A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint áprilisban 2,1 százalékos volt az éves infláció Magyarországon.
„Az alapfolyamatok azt jelzik, hogy itt van egy egyelőre lassan emelkedő inflációs pálya.”
HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!
Áprilisban 2,1 százalékos volt az éves infláció Magyarországon.
A KSH friss áprilisi inflációs adatok alapján a fogyasztói árak havi szinten 0,4 százalékkal emelkedtek, ami pontosan illeszkedik az elemzői várakozásokhoz. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Business Class műsorában elemezte ezeket a számokat a Jazzy Rádió FM90.9-en, és kiemelte, hogy bár sok torzító tényező befolyásolja az adatokat, az alapfolyamatok egy lassan emelkedő inflációs pályát mutatnak.
A torzító tényezők jelentősen befolyásolják az infláció alakulását.
Az üzemanyagár-stop március 10-i bevezetése és az előző évi élelmiszerár-stop miatt bázishatások torzítják a képet, hiszen tavaly áprilisban jelentős élelmiszerár-csökkenés volt, idén viszont nem következett be hasonló mértékű mérséklődés. Emellett az energiaáraknál is különleges szabályozás érvényesül az átlagfogyasztás alapján, ami idén enyhébb áremelkedést hozott az előző hónaphoz képest, de ezek a hatások nem változtatnak azon, hogy februárban 1,4, márciusban 1,8, áprilisban pedig 2,1 százalékos értéket mértünk.
A forint erősödése tompítja az áremelkedést.
Tavaly márciusban és áprilisban még 400 forint felett járt az euró árfolyama, most pedig 360 alatt, ami bő tízszázalékos erősödést jelent. Ez a változás megjelenik a fogyasztói árakban, és a következő hónapokban is segíti az infláció elleni küzdelmet, bár a friss áprilisi inflációs adatokban már látszik a lassú emelkedés trendje.
Az iráni konfliktus kockázatot jelent az energiaárakra.
Nem szabad megfeledkezni a nemzetközi környezetről sem, hiszen az iráni események hatására drágulhat az olaj, a gáz és a műtrágya is, ami óhatatlanul továbbgyűrűzik az élelmiszerárakba. Magyarországon az üzemanyagár-stop védi a fogyasztókat, de ez nem hungarikum, sok országban vezettek be hasonló intézkedéseket, és a másodkörös hatások így is érezhetők lesznek a cégeknél és a globális ellátási láncokban.
Miért tér el az érzékelt infláció a hivatalostól?
A hétköznapi emberek gyakran azt érzik, hogy papíron csökken az infláció, a boltban viszont nem látszik, és ez az emberi természettel magyarázható. Arra emlékszünk jobban, ha valami drágul, a csökkenések vagy változatlan árak kevésbé maradnak meg az emlékezetünkben, ráadásul a KSH szintetikus fogyasztói kosara nem egyezik a személyes vásárlási szokásokkal, és sok rögzített ár, mint a háztartási energia vagy a tömegközlekedés, alacsonyabban tartja a hivatalos mutatót.
Pozitív kilátások a gazdasági növekedésre.
Szerencsére Magyarország kedvező helyzetben van, mert az első negyedéves növekedési adat ígéretes volt, és 2027-től az uniós pénzek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a GDP-hez, ahogy a régiós országokban is láttuk. A gigaberuházások az akkumulátoriparban és az autóiparban pedig az idei évtől igazán érezhetővé válnak, így ezek ellensúlyozhatják a kedvezőtlen nemzetközi hatásokat, miközben a forint erősödése tovább támogatja az infláció elleni küzdelmet.
Összességében vegyes a kép, de van ok az optimizmusra.
A friss áprilisi inflációs adatok alapján tehát nem szabad megfeledkezni a torzító tényezőkről, ugyanakkor a forint árfolyam erősödése és a hazai beruházások pozitív irányba billenthetik a mérleget. Török Zoltán szerint a következő hónapokban egyre magasabb számokat láthatunk, de a hosszú távú kilátások javulhatnak az uniós források és a termelő beruházások beindulásával.
- Mi volt pontosan az áprilisi infláció mértéke? Az éves infláció 2,1 százalékra emelkedett, míg havi szinten 0,4 százalékos áremelkedést mértek a KSH adatai szerint.
- Milyen torzító tényezők befolyásolják az adatokat? Az üzemanyag- és élelmiszerár-stopok bázishatásai, valamint az energiaárak speciális szabályozása jelentősen torzítják az inflációs folyamatokat.
- Hogyan hat a nemzetközi környezet az inflációra? Az iráni konfliktus miatt lassabb világgazdasági növekedés és magasabb inflációs nyomás várható, de a forint erősödése és a hazai beruházások tompítják a hatást.
Hasonló tartalmak:
Kilőtt a kiskereskedelmi forgalom márciusban
Miért nem jut el a magyar megtakarítások nagy része a gazdaságba?
Infláció Magyarországon 2026
Stabilan alacsony maradt a hazai infláció
