Az iráni konfliktus nem csupán a Közel-Keleten okoz feszültséget, hanem messzemenően befolyásolja Kelet-Ázsia országainak gazdasági és biztonságpolitikai helyzetét is.
Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója a Jazzy Rádió Business Class műsorában részletesen elemezte, miért érzik különösen érzékenyen a hatást Japán, Dél-Korea, Kína és India.
„Ezek a kelet-ázsiai államok biztosan azt kívánják, hogy minél előbb érjen véget ez a konfliktus, mivel mind gazdasági, mind biztonságpolitikai szempontból jelentősen rontja a helyzetüket.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
Az iráni konfliktus jóval túlmutat egy átlagos regionális válságon, hiszen az Amerika és Izrael részéről indított katonai intervenció globális következményekkel jár.
A Perzsa-öböl térsége kulcsfontosságú energia-utánpótlási útvonal, ahol a Hormuzi-szoroson keresztül halad a világ olaj- és LNG-szállítmányainak jelentős része. Kelet-Ázsia országai különösen kitettek ennek a függőségnek: Japán olajimportjának közel kilencven százaléka, Dél-Korea esetében pedig hetven százaléka érkezik a térségből, míg az LNG-szállítások húsz százaléka is itt halad keresztül. Ez az iráni konfliktus miatt nemcsak az energiaárak emelkedését, hanem ellátási bizonytalanságot is okoz, ami inflációt gerjeszt és a gazdasági növekedést visszaveti.
A kelet-ázsiai államok rövid távon még képesek tartalékaikból pótolni a hiányt – Japán és Dél-Korea stratégiai készletei több hónapra elegendőek –, ám a diverzifikáció nem egyszerű. A közel-keleti források a leggyorsabbak és legolcsóbbak, az alternatív útvonalak pedig drágábbak és lassabbak. Így az iráni konfliktus hosszú távon recessziós nyomást és inflációt hoz, éppen akkor, amikor ezek az országok amúgy is lendületet szeretnének adni gazdaságaiknak.
Biztonságpolitikai szempontból Donald Trump felszólította szövetségeseit – elsősorban Japánt és Dél-Koreát –, hogy nyújtsanak segítséget az Egyesült Államoknak.
A védelmi szerződések kétirányúak, ám a kelet-ázsiai államok nem kívánnak közvetlenül állást foglalni egy komplex, ellentmondásos intervencióban. Az öbölmenti államok viszont közvetlenül érzik az iráni ellentámadásokat, ahol amerikai bázisok és több tízezer katona tartózkodik.
Kína szerepe különleges: bár rövid távon ő is szenved az energia-ellátási zavaroktól, stratégiai szempontból inkább kivár. A szakértők szerint Peking úgy tekint erre az iráni konfliktusra, mint Napóleon híres mondásával: „ne zavard meg az ellenségedet, miközben éppen hibázik”. Hosszabb távon geopolitikai előnyöket remél, és diverzifikációs lépései miatt kevésbé sérülékeny, mint a többi kelet-ázsiai ország. India gazdaságilag szintén veszít, de a legnagyobb biztonsági kockázatot inkább a kelet-ázsiai államok viselik, hiszen az Egyesült Államok csapatokat és fegyverrendszereket von ki a térségből, hogy a Közel-Keletre koncentráljon.
Pozitívumként azonban látszik néhány átrendeződés.
Dél-Korea fegyverexportja felértékelődik, mivel az amerikai rakétakészletek gyorsan fogynak, így az öbölmenti monarchiák felé több fegyvert tud eladni. Emellett Japán és Dél-Korea közötti együttműködés – történelmi feszültségek ellenére – erősödik a védelmi területen, amit az iráni konfliktus még inkább megerősít.
Összességében az iráni konfliktus rámutat, mennyire sérülékeny a globális energiagazdaság, és mennyire fontos a kelet-ázsiai országok számára a minél gyorsabb rendezés. Az iráni konfliktus árnyékában Ázsia nem csupán figyel, hanem aktívan igyekszik alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
- Miért érinti különösen az iráni konfliktus Kelet-Ázsiát? Mert Japán és Dél-Korea energiaimportjának óriási része a Közel-Keletről érkezik, így az olaj- és LNG-árak emelkedése közvetlenül sújtja gazdaságukat.
- Hogyan reagál Kína az iráni konfliktusra? Kína diverzifikált importtal és stratégiai türelemmel kezeli a helyzetet, hosszabb távon geopolitikai előnyöket remélve.
- Milyen pozitív változásokat hozhat az iráni konfliktus a régióban? Erősítheti Japán és Dél-Korea védelmi együttműködését, valamint növelheti Dél-Korea fegyverexportját az öbölmenti államok felé.
Kapcsolódó tartalmak:
Döbbenetes válság a védett üzemanyagár miatt
Gazdasági kihívások az új kormány előtt
Az iráni háború Ázsiát a globális energiaválság frontvonalába repíti
Így alakítja át a világgazdaságot az iráni háború
