A boltbezárási hullám már a rendszerváltás óta látható, de az elmúlt években különösen felgyorsult. Szász Péter, a Portfolio újságírója a Business Class műsorban részletesen boncolgatta a számokat és az okokat. A statisztikák szerint tavaly év végén 98 226 bolt működött az országban, míg húsz évvel korábban közel 170 ezer. Csak 2019 óta több mint 31 ezerrel kevesebb üzlet van nyitva. Ez azt jelenti, hogy az emberek egyre inkább a nagyobb áruházakat részesítik előnyben, ahol egy helyen mindent megtalálnak. A kisebb családi boltok pedig nehezen tudnak talpon maradni a magas rezsi és a változó vásárlási szokások miatt.
„Ez egy folyamatos tendencia, függetlenül attól, hogy milyen időpontot nézünk.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
A magyar boltok száma folyamatosan csökken, és ez nem csak egy átmeneti jelenség, hanem hosszú évek óta tartó tendencia.
A boltok száma évről évre csökken, de nem mindenhol ugyanolyan ütemben.
A nettó csökkenés napi átlagban körülbelül nyolc boltot jelent. Ez a szám a nyitások és zárások egyenlege. A folyamat nem új, de a Covid-járvány alatt különösen gyorsult. Sokan áttértek az online vásárlásra, és akik egyszer kipróbálták, gyakran ragaszkodnak is hozzá. A fiatalabb generációk már másképp vásárolnak, mint az idősebbek. Emellett a demográfiai változások is szerepet játszanak, hiszen a kisebb településeken egyre kevesebben élnek, így a helyi boltok fenntartása sem gazdaságos. A boltbezárási hullám így összetett okok miatt tartósan velünk marad.
A boltméretek nőnek, a kisüzletek pedig sorra eltűnnek.
2005-ben az átlagos bolt mérete 104 négyzetméter volt, ma már 174 négyzetméter. Ez jól mutatja a koncentrációt: az emberek szeretnek egy helyen minél több terméket beszerezni. A nagy szupermarketek terjeszkedése mellett az online webshopok is komoly versenytársak. Ruházati cikkek, cipők, sőt az élelmiszer egy része is egyre gyakrabban kerül kosárba az interneten. Persze vannak kivételek, mint az állatgyógyászati termékek boltjai, ahol a hobbiállattartás miatt enyhe növekedés látható. De ezek a pozitív példák nem változtatnak a nagy össz-képen.
A vidék különösen nehéz helyzetben van a boltbezárási hullám miatt.
A kisvidéki élelmiszerboltok gyakran kényszerülnek bezárni, mert a rezsi magas, a vásárlók száma pedig csökken. Sok település már most bolt nélkül marad. A plázastopp valamelyest lassítja a folyamatot, de nem állítja meg. Az emberek elköltöznek a nagyobb városokba, ahol kényelmesebb a bevásárlás. Nyugat-Európában is hasonló a trend, tehát nem magyar sajátosság. A 2022-2023-as infláció viszont nálunk különösen megnehezítette a kisvállalkozások életét.
A vendéglátóhelyek sorsa is hasonló a boltokéhoz.
A vendéglátásban is komoly bezárási hullám zajlik. 2010-ben még 49 500 hely működött, 2025-re ez 35 100-ra csökkent. A kocsmák száma pedig a felére esett vissza, 20 800-ról 9800-ra. A rezsi, az alapanyagárak és az elöregedő vidékek mind hozzájárulnak ehhez. Az online ételrendelés is átalakította a piacot. A törzsvendégkör szűkülése pedig különösen fájó a családi vállalkozásoknak. A Covid itt is katalizátorként hatott.
Az online vásárlás erősen katalizálja a boltbezárási hullámot.
A webshopok terjedése óriási lökést kapott a járvány alatt. Aki egyszer rászokott, nehezen tér vissza a hagyományos üzletekbe. Ez minden ágazatra igaz, az élelmiszertől a ruházati cikkekig. Persze sokan szeretik még mindig megtapintani a terméket, de a kényelem gyakran győzedelmeskedik. A boltbezárási hullám így nem csak a számokban, hanem a mindennapi életünkben is érezhető. A jövőben pedig még izgalmasabb változások várhatók, például az alfa generáció vásárlási szokásai miatt.
A kisboltok túlélése nem csak gazdasági, hanem társadalmi kérdés is.
Vidéken sokan problémaként élik meg, ha nincs a közelben bolt. Ugyanakkor senki sem várhatja el egy vállalkozótól, hogy veszteséggel üzemeltessen. A szakértők véleménye is megoszlik arról, hogy egy nagy áruház megjelenése mennyire pusztítja a környező kisboltokat. Van, aki szerint inkább azokat a helyeket töltik be, ahol már nincs üzlet. A boltbezárási hullám így összetett, de a trend egyértelműen a koncentráció felé mutat.
- Milyen típusú boltok tűnnek el leggyakrabban? A kis családi élelmiszerboltok és a hagyományos szaküzletek, például csavarboltok a leginkább érintettek a boltbezárási hullámban.
- Mi lesz a boltok jövője Magyarországon? Nulla bolt soha nem lesz, de a számuk tovább csökkenhet, ha az online vásárlás és a demográfia tovább erősíti a jelenlegi trendeket.
- Hogyan érinti ez a vendéglátást? Hasonló hullám zajlik ott is, a kocsmák száma például a felére csökkent az elmúlt tizenöt évben a magas költségek és a változó szokások miatt.
Hasonló tartalmak:
A BL-döntő miatti drágulás Budapesten profitot hoz a szektoroknak
Szigorodhatnak a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyei
Boltbezárási hullám Magyarországon (2022–2025)
Naponta kilenc bolt zárt be tavaly, és ez jó hír
