A biodiverzitás csökkenése ma már nem csupán környezeti kérdés, hanem komoly pénzügyi kockázatot jelent a vállalatok, bankok és befektetők számára is.
„A természet pusztulása nemcsak ökológiai, hanem mérhető gazdasági realitás is, amelyre a pénzügyi rendszernek reagálnia kell.”
A biodiverzitás pénzügyek új diszciplínája forradalmasítja, hogyan látjuk a természet és a gazdaság kapcsolatát.
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
Naffa Helena, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és a Fenntartható Pénzügyek Kutatóközpont alapító igazgatója társszerkesztője annak a nemzetközi szakkönyvnek, amely ezt az új területet mutatja be. A Palgrave Macmillan kiadásában angolul megjelent kötet már a Corvinus Egyetem könyvtárában is elérhető, és keretrendszert ad ahhoz, hogyan építsék be a vállalatok és pénzügyi intézmények a biodiverzitási kockázatokat a döntéseikbe.
Ez a téma viszonylag új, mégis gyorsan terjed a szakmában.
2023-ban született meg a biodiverzitás pénzügyek fogalma, főként egy magyar származású professzor, Andrew Karolyi munkássága nyomán a Cornell Egyetemen. Korábban a klímapénzügyek álltak a fókuszban, most pedig a természetkárosodás pénzügyi következményei kerültek előtérbe. A könyv szerzői pénzügyi szakemberek, ökológusok és biológusok közreműködésével dolgoztak, hogy átfogó képet adjanak erről a komplex területről.
Az ESG-értékelésből ismert kettős lényegesség itt is kulcsszerepet kap.
A szakma korábban a vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási szempontjait vizsgálta. Most a biodiverzitás pénzügyek keretében azt nézik, mennyire van kitéve egy cég a természet állapotának változásainak, és mennyire rombolja maga a környezetet a működésével. Fizikai kockázatokként említhetők például az aszálykárok vagy az ökoszisztéma-szolgáltatások elvesztése, míg a másik oldalon a vállalati tevékenység környezeti hatásai állnak.
Bizonyos iparágak különösen érzékenyek ezekre a kockázatokra.
Az agráriumban a beporzás mint ökoszisztéma-szolgáltatás nélkülözhetetlen, az élelmiszeriparban pedig a vízintenzitás miatt létfontosságú a vízkészletek megőrzése. A bányászat, a nehézfémpiac vagy az ipari vállalatok pedig a legsúlyosabb károsítók közé tartoznak. A könyv szerint ezeknél az ágazatoknál a biodiverzitás csökkenése jelentősen növelheti a finanszírozási költségeket, a biztosítási díjakat és akár az egész üzleti modellt is átalakíthatja.
A zöldre festés azonban árnyalja a képet.
Sok vállalat iparági szinten próbál úgy tenni, mintha minden rendben lenne, pedig a valós környezeti hatások nincsenek teljesen feltérképezve. Az ENSZ adatbázisa már segít azonosítani a súlyosan szennyező technológiákat, a nagyobb bankok és befektetők pedig egyre inkább használják ezt a hitelezési és befektetési portfóliójukban. A következő lépés a helyi specifikus párbeszéd biológusokkal és ökológusokkal, ahol a geolokáció kulcsfontosságú.
A repülés és az acélgyártás példája jól mutatja a kihívásokat.
Elon Musk is rámutatott, hogy bizonyos technológiákat nehéz karbonsemlegesen megvalósítani. Zöld acél létezik már, de a hagyományos gyártás még mindig jelentős környezetszennyező. A könyv nem tagadja ezeket a nehézségeket, hanem reális keretet ad ahhoz, hogyan lehet előrelépni a zöld átállásban.
A Dasgupta-jelentés hozta a nagy fordulatot 2021-ben.
A triple bottom line helyett most egy hagyma-modellt képzelünk el: a gazdaság és a vállalati profit a belső mag, míg a természet befogadó képessége a külső héj. Nem azt mondjuk, hogy nulla ökológiai lábnyom kell, hanem hogy a természet regenerációs határain belül működjünk. Ez a szemléletváltás alapozza meg a biodiverzitás pénzügyek gyakorlati alkalmazását.
A jegybankok is aktívan részt vesznek a folyamatban.
A Magyar Nemzeti Banknak egyedülálló zöld mandátuma van, amely progresszív gondolkodást visz a pénzügyi szférába. Kölcsönprogramokkal ösztönzi a zöldítést, de a szabályozás és a környezetvédelmi előírások betartatása továbbra is kulcsfontosságú. A jegybanki eszközök fontosak, de nem helyettesíthetik a szélesebb környezeti politikát.
A könyv üzenete egyértelmű: ideje cselekedni.
A biodiverzitás pénzügyek nem elmélet, hanem gyakorlati eszköz a vállalatok és a pénzügyi rendszer számára, hogy kezeljék az ökológiai válságot mint pénzügyi kockázatot. Naffa Helena szerint a téma iránti érdeklődés nő, és remélhetőleg minél több helyre eljutnak ezek a gondolatok.
- Mi a biodiverzitás pénzügyek lényege? A biodiverzitás pénzügyek azt vizsgálják, hogyan válik a természetkárosodás mérhető pénzügyi kockázattá a vállalatok és bankok számára, hasonlóan az ESG-kerethez, de fókuszban a biológiai sokféleség áll.
- Mely iparágak a leginkább érintettek? Az agrárium, az élelmiszeripar, a bányászat, az acél- és cementgyártás, valamint a repülés különösen ki vannak téve a biodiverzitás csökkenésének hatásainak.
- Hogyan segíthet a Dasgupta-jelentés? A jelentés a természetet helyezi a gazdaság külső rétegébe, így mutatja meg, hogy a profit csak a természet regenerációs képességének határain belül fenntartható.
Hasonló tartalmak:
Színházi fenntarthatóság: hogyan zöldül az Örkény Színház?
Mi vár a forintra és a piacokra 2026-ban?
Új szakkönyv mutatja meg, hogyan lesz az ökológiai válságból pénzügyi kockázat
Mit kezdhet az ökológiai válsággal a pénzügyi szektor?
