A Vénusz és a Jupiter ritka együttállása június első felében különleges alkalmat teremt arra, hogy az esti égboltot egy kicsit közelebbről is szemügyre vegyük. A két bolygó látszólag közel kerül egymáshoz, és ez a látvány sokakat vonz ki a szabadba. Aki szereti az egyszerű, de lenyűgöző természeti jelenségeket, annak most érdemes felkészülnie egy rövid esti programra.
“A két bolygó június 5. és 12. között közelít egymáshoz az égbolton, a legnagyobb közelség június 9-én este fél tízkor várható a nyugati horizont felett.”
A Vénusz és a Jupiter együttállása az egyik leglátványosabb égi jelenség, amit szabad szemmel is meg lehet csodálni a nyár elején.
A két bolygó ugyanis fizikailag nagyon messze van egymástól a Naprendszerben, mégis az égbolton látszólag közel kerülnek egymáshoz a Földről nézve. Ez a jelenség mindig izgalmas, mert két nagyon fényes objektumot mutat, amelyek nem csillagok, hanem bolygók. Az idei együttállás június 5-től 12-ig tart, és a csúcspontot június 9-én éri el. Aki teheti, érdemes ezt az időszakot kihasználni egy kis esti megfigyelésre.
A legjobb megfigyelési időpont este kilenc óra körül van nyugati irányban.
A két bolygó ekkor körülbelül 16-17 fokos magasságban jelenik meg a nyugati horizont felett. Június 9-én este 21 óra 20 perc körül éri el a legnagyobb közelséget, amikor körülbelül 1,6 fokos távolságra lesznek egymástól. Tiszta égbolt és kitakarásmentes kilátás kell hozzá, hogy igazán élvezni lehessen a látványt. Ha valaki egy kicsit magasabb helyet választ, például egy dombot vagy egy nagyobb parkot, az segíthet a jobb rálátásban.
A Vénusz fényesebb a Jupiternél, és ezért tűnik ki igazán az esti égen.
A Vénusz a Nap és a Hold után a legfényesebb égitest az égbolton, mert közel van a Földhöz és vastag légköre erősen visszaveri a napfényt. A Jupiter a negyedik legfényesebb, így együttesen nagyon markáns párost alkotnak. Mindketten a Nap fényét verik vissza, saját fényük nincs. Ezért látszanak ilyen ragyogónak még akkor is, amikor az ég már sötétedni kezd.
Binokulárral vagy kis távcsővel még több részlet fedezhető fel az együttállásnál.
Szabad szemmel is gyönyörű a látvány, de egy egyszerű binokulár felnagyítja a képet és még élvezetesebbé teszi. Aki csillagászati távcsövet használ, az akár a Jupiter holdjait és a Vénusz sarló alakját is megfigyelheti. A jelenséghez nem kell drága felszerelés, de egy kis segítség sokat dob a minőségén. Fontos azonban, hogy a binokulár stabil legyen, mert a bolygók a horizont közelében mozognak.
A városi fényviszonyok sem akadályozzák meg a Vénusz és Jupiter együttállás megfigyelését.
A két bolygó rendkívül fényes, így a fényszennyezés kevésbé zavarja őket, mint a halványabb mélyégobjektumokat. Budapesten is jól láthatóak, bár az épületek időnként eltakarhatják a kilátást. Aki a belvárosban él, annak érdemes egy kicsit arrébb mennie egy parkba vagy egy magasabb pontra. A felhőzet viszont komolyabb akadályt jelenthet, ezért érdemes az előrejelzést is figyelemmel kísérni.
A Vénusz fázisokat mutat, hasonlóan a Holdhoz, és ezt már Galileo Galilei is felfedezte.
A Vénusz kőzetbolygó, mérete közel áll a Földéhez, de vastag légköre van, ami nagyrészt szén-dioxidból áll és kénsavas felhőréteget tartalmaz. Ez a felhőzet veri vissza a ráeső napfény mintegy hetven százalékát, ezért olyan fényes. Galileo a távcsöves megfigyelései során rájött, hogy a Vénusz a Nap körül kering, és ez az egyik bizonyíték volt a heliocentrikus világkép mellett. Az együttállás tehát nemcsak szép, hanem tudománytörténeti jelentősége is van.
A történelemben több híres együttállást jegyeztek fel, amelyek legendákhoz és pontos dátumokhoz vezettek.
Az egyik legismertebb a Betlehemi csillag jelensége, amelyet sok kutató Jupiter és Szaturnusz együttállásaként azonosít Krisztus előtt 7-ből. Az ilyen égi események azért fontosak, mert a fizika és matematika törvényeinek engedelmeskednek, így történelmi feljegyzések alapján pontosan datálhatók az események. A mostani Vénusz és Jupiter együttállás is része ennek a hosszú hagyománynak. Aki ismeri a hátteret, még jobban értékeli a látványt.
Idén nyáron további izgalmas égi jelenségek várják az érdeklődőket.
Augusztus 12-én részleges napfogyatkozás látható Magyarországról, ami napnyugta körül lesz a leglátványosabb. Spanyolországból teljes fogyatkozást lehet majd megfigyelni. Emellett az augusztusi Perseidák meteorraj minden évben a nyár egyik csúcspontja. A mostani együttálláshoz a Merkúr is csatlakozik, bár ő sokkal halványabb és távcsővel vagy nagyon éles szemmel látható csak a Jupiter és Vénusz alatt. Ezek az események együtt igazi csillagászati nyarat ígérnek.
Aki nem különösebben érdeklődik a csillagászat iránt, annak is érdemes feltekintenie az égre ezekben a napokban.
Az együttállás ráébreszti az embert arra, hogy a két fényes pont nem csillag és nem is valamilyen különleges jelenség, hanem a Naprendszer bolygói. Sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy szabad szemmel is ilyen tisztán látszik a Jupiter vagy a Vénusz. Ez a pillanat sokakban kelti fel az érdeklődést a világűr iránt. A természet ilyen egyszerű szépségei mindig jólesnek egy hosszú nap után.
A Prae Kiadó Krimi Ma pályázata izgalmas betekintést ad a hazai krimiírás jelenlegi állapotába és jövőjébe. Több mint százhúsz pályamű érkezett, ami egyértelműen mutatja az érdeklődést a műfaj iránt. A három díjazott alkotás mindegyike a magyar közeghez kötődik, és a kiadó szerzői a nyári könyvhéten is várják az olvasókat. "A kortárs magyar krimi írói egyre inkább a saját környezetük részleteiből építkeznek, ami egyedülálló hitelességet és izgalmat kölcsönöz a történeteknek." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed77ec1-c135-6046-ae92-41b0f563e132/episode/1f1699fb-5910-64d6-92e0-bfcbda326158/download […]
