvelyest. A bolygóbarát étrend kevesebb sertést és marhát, több növényi alapút javasol.
- Hogyan hat a vörös hús fogyasztása a környezetre? A vörös húsoknak hatalmas a környezeti lábnyoma: metán-kibocsátás, hatalmas takarmányföldek és erdőirtás kapcsolódik hozzá, akár nagyüzemi, akár háztáji termelésről van szó.
- Milyen gyakorlati lépéssel kezdhetjük el a változást? Kezdjük a közétkeztetésben: ízletes, zöldség- és hüvelyesgazdag ételekkel az iskolákban és menzákon. Finn példa szerint az ingyenes saláta is nagy hatással van a szokásokra.
Kapcsolódó tartalmak:
Testünk jelei figyelmeztetnek az egyensúlyhiányra
Hogyan szerettessük meg gyermekeinkkel a zöldségeket és gyümölcsöket
Mit egyen a magyar, ha fontos az egészsége?
A Föld túlélését biztosíthatja a PHD étrend
